2014. július 22., kedd

A neohorthysta követ alkalmassága

Az egyre tematizálódó médiakommunikáció egyik csomósodási pontja mostanában kétségtelenül a legfrissebben kinevezett római nagykövet. Annyira nem tetszik, hogy a DK az olasz külügyhöz fordul Szentmihályi Szabó Péter kinevezése ellen. Az akció hatékonysága előre jelezhető azzal, ahogy Jeszenszky Géza is a helyén maradt.

Bár az is kétségtelen, hogy az új olasz nagykövetjelölt nem elégedett meg bárgyú cigányozással egy alig forgatott tankönyvben. Szentmihályi Szabó Péter ennél sokkal többre hivatott publicista. Hiába hánytorgatják fel neki, hogy annak idején a kommunizmust dicsőítő verset is kreált. Annak idején egész olvasható science fictiont is alkotott. A vége felé kis rendpárti áthallással ugyan, de az dobja rá ezért a malomkövet, aki elbírja. A malomkövet. Mert Rómába kell egy ilyen követ. Olyan, aki később már közel nyíltan szélsőjobbos fasisztoid írásokkal kápráztatta el az olvasókat. Akkor éppen a gárdát éltetve. Igazi fejlődéstörténetet leírva a kommunizmustól a MIÉP-en át a jelenlegi üléspontjához. Erre jönnek mindenféle publicisták, írócskák, politikuskák, és megkifogásolják az alkalmasságát. Holott Szentmihályi Szabó Péter tényleg alkalmas jelöltje Orbán Viktornak az említett poszt betöltésére. Olaszul meg majd csak megtanul. Ha szüksége lesz arra a kis időre erre.

De vegyük számba az alkalmasság nyilvánvaló jeleit. A kommunista, pontosabban a bolsevik hatalomgyakorlás egy alapvetően rendpárti képződmény volt. Így az új római nagykövet esetében a látszólagos pálfordulás tényleg csak látszat. Alapvető stabilitás jellemzi, amit a körülményeknek éppen megfelelő módon képes artikulálni a megfelelő flekk-díj fejében. Márpedig egy nagykövetnél nem hátrány, hogy a fogadó ország éppen aktuális tárgyalópartneréhez igazodva képes stabilan elmondani ugyanazt. Akárki nevében. Elvégre sosem tudhatja, hogy mikor miért esik ki a pikszisből. Így igazán fontos készsége lehet egy nagykövetnél, ha akárki nevében, akárkinek, akármikor elő tud adni. Nyilvánvalóan írásban, amit majd a nemzeti fordító hatóság lefordít, láttamoz, iktat, és továbbít. Az is nyilvánvaló, hogy az önálló elvi gondolkodásra képesség és tájékozódó-készség nem előfeltétel. S rögtön felértékelődik a fogadó ország nyelvének nem-ismerete is. Még véletlenül sem fordulhat elő, hogy a nagykövet esetleg önállóan tájékozódik. Az pedig, hogy a fent említett szerep betöltéséhez gerinctelenség kell, az nem játszik. Ahogy a gerinc sem a Parlamentben. Gyanítható, hogy Szentmihályi ebből szempontból legalább úgy megfelel, ahogy megfelelne Navracsics, L. Simon és még megannyi más csicskás.

Már ennyiből is jól látható tehát, hogy a koszorús, olykor sarlós, olykor kalapácsos, olykor esetleg ilyen-olyan kerekes publicista igazán ideális nagykövet-jelölt Rómába. Oda, ahol a tengelyhatalmak egyik tengelypontja is nyugodott egykoron. Végső soron akár hagyományőrzés is lehet tehát a kinevezése. Egy most éppen ultranacionalista mezben pénzt kereső bérpublicista igazán jó helyen lehet ott, ahonnan a „fasizmus” is ered. Különösen azok után, hogy Mussolini néhány gesztusa és hatalomgyakorlási módszerei is átszivárognak néha az orbanista bolsevizmus repedésein. Elég a kötelező tanár-szakszervezeti megoldásra gondolni. Az, hogy közben eltelt néhány évtized, és jelenleg Olaszországban nem a duce kormányoz? Kicsire Orbán Viktor nem ad. Az ő világszemléleti modellje annyira szét van csúszva a jelenlegi világtendenciáktól, hogy pár évtized igazán nem számít.

Az olasz kormány különben inkább emiatt kérhetné ki magának az irodalom köpönyegpergető kóklerének kinevezését. Azért, hogy Orbán Viktor feltételezi az ottaniakról, hogy vevők az itten ébresztgetett neohorthyzmusra, mussolinizmusra. Legalább annyira, ahogy az osztrák, illetve német kormány is nyugodtan felháborodhatna a budapesti köztéren felállított satuba edzett sas-paródiájától. Amíg azonban az olasz kormány nem utasítja ki a flekkdíjas antiszemitát, addig Szentmihályi Szabó Péter igen jó helyen van ott. Legalább nem kell a Jobbiknak, a gárdáknak drága pénzen informálódni az olasz szélsőjobb ténykedéséről. Csak felhívják a nagykövetet, és máris első kézből szerezhetnek információt. S ez már megérheti Orbánnak akkor, ha továbbra is a weimari szakácskönyvből akar hatalmat katyvasztani.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook