2014. július 11., péntek

Demagógisztáni napló: Bálványosi elitnyitány

Okosnézést kérünk
Forrás: Fidesz
Nem is olyan régen a Fidesz káderutánpótlás, a Fidelitas tartott valami nyári egyetem szellemi terepgyakorlatot. L Simon Lászlóval. Tulajdonképpen előkészítve a terepet az igazi nagyágyú, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem előtt. Ahol előbb utóbb, már csak az önkormányzati választások miatt is, nyilván Orbán Viktor is tiszteletét teszi majd. A jelek szerint a megnyitóig ugyanis nem ért oda.

A nyitó sajtótájékoztatón Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerepelt. Az a külügyér, aki szinte minden kilométerkőnél ott volt eddig, ami a lábunkra esett. Kezdve az azeri baltás ügyétől, mikor is nagyrabecsüléséről biztosította a bakui vezetést. Mostani szereplése alkalmából szintén sok érdekes dolgot fejtett ki, melyet pártjának honlapja kegyesen közhírré is tett. Így megtudhatjuk, hogy kiemelte: „Tusványos hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz nemzedéke, a rendszerváltó nemzedékek, valamint a külhoni magyar társadalmak és elitek között intenzív kapcsolat jött létre, és a magyarországi politikusoknak alapos az ismeretük a határon túli magyarságról”. S ez így is van jól. Mármint az, hogy ezt kiemelte. Igazán kár lett volna egy ilyen önvallomással szegényebbnek maradnunk.

Ha ugyanis azt tekintjük, hogy Orbán Viktor hányszor használta kockázatmentesen hazaüzenő szócsőnek az említett szabadegyetemet, akkor csak megerősíteni tudjuk a Fidesz és Tusványos összecsavarodását. Az is világos, elég a hazai híreket nézni, hogy a hatalom számára csak az elit, pontosabban csak a saját elitje számít. Az persze egy más kérdés, hogy miért lenne Orbán Viktornak több fogalma egy aradi tanárcsalád életéről attól, hogy Tőkés Lászlóval parádézik a szabadegyetemen. De nem is kell. Az a bizonyos család egyrészt nem az elit, másrészt talán nem szereti Tőkést, és esetleg nincs kedve elmenni mindezen eliteknek tapsolni. Így ők úgysem számítanak. Mármint nem számítanak bele a magyar külhoni magyar társadalmakba, ami alighanem csak nyelvbotlás. Mert ekkora butaságra talán még Németh Zsolt sem képes. A határon innen és túl ugyanis országok vannak. Közjogi entitások. A határaikon belül a saját jogrendjeikkel ellátott társadalmukkal. A magyar társadalom itt van Magyarországon. Míg más társadalmakban is lehetnek persze különböző közösségek. Szászoké, bolgároké, örményeké, metodistáké, buddhistáké, és persze magyaroké is. Továbbá magyar bélyeggyűjtőké akár még Bukarestben is. Ha elég gazdagok, hogy adakozzanak Tőkéséknek, akkor elég elitek lehetnek Orbánnak, illetve Németh Zsoltnak is. Taps-érettekké válnak.

Ahhoz azért persze elég egy párkányi kocsmáig elvergődni, hogy az ember gyereke lássa: a külhoni magyarok sem egységesek, nem esztergapadon orbanizálódtak egyformává. A bálványosi publikumot, és annak elvbarátait kiáltani ki „magyarságnak” tehát otromba botorság lenne. Még akkor is, ha a magyar társadalom (itt az országban) lassan megtapasztalja: az a magyar, akire rámutatva ezt a hatalom gazolni hajlandó. Ennek fényében persze kicsit érdekes felvetése a sokat nyalt külügyérnek, hogy a „külhoni magyarság” és a „nemzeti elkötelezettség” szinonimává vált volna. Mert ebből is az következne, hogy a külhonban csak az a magyar, aki hajlandó Orbán Viktor szekerét tolni. Aminek már minden kis csavarkája „nemzeti”. Talán már a lábtörlő is nemzeti. Bár az inkább csak közmunkás.

Azzal a gondolattal pedig lehet, hogy egyedül maradtam ebben az országban, hogy ha már elkötelezettségről van szó, akkor egy kormányzat elsősorban az ország lakóinak legyen elkötelezve. Ha ezt tekinti a hatalom nemzeti elkötelezettségnek, akkor ez nem a külhoni magyarságra vonatkozik. Legfeljebb azokra, akiket esetleg megbuszoztatnak a szavazáskor. A külhoni magyarság inkább legyen a külhoni magyarsággal azonos. A kormány meg a kormánnyal. S mindenki tegye a dolgát a saját szerepében. Ne Németh Zsolt, Tőkés László, Orbán Viktor vagy Morvai Krisztina próbálja eldönteni, hogy ki a magyar, és aki a még magyarabb. Se Budapesten, se Bálványoson, se sehol. Aztán abban a párkányi, aradi, vagy burgerlandi kocsmahivatalban úgyis eldöntik, hogy szerintük ki a jó ember, és ki a kókler. Bár azzal a hazai elit úgysem foglalkozik. Holott, ha már ezt a szót használjuk, azok az emberek magyarabbak talán. A maguk akármilyen pedigréjével.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook