2016. szeptember 11., vasárnap

Rétvári dicsérte a gyermekszegénység helyzetét

Valószínűleg azért, hogy felismerjük Rétvári Bencében a polimorfot, most a gyermekszegénység kapcsán nyilatkozott meg. Talán persze azért is, mert a keresztényüldözések elleni szemfényvesztést más kezébe tervezik helyenként. A gyermekek diszkriminatív kezelésében pedig már rutinja van az Emmi parlamenti államtitkárának.

A legújabb alaphipotézis a következő: „Hat év alatt megfeleződött az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek száma” Ahogy azt az MTI-vel közölte Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Amely állítás egyik oka, ahogy arra a HVG is rámutat, egy nagyon gagyi statisztikai trükk. Egyszerűen ráolvasás-szinten szüntették meg a hátrányos helyzetű lét korábban érvényes határait. Aminek köszönhetően aztán „ugyanaz a szegény gyerek, aki korábban ebbe a kategóriába tartozott, most ugyanolyan körülmények között él, de már nem tartozik ebbe a kategóriába”. Mely megállapítással különben nem feltétlenül kell egyet értenünk. Mert valójában nem teljesen kerek így ez az okfejtés. A kerekség hibáját az egyéb hatások okozhatják.

Ha ugyanis egy gyermek „hivatalosan” is hátrányos helyzetű, akkor számos területen egyfajta szubjektív kedvezményezettség lép be. Ezt nevezhetjük sajnálatnak, de sok szempontból egy szinte ösztönösen fellépő, a különben valóban sajnálatra méltó, deprivációs helyzetben levő gyermekkel szemben kialakuló szolidaritás. Amely nem csak akkor lép fel, ha a gyermeket szenvedni látja valaki, hanem akkor is, ha „csak” tudja, hogy nélkülözik. Például azért, mert egy másik besorolásban tartja nyilván a hivatalos statisztika. Természetesen tudom, hogy az említett, talán még az egykori horda-létből magunkkal hozott szolidaritási reflex nem mindenkiben működik. Ahogy, valószínűleg, a gyermekek éhezését rossz szokásnak tekintő Harrach Péterben is aligha találnánk nyomát. De ettől még feltételezhetjük, hogy a közösségekben viszonylag több az akár csak ösztönösen humanista szereplő, és viszonylag kevesebb harrachiánus árnyékkereszt(l)ény van.

Amikor a kormányzat a statisztikai manipulációban látja a problémák megoldását, akkor tehát nem csak a statisztikákat manipulálja. Valójában magát a társadalmat manipulálja. Ami még akkor is igaz, ha tudom: a kisebb közösségek legtöbbször nem a statisztikák alapján működnek. Azonban a másik oldal ettől még igaz lehet. Az, hogy a statisztikailag nem hátrányos gyermekkel szemben hivatalosan azokat a követelményeket támasztják, amelyben nincs pardon, és nincs többé támogatás. Olyan követelményeket támasztva a gyermek és családja felé, amelyet segítség nélkül képtelen teljesíteni. Nem átcsusszantva, hanem átlökve a szegénységi küszöbön. Egyenesen a „szemétnemgondoskodó” kategóriába a családokat. Mely fogalmat különben, Rétvári Bence jelentős kommunikációs részvételével ugyancsak manipulálja a jelenlegi hatalom.

Del Parson festményén Jézus
gyermekeket áld meg.
Forrás: www.lds.org
Amikor tehát azt olvasnánk, hogy „családi adókedvezmény keretösszege 277 milliárd forintra emelkedik”, akkor nem csak azt érdemes figyelembe venni, hogy az adókedvezményhez annak alapul szolgáló jövedelem is kell. Az legalább ilyen lényeges kérdés, hogy kit tekint a hatalom családnak. Ebből következőleg pedig mely gyermeket tekinti „legálisnak”. Mert a KDNP jelen iránymutatása alapján „még maga Jézus is csak Jahve apaságát figyelembe véve kaphatna némi felmentést Rétvári államtitkár úrtól a létre”. Arról nem is beszélve, hogy Fidesz klerikális lobbistái már évekkel korábban belebonyolódtak az élettársi kapcsolatok kérdésébe. Valamint annak fejtegetésébe, hogy ezek voltaképpen nem is családok. Az alaptörvény szerint: „A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. Ami az adókedvezmény beszámíthatatlanságát jelenti a gyermeket közösen nevelők egy részének. Noha mondhatnánk azt is, hogy amennyiben a kormány annyira hangoztatja az európai kultúra védelmét, akkor az Európában bármikor honos házassági szertartások bármelyikét köteles lenne elfogadni, mint egy kapcsolatot szentesítő rítust. Ezzel azonban Rétvári Bencét, a jelek szerint faék egyszerűségű államtitkárt igencsak zavarba lehetne hozni. Vagy elkezdene megint csikorogni valamit a keresztények üldözéséről, meg hasonlókról.

Ami természetesen továbbra sem változtatna azon: a kormány manipulált statisztikák alapján manipulálja a közvéleményt a gyermekek rovására. Talán azért is, mert ellenkező esetben kiderülhetne: egy most elsikkadó gyermek esetleg ugyanúgy felkavarná a jól megszokott, belakott szellemi mocsarukat, ahogy annak idején felkavarta egy zsidó szokás szerint megszentelt házasság, házasságtörésből született, majd tanítóvá vált gyermeke.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook