Forrás: Propeller |
Orbán Viktor szavazásra buzdította az Erdélyben élő
magyarokat. De most senki ne érezze úgy, hogy lemaradt valamiről, mert most
éppen semmilyen népszavazás nincs hazánkban. A buzdítás a romániai
szavazásra vonatkozott. Egy másik
hír pedig óvodafejlesztésről szól. A hírek kapcsolata területi. Aki pedig
úgy érzi, hogy a határon belül semmi gond, az ne is olvassa tovább.
Mert az utóbbi hír kapcsán ismét csak a dzsentri-attitűd
juthat az eszünkbe. Továbbra is azzal a különbséggel, hogy kormányzat tagjai
nem a sajátjukkal mennek letolt gatyában totyogva a csalános felé. Az ellen
ugyanis aligha lehetne kifogást emelni, ha Mészáros Lőrinc, Széles Gábor, Orbán
Viktor, Rogán Antal, és a jelenlegi hatalomgyakorlás egyéb haszonélvezői a
magánvagyonukkal támogatnának bárkit is. Ismétlem: magánvagyonukkal. Nem a közhatalmukkal
a magánvagyonukat, vagy a havervagyonukat, hanem a magánvagyonukkal
közintézményeket. Esetleg a közoktatást. Ha már ilyen fényes lett a legutóbbi
nemzetközi felmérés eredménye. A magánvagyonukkal akár az egyházi oktatást is
támogathatnák. Mert a közvagyon tekintetében természetesen minden adófizetőnek
joga lehetne dönteni. Legalább koncepcionálisan. Például népszavazással.
Különösen a mostanság nagy port kavaró, is alapos egymásra
mutogatást eredményező PISA-teszt után lehetne érdekes egy népszavazás
arról, hogy vajon tényleg a lázári oktatás-doktrinában látja-e az ország
lakossága a jövőt. A gondolkodó emberfők és nem az ideológiailag golyóvá
fényesített agyak utántermelése tekintetében. Egy füst alatt azt is tisztázni
lehetne egy népszavazással, hogy milyen a jelen Magyarország véleménye a
határokon kívüli oktatás támogatásáról. Így egyszerre lehetne feltenni a
következő két kérdést:
1. Akarja, hogy akár az állami közoktatás rovására is
támogatást kapjanak az egyházi intézmények és iskolák?
2. Akarja, hogy akár a hazai közoktatás, illetve egészségügy
rovására is támogatást kapjanak a határon kívüli intézmények, pártok, illetve
iskolák?
S világos, hogy a fenti formában lenne csak tisztességes
a kérdés. Mert ellenkező esetben súlyosan demagóg kampányra és
decibel-háborúkra számíthatnánk. Arról, hogy ki a hazafi, és ki utálja jobban,
illetve kevésbé a határon kívül élő magyarokat. Valamint a határon belül élő
nemzetiségeket. Ez utóbbi decibel-mérkőzésre azonban semmi szükség.
Valószínűleg elég világos, hogy senki nem akarja a határon kívül élőket a
Dunába, Tiszába, Ipolyba és egyéb vizekbe taszajtani. Ugyanakkor az is világos,
hogy a többség szinte bizonyosan azt mondaná: előbb a hazai oktatást,
egészségügyet kellene rendbe tenni. Alkalmasint a stadionisztáni státuszberuházásokat
is megelőzve. Ezért aztán, önmagában nem az a probléma, hogy másfél milliárdból
fejleszt erdélyi óvodákat az Orbán-kormány.
S természetesen az sem gond, hogy ennek kapcsán Potápi
Árpád János nemzetpolitikai államtitkár Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt. Még
akkor sem, ha nem okvetlenül látom szükségét egy külön nemzetpolitikai
államtitkárnak. Ahogy nemzetszaporítási államtitkárnak sem látnám égető
szükségét, és a keresztények közhatalmi paranoiájának a kezelését is rábíznám a
Vöröskeresztre. A tudósítás alapján azonban azt mondta ez a bácsi, hogy „az összeg annak a 17 milliárd forintos
óvodafejlesztési programnak a része, amelyet november közepén hirdetett meg a
magyar kormány”. Ami azt jelenti, hogy a stadionok építéséhez képest
arányosítható, és a szükségesnél alighanem alacsonyabb hazai fejlesztéseket egy
füst alatt megtizedelte a kormány. Mintha az oviknak szánt fejlesztési
költségből mindjárt el is vette volna a dézsmát.
S ezért lenne érdekes a fenti, és a fenti formában
feltett, kérdésre kapott nemzeti válasz. Mert könnyedén előfordulhatna, hogy
amikor bárkinek a saját gyermeke, unokája, a saját lakóközösségében élő
gyermekek rovására kellene dönteni a támogatásokról, akkor egy kicsit visszább
venne a decibelből. Esetleg a hatalom képviselőivel is visszább vetetne a
decibelből. Nem véletlen talán, hogy a hatalmi oligarchia nem a saját másfél
milliárdjából jópofizik támogatásilag, hanem a hazai óvodák, iskolák, kórházak,
könyvtárak, és hasonlók rovására. Az pedig szinte biztosan nem véletlen, hogy
minderről nem rendeznek, konkrét, pontos értéksorrendet is tükröző kérdésekkel népszavazást.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése