2015. szeptember 5., szombat

I apologize even instead of the Hungarian government


Az első buszok átjutottak Ausztriába. Ott tapsolva, éljenezve fogadták az érkezetteket. A többi busz, és vonat ellenben már ismét nem indul el. Vagy mégis, mert hatalom percenként mondja mindennek az ellenkezőjét. Lázár János, Orbán Viktor, Kovács Zoltán és a többi hatalmi pokol-ügynök nagyobb dicsőségére Az az ország, amelyik egykor éppen a vasfüggöny lebontásával szerzett érdemeket Európában, sikerrel küzdötte le magát arra a szintre, ahonnan annak idején segített embereket menteni. Az akkori külügyminiszterről, a későbbi kormányfőről, Horn Gyuláról közterületet neveztek el Németországban. A mai országvezető(k)ről legfeljebb Magyarországon, és legfeljebb gépfegyverek árnyékában fognak elnevezni bármit is.

De azt elmondhatja a jelen magyar vezetés, hogy ugyanúgy nemzetközi címlap-story lett, mint akkor. Nem pozitív tartalommal, nem az emberbarétség okán, nem a demokrácia egyfajta mércéjeként, de címlapra került. Magyarország igenis ott szerepel a címlapokon. Mert gyermekeket fújnak le, mert sérülteket, háborús áldozatokat, menekülteket vegzálnak, de végül is a címlapon vagyunk. Orbán Viktor büszke lehet. Az pedig, aki csak egy kicsit is Szent István nyomdokában képzelné el a menekültekkel való bánásmódot, vagy akár csak a puszta emberség alapján annak aligha van oka örömre. Míg 1989-ben büszke lehetett bárki a nagyvilágban, hogy magyar, ma szégyelheti magát. S ez akkor is igaz, az egyre szétesőbb fejű operatív törzs most éppen indít vonatokat. Vagy sem.

Külhonban, a neten legfeljebb, tört angolsággal, azt a táblát tarthatja magasba a magyar, hogy: I apologize even instead of the Hungarian government

Andrew_s

utolsó frissítés: 05/09/2015 14:30

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook