2014. július 5., szombat

Feltsuthy Caligula egyeteme

Caligula
Forrás: xww.utexas.edu
Volt egyszer egy doktori. Lett egy egyszerűsített doktori. Főpróbával a Vezér székfoglalójához. A kancellárihoz. Mert a királyság csak az után jön. Esetleg Pannónia Főkapitánya néven. Addig a serték és perték kapnak egy kis egyetemi baksist. Hadd seperjenek. Tudást. Kifele.

Bárki professzor lehet. Nagyjából ezzel közölte a nagy hírt a HVG. Ennek alapja a felsőoktatás legújabb törvényi felülszabályozása. S az egyik nagy újdonság tényleg az, hogy bukfencológiai tanszékvezető lehet az, akit a Vezér arra alkalmasnak tekint. Azonban mégis a végéről, az egyetemi kancellária intézményétől érdemes indulni. Mert ez egy viszonylag könnyen átlátható intézkedésnek látszik. Gyakorlatilag politikai komisszárt kapnak az egyetemek azzal, hogy egy, akár a józan észtől is független szabályozó uraság kerül be a rendszerbe. De talán nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy az istenadta nép szokja a szót. Ízlelgesse, és építse be a tudatába. KANCELLÁR. Amikor pedig már kellően beépült a köztudatba, akkor meg lehet húzni a nagy dobást. Nem gerellyel, hanem Viktorral. Tudják. Az I. Feltsuthyval. Ki lehet nevezni kancellárnak Orbán Viktort, az addigra kellően leharcolt köztársasági elnöki poszt helyet. Vagy felett.

S ebben a folyamatban elévülhetetlen érdemeket szerzett Schmitt Pál, aki akkorát zakózott a maga plagizált doktorijával, hogy a Szíriusz adta a másikat. Mellesleg meggyengítette azt a címet, aminek patináját és tekintélyét Göncz Árpád alapozta meg egykoron. A plagizátor-bajnoktól akkor elvették a doktoriját, és úgy kivágták az egyetemekről, mint macskát. Illetve elnézést. A macskákat nem dobáljuk. Azok nagyon kedves lények. A volt elnökhöz képest meg valóságos zsenik. Tulajdonképpen sokkal alkalmasabbak lennének egyetemi oktatónak is. Még talán honatyának is. Vagy netán a lovak. Semjén Zsolt amúgy is szereti a bölcsebbek társaságát. Kicsit ugyan dehonesztáló az okos-szemű négylábúakra nézve, hogy ül rajtuk. A történelem ellenben legalább a lovak kapcsán ismeri az előremutató tendenciát. Caius Iulius Caesar például elérte, hogy Incitatus kunzultárssá avatása folyamatba helyeztessék. Igaz, a neves császárnak nagyjából annyi esze lehetett, mint a névadó ruhadarabjának, a katonai csizmának a talpa. De Caligula neves tettéről tudhatjuk azt is, hogy motivációja a megvetés volt. Az emberek iránti megvetés.

Így a párhuzam annyiban is állhat, hogy a jelen intézkedéscsomag egyik motivációja szintén a megvetés. Mindenki iránt, aki valós munkával, valós eredmények felmutatásával, és az adott tudományban felmutatott valós eredmények alapján jut el valamilyen tudományos, illetve oktatási pozícióba. Nem vagyok hurrá-optimista. Az egyetemek és az akadémiai rendszer kontraszelektált világában ez jelenleg sem okvetlenül van így. De legalább az esély megvan, illetve eddig megvolt arra, hogy működjön. Amúgy Orbán Viktornak, a kegyelmi diplomásnak, és csapatának a megvetését megértem. Amíg hordószónoklatból, szájtépésből, gazdaságrombolásból, szotyirágásból és gázszerelésből nem nyitnak tanszéket, addig esélyük sincs. Pontosabban nem volt. Most majd lesz. A sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem, a művészetiben néhány állami díj fog „a doktori fokozattal egyenértékűnek minősülni”. Azaz egyetemi tanárrá lehet kinevezni az illetőket. Az ellenben rámutatás kérdése, hogy mi minősül sporttudománynak, és ki kap állami kitüntetést. A sporthoz például kell a jó szív. Tehát, kellő jóindulattal a kinevezendő felé, akár a szívsebészet is lehet sporttudomány. S az életművészet is lehet művészet. Az egykori „sportállások” mintájára tehát lesznek „sporttanárok”, és „sportművészek”.

Egyébként az ötlet nem új. Ha nem is a Római Birodalomig nyúlik vissza. A rendszerváltás előtt, a nyolcvanas évekig megvolt a lehetőség arra, hogy a termelésben, a pártban, a közéletben kiemelkedő személyek egyetemeken oktassanak. Akár pedagógiai, akár felsőfokú képesítés nélkül is. Kinevezéses, azaz rámutatós alapon. Ennek egyik kiiktatására rombolták szét, majd építették újra a minősítési rendszert. A fürdővízzel kiöntötték mindazokat, akiket a régi egyetemi doktorik leértékelésével pályaveszetté tettek. Összemosva a tudományos eredményekkel elérhető egyetemi doktorikat a címzetes doktorikkal valamint az orvosi és jogi doktorátussal. Mert a hülyeség nem Orbán Viktor rendszerének a szabadalma. Azonban a „bárkiből egyetemi tanárt csinálunk” –mozgalom jellemzője, hogy alapvetően a Kádár-rendszer újratöltve. Nem először, és aligha utoljára.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook