2016. december 11., vasárnap

Demagógisztáni napló: dzsentriovik kérdéstelenül

Forrás: Propeller
Orbán Viktor szavazásra buzdította az Erdélyben élő magyarokat. De most senki ne érezze úgy, hogy lemaradt valamiről, mert most éppen semmilyen népszavazás nincs hazánkban. A buzdítás a romániai szavazásra vonatkozott. Egy másik hír pedig óvodafejlesztésről szól. A hírek kapcsolata területi. Aki pedig úgy érzi, hogy a határon belül semmi gond, az ne is olvassa tovább.

Mert az utóbbi hír kapcsán ismét csak a dzsentri-attitűd juthat az eszünkbe. Továbbra is azzal a különbséggel, hogy kormányzat tagjai nem a sajátjukkal mennek letolt gatyában totyogva a csalános felé. Az ellen ugyanis aligha lehetne kifogást emelni, ha Mészáros Lőrinc, Széles Gábor, Orbán Viktor, Rogán Antal, és a jelenlegi hatalomgyakorlás egyéb haszonélvezői a magánvagyonukkal támogatnának bárkit is. Ismétlem: magánvagyonukkal. Nem a közhatalmukkal a magánvagyonukat, vagy a havervagyonukat, hanem a magánvagyonukkal közintézményeket. Esetleg a közoktatást. Ha már ilyen fényes lett a legutóbbi nemzetközi felmérés eredménye. A magánvagyonukkal akár az egyházi oktatást is támogathatnák. Mert a közvagyon tekintetében természetesen minden adófizetőnek joga lehetne dönteni. Legalább koncepcionálisan. Például népszavazással.

Különösen a mostanság nagy port kavaró, is alapos egymásra mutogatást eredményező PISA-teszt után lehetne érdekes egy népszavazás arról, hogy vajon tényleg a lázári oktatás-doktrinában látja-e az ország lakossága a jövőt. A gondolkodó emberfők és nem az ideológiailag golyóvá fényesített agyak utántermelése tekintetében. Egy füst alatt azt is tisztázni lehetne egy népszavazással, hogy milyen a jelen Magyarország véleménye a határokon kívüli oktatás támogatásáról. Így egyszerre lehetne feltenni a következő két kérdést:
1.    Akarja, hogy akár az állami közoktatás rovására is támogatást kapjanak az egyházi intézmények és iskolák?
2.    Akarja, hogy akár a hazai közoktatás, illetve egészségügy rovására is támogatást kapjanak a határon kívüli intézmények, pártok, illetve iskolák?

S világos, hogy a fenti formában lenne csak tisztességes a kérdés. Mert ellenkező esetben súlyosan demagóg kampányra és decibel-háborúkra számíthatnánk. Arról, hogy ki a hazafi, és ki utálja jobban, illetve kevésbé a határon kívül élő magyarokat. Valamint a határon belül élő nemzetiségeket. Ez utóbbi decibel-mérkőzésre azonban semmi szükség. Valószínűleg elég világos, hogy senki nem akarja a határon kívül élőket a Dunába, Tiszába, Ipolyba és egyéb vizekbe taszajtani. Ugyanakkor az is világos, hogy a többség szinte bizonyosan azt mondaná: előbb a hazai oktatást, egészségügyet kellene rendbe tenni. Alkalmasint a stadionisztáni státuszberuházásokat is megelőzve. Ezért aztán, önmagában nem az a probléma, hogy másfél milliárdból fejleszt erdélyi óvodákat az Orbán-kormány.

S természetesen az sem gond, hogy ennek kapcsán Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt. Még akkor sem, ha nem okvetlenül látom szükségét egy külön nemzetpolitikai államtitkárnak. Ahogy nemzetszaporítási államtitkárnak sem látnám égető szükségét, és a keresztények közhatalmi paranoiájának a kezelését is rábíznám a Vöröskeresztre. A tudósítás alapján azonban azt mondta ez a bácsi, hogy „az összeg annak a 17 milliárd forintos óvodafejlesztési programnak a része, amelyet november közepén hirdetett meg a magyar kormány”. Ami azt jelenti, hogy a stadionok építéséhez képest arányosítható, és a szükségesnél alighanem alacsonyabb hazai fejlesztéseket egy füst alatt megtizedelte a kormány. Mintha az oviknak szánt fejlesztési költségből mindjárt el is vette volna a dézsmát.

S ezért lenne érdekes a fenti, és a fenti formában feltett, kérdésre kapott nemzeti válasz. Mert könnyedén előfordulhatna, hogy amikor bárkinek a saját gyermeke, unokája, a saját lakóközösségében élő gyermekek rovására kellene dönteni a támogatásokról, akkor egy kicsit visszább venne a decibelből. Esetleg a hatalom képviselőivel is visszább vetetne a decibelből. Nem véletlen talán, hogy a hatalmi oligarchia nem a saját másfél milliárdjából jópofizik támogatásilag, hanem a hazai óvodák, iskolák, kórházak, könyvtárak, és hasonlók rovására. Az pedig szinte biztosan nem véletlen, hogy minderről nem rendeznek, konkrét, pontos értéksorrendet is tükröző kérdésekkel népszavazást.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook