A pirézek lovaglása |
Volt egy szavazás, a közelmúltban, a parlamentben, ahol
Orbán kezéből kiverték azt a vésőt, amellyel újabb passzust karcolt volna a
gránitba. Kissé megkésve a Fidesz is reagált. „Természetesen” gyurcsányoztak
egy kicsit, és elmentek némi időutazásra. Talán mert most találtak indokot
arra, hogy összeköthessék a kudarc magyarázatát valami migráncsozással.
Az indok talán, bár az MTI közleményéből ez nem derül ki,
a legutóbbi koncepciós terroristaper elleni tiltakozás
lehetett. Más aligha indokolhatta, hogy a „migránsok betelepítését” támogató
ellenzékről szóljanak. Némi képzavarral, és a csillagokat is lehazudva a derült
éjszakai égről, de azért a híveiknek talán meggyőzően. Az egykori népszavazás
kérdése ugyanis, már akkor bőven kivesézve, egész egyszerűen nem volt valós
kérdés. Akkor sem. Legfeljebb Orbán fejében súghattak hasonlókat a hangok.
Valószínűleg ezért kellett okvetlenül elítélni Ahmed H.-t , aki Röszkén hangosbeszélőn
szólt a többiekhez. Több, talán arabul is tudó, szemtanú véleménye szerint
csitítani akarta a többieket. S ezzel valószínűleg tényleg kivívhatta a hatalom
haragját. Okkal. A minden érdemi tevékenységet plakátkampánnyal
pótló hatalom számára valószínűleg megbocsáthatatlan vétket követett el. A
hatalomnak ugyanis vér kellett volna. Valószínűleg nem sok, de elég ahhoz, ami
akár egy rendpárti puccsot is indokolt volna. Márpedig erre sem a megafon, sem
a később eldobott kövek nem voltak elegendők.
A menekültek sem akartak igazán tömegesen zavarogni egy
város utcáin sem. Az istennek sem. Noha a hatalom tényleg sokat megtett a cél
érdekében. Annak idején még a főváros néhány közterületét is „feláldozta” a cél
érdekében. Megpróbálva legalább annak az elérését, hogy a lakosság forduljon
tömegesen a menekültek ellen. Ehelyett a bűnös főváros szemét lakossága kaját
vitt a menekülteknek, és a Planetáriumon rongálási főpróbát tartó ultrák kivételével
nem akart senki, tömegesen, menekültet zaklatni. Annak ellenére sem, hogy
néhány alulszocializált, az embereket semmibe vevő státuszkeresztény nyilván
morgott. De valószínűleg még ők is megértették: a menekültekkel érkező nők és gyermekek
ellen erőszakkal fellépni nem nagy hőstett. Ahhoz legalább kormánytagnak kell
lenni. Esetleg ultrának. Vagy valami más szervezetbe tömörült, nem sokkal több
szocializációval megvert, hominidának. Mert különben a jó keresztény, vagy jó
magyar azért mégis elsősorban jó ember. Akármit ugat Lázár az ifjúsági
agymosás kapcsán.
Ahmed H. tehát, valószínűleg, legalább részben szembement
a kormányzati provokációnak, és ezzel bűnt követett el. Januárban
még a terrorizmus is hiányzott a vádpontok közül. Holott a koncepciós per
vádját nagyon gyorsan el lehetne oszlatni az ott készült vágatlan, és nem
manipulált hangfelvételek közzé tételével. Valószínűleg elegen tudnak
külföldiül ahhoz, hogy közkézre kerülhessen egy hitelesnek tartott leirata
annak, amit a megafon szétkürtölt Röszkén. De valamiért sem a vágatlan
felvétel, sem annak leirata nem kering a neten. Látszólag még a kormánypárti
fórumokon sem. Vajon miért? Valószínűleg ugyanazért, amiért folyamatosan
elhallgatják az Orbánnak aligha kedves tényt: a népszavazása megbukott. Egy érvénytelen
népszavazás pedig pontosan az, ami: egy érvénytelen népszavazás. Egy
érvénytelen népszavazás kisebbségének eredményére hivatkozva hozni hatalmi törvényeket
nem több egy, a bolsevik diktatúrákat idéző hatalomtechnikai csalásnál.
Nagyjából azt közölve a társadalommal, hogy „tök mindegy
mit akartok, a Ti kegyes uratok azt csinál amit akar”. Amikor az ellenzék,
akármilyen indíttatásból, de nem biztosította a parlamenti többséget ehhez,
akkor nem tett többet, mint azt, amiért a választók odaküldték. Annulált egy
illegitim kezdeményezést, és ezzel tükrözte a népszavazás eredményét. Egy
érvénytelen népszavazásra hivatkozó javaslatra egy érvénytelenítő szavazással.
Amellyel, érthetően kivívta a kedves vezető haragját. Tekintettel arra, hogy a
személyes felelősséget talán még a mellékhelyiségben sem vállaló vezető színes,
szagos, körbenyalt
világában nincs helye semminek, ami nem illik bele a koncepcióba. Az éppen
aktuálisba. Abba, ami éppen az aktuális pillanatban érvényes. Így aztán
előkapták a Fidesz kommunikációs igazgatóját, és némi késedelemmel közleményt
írattak vele.
Arról, hogy az ellenzékre nem lehet számítani nemzeti
ügyekben. Mert nyilvánvaló: a népszavazás eredményének parlamenti tükrözése az nem
nemzeti. Ellenben a belföldi magyarokat a határon túliakkal szembeállító támogatások teljesen nemzetiek. A pénzért árusított letelepedési engedély pedig
már annyira, de annyira nemzeti, hogy annál nemzetibb már nem is lehetne. A
Fidesz szerint. A jelek szerint.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése