Pszoralének akcióban

Először is szeretném leszögezni, hogy minden együttérzésem azoké az alkalmi munkásoké, akiket tudatlanságból, nemtörődömségből, haszonlesésből, vagy ezek kombinációi hatására szenvedésnek tettek ki. Kihasználva a rászorultságukat. Ők azok, akikről először Delmagyar.hu közölt hírt, amely hír aztán elkezdte sajátos médiaföldi pályafutását. S ez az, ami kapcsán sokadszorra a média felelősségét sem árt feszegetni.

Legelőször talán a hír országosan szétköpő MTI-ét. Összességében nagyrészt átvették az eredeti hírt, de nem teljesen. Kicsit kiegészítették. S ezzel a hír-, és önmaguk hitelességének adtak egy pofont. Az eredeti szövegben nem sikerült megtalálnom a „sárgarépa” vagy például a „füge” szavakat, ahogy a „füvek”-re is hiába kerestem rá. Ezzel szemben az MTI-nél ezt olvasom: „A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika megerősítette, hogy sok beteget kezelnek fitofotodermatitisszel, amely akkor alakul ki, ha bizonyos növények - ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék - napozás után a bőrrel érintkeznek”. Az eredeti hírben különben ez a mondat ekként szerepel: „A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika megerősítette, hogy sok beteget kezelnek fitofotodermatitisszel. Ez azt jelenti, hogy bizonyos növények része, nedve, levele a napsugárzással kombinálva súlyos bőrtüneteket okozhat”.

Ha nem olvasnánk az eredetit, azt hihetnénk, hogy az MTI beszélt a klinikával. S rögtön kíváncsivá is tennének, hogy vajon kivel beszélhettek. Mert ahhoz nagyjából az általános iskolai biológia-kurzust kell sikerrel venni, hogy észrevegye valaki a hibát. Az ernyősvirágzatúak, ugyanis a kétszikűekhez, míg a füvek az egyszikűekhez tartoznak. Egy másik különbség már rejtettebb. Nevezetesen az, hogy az eredeti szerint, nagyjából helyesen, a levelek, nedvek és a nap együttes hatását említik, míg az MTI-nél a napozás utániság került be a hírbe. Úgyhogy az MTI-t komolyan véve mindenki rettegjen, ha a napozás után a félhomályos konyhába zöldséget pucol a leveshez. Amire azért mérsékelt ok van. Mármint a rettegésre ilyen esetben. Így az MTI, úgy tűnik megint kicsit nagyot, blikkfangosat akart alkotni valamiből, ami elé rossz anélkül is.

A furokumarinok, melyek ősapája a pszoralének csoportja, ugyanis tényleg érzékenyítenek az UV-sugarakra. Az sem nagy tudományos nóvum, hogy az ernyővirágzatúakban általánosan előfordulnak. A Kertészeti Egyetemen már az 1980-as években például tudom, hogy emlegették. Nem kell nagyon keresgélni ma már azon információkért sem, hogy részben emiatt fototerápiás segédanyagok is lehetnek. Ahogy használják is a vegyületcsoportot például pszoriázis, ekcéma, illetve T-sejtes limfóma terápiájában is, Ugyanakkor az UV-sugarakkal, és az azokra való érzékenység fokozásával azért nem jó nagyvonalúan bánni. Különös tekintettel a melanoma kialakulására, mely esetében a hajlam növekedésének kapcsolata a túlzott UV-élvezettel elég sokat kerül emlegetésre az utóbbi időben. De nyilvánvaló, hogy a zellert gyomlálókat ilyen „ötletekkel” sokkolni szintén nem lett volna emberséges.

Márpedig a Baksról beszállított égési sérülteknek szinte biztos, hogy enélkül is elég bajuk lehet. A napégéshez hasonló bőrgyulladást ebben az esetben ugyanis sejtszinten ható méreganyag erősíti. Ami alighanem az egész szervezetnek fokozott megterhelést jelent. Holott a kiterjedt égési sérüléshez hasonló gyulladás is elég lenne. Részben ezzel is magyarázható talán, ami hírben olvasható „a kezelés hetekig is elhúzódhat, de a sérülés nem maradandó”. Mely utóbbi az internetes források alapján talán kiegészíthető lett volna azzal, hogy hatás azonban lehet maradandó. Egy darabig például igencsak fékezetten érdemes talán napozni, és nem árthat kicsit gyakrabban elballagni bőrrák-szűrésre sem. De ez talán el is hangzott az orvos-beteg beszélgetésekben. Nyilván nem a sajtó dolga ilyen szinten beleavatkozni a szakmai információ-folyamba.

Az azonban már lehet egy kissé média-felelősség kérdése, hogy a sérültek kapcsán többször kiemelik, hogy romákról van szó. Mintha a toxin-katalizálta napégés válogatna. Mely válogatás hiányát különben éppen az eredeti híradás is alátámasztja. A képeken ugyanis, a látszat alapján, nem feltétlen csak romák láthatók. Nem mintha ebből a szempontból érdekes lenne. Az egészségkárosodást akárcsak felelőtlenségből előidéző vállalkozó felelősségét nem csökkenti sem ez, sem az. Csak egészen szélsőséges barmok szemében kisebbíti a felelősségét a sérültek származása. S remélem, hogy az eredeti hírhozó nem ezt a védelmet akarta szolgálni az említett hangsúlyozással.

Andrew_s