2015. április 14., kedd

Orbán patkányai damaszkusz felé indulnak

Lassan mondom: Pa-ra-fa
Orbán Viktorról továbbra sem lehet tudni, hogy hol vannak a leletei, és a beszédírói sem biztosan tartanak ki a végsőkig. A bukás jelei egy ideje azért rajzolódnak. A legbiztosabb előrejelzés mégis az, amikor a elkezdődik a vezér-lét végfázisa. Paranoid szakítás a korábbi haverokkal, és a parafaemberek elúszása a pocsolya kevésbé zavaros területeire.

Az előbbi szép, és agyontárgyalt példája volt a szakítás Simicska Lajossal. Annyira demonstratív módon megszervezve, hogy nehéz szabadulni a színpadi játék gondolatától. Attól, hogy jól megkoreografált pávatánclépést adott elő a kollegista önképzőkör. Ugyanakkor van abban is logika, hogy függetlenül a racionalitásoktól a vezér már odáig jutott, hogy senkit nem tűr meg maga mellett, aki csak kicsit is független lehet a szeszélyeitől. Márpedig Simicska az. Ha nem is a maga erejéből, lobbizta ki minden milliárdját, de régóta ismert jelenség, hogy legalább nagyjából ért a gazdasághoz, és Orbán Viktortól független gondolkodásra is képes. Ellentétben azokkal a helyi Döbrögikkel, akik mindenben a Fidesz jelenlegi elnökétől függnek. Addig nyernek közbeszerzéseket, amíg Orbán Viktor a kormányfő. S esetleg szabadlábon is addig vannak. Ideálisak az elvtelen, vagy elvtelenségig zsarolható talpnyalók szerepére. Pozícióba kerülésük olyannyira gerjeszti a kontraszelektív hatásokat, a vezér kegyéért való beteges remegést, ami lehetetlenné teszi a körülményekhez való alkalmazkodást. A vezér egyfajta nyálas trutymóba süllyedve, kijátszhatóvá és alapvetően egyre kiszolgáltatottabbá válik. Amitől még szorosabbra vonja a gyűrűt, és ami így önerősítő folyamatként juttatja el a semmibe. A folyamat végén Sztálin például a ravatalon végezte, mert szívrohama alatt sem merte senki zavarni.

De a paranoid bezárkózási spirál természetesen csak az egyik jele a vezér gyengülésének. Nem is annyira külső, mint a személyiség leépülésének hosszadalmas, változatos folyamatából fakadó szindróma. Nem is feltétlenül egyértelmű a külső szemlélőknek, és sokáig a hatalom látszatát, a romos épület erősnek látszó homlokzatát mutatja. Ugyanakkor jelzés lehet a hatalom azon köreinek, melyekben az innovatív patkányok, és saját hatalomra vágyó csinovnyikok „laknak”. Az utóbbiak megjelenése, pozíciófoglalása jó ideje tart, Nem véletlen, hogy sokszor, sokan találgatják Lázár János valós szerepét a kormányban, illetve egy esetleges Lázár-Vona tengely kiépülését a háttérben. Aminek egy, a jelenlegi hatalmi keretek között alakuló árnyékkormány valószínűsíthető kiépülése csak kedvez.

Az innovatív köpönyegforgatók szintén elég látványosan képesek coming outolni. Látszólag ugyanis a haladó kritikus köpönyegében kergetik a fellegeket a hatalom éppen aktuális, damaszkuszi útjain. Ahol a bukás közeledtével, a vezértől bevasalható előnyök csökkenésével egyre nagyobb lesz a tolongás. Egy idő után pont annyira lesz mindenki született ellenzéke a hatalomnak, ahogy a rendszerváltás után is úgy megszaporodtak az ellenállók, mint a konídiumtartók a penészes kenyéren. Aztán, szinte természetesen, az ellenállók is átrendeződtek. Biztos ismernek sokan olyan „kis-ellenállókat”, akik a környezetükben csereberélték össze-vissza a pártjelvényeket. A nagyok közt az egyik legemlékezetesebb nekem az egyik legemlékezetesebb Tölgyessy Péter volt. Az, aki lelkesen SZDSZ-es decibelművész volt egészen addig, amíg a pozícionális viszonyok ennek kedveztek. Annyira, hogy nem csak frakcióvezetője, hanem elnöke is volt egy ideig a Szabad Demokraták Szövetségének Ezt követően, némi üresjárattal, de folyamatosan parlamenti képviselőként, felfedezte magában a fiatalt és bezupált a Fideszhez. Ha nem is lépett be a pártba.

Párton kívüliként, de a Fidesz országos listájáról beúszva a képviselői fizuért nyilván egészen független politikusnak tekinthető. Annyiban biztosan, hogy az érdekeit és hiúságát kiszolgálni ígérők felé lavíroz. Párt- és valószínűleg eszme-függetlenként. Most minden esetre felfedezte valahol a sifonérban, két csontváz közt, azt, hogy immár a Fidesz tehet mindenről. Legfrissebb megállapítása szerint a Fidesz felelőssége az elmúlt huszonöt év. Attól a politikustól, aki az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásoknál is aktívan jelen volt, majd fideszes képviselő volt, és arról is ismert, hogy a Parlamentbe csak a fizetésért járt be, mert különben hosszasan nem szólalt fel, igazán szép teljesítmény az említett megállapítás. A következő Tölgyessy-nyilatkozat talán arról fog szólni, hogy tulajdonképpen ő ott sem volt, és már negyven éve is Orbán-ellenes volt. Csak ehhez még gyengülnie kell a Fidesz elnökének egy kicsit.

Arról ugyan nem szólt Tölgyessy Péter, hogy melyik pártot, vagy mozgalmat kívánja támogatni. De akárki is lesz az, annak annyi. Lehet, hogy az lesz a következő politikai átok, hogy: támogasson Tölgyessy Péter. Esetleg a hozzá hasonló parafa-emberek másik nagyszerű képviselője. Miközben érdemes figyelni a Fidesz esetleges válságának nem csak a jeleit, de körülötte kavargó zavarost is. A jelek szerint kezdenek új gazdához úszni az orbáni bukást belülről megsejtők.

Andrew_s

1 megjegyzés:

  1. Orbán patkányai Damaszkusz felé indulnak.... Ismerek egy embert, aki közel kétezer esztendővel ezelőtt elindult Damaszkuszba, de soha nem ért oda. Gondolja, hogy Orbán patkányai odaérnek? Tán nekik sem kéne.....

    VálaszTörlés

Comments on Facebook