2016. szeptember 25., vasárnap

Népszavazás előtti robban(t)ás

A szabálysértő
A szög az valami egészen más. Éjjel meg robbantottak. Jószerivel már mindent. Van verzió arról, hogy gázrobbanás volt a Teréz körútnál, és arról is, hogy szögekkel töltött csőbomba. Ami biztos, hogy két rendőr súlyosan megsérült. Minden emberi sajnálatom, és együttérzésem az övék. De...

A „De” nem a rendőrökkel kapcsolatos. Akkor sem, ha csak rosszkor voltak rossz helyen, és akkor sem, ha odaküldték őket járőrözni. S akkor sem, ha óvatlanul lehajoltak valami gazdátlan csomaghoz. Mert ez utóbbi esetben a kiképzőké a felelősség. Ha pedig esetleg az a verzió igazolódik be, hogy a környéket előbb kezdték lezárni, mintsem a robbanások bekövetkeztek volna, akkor pedig az őket odaküldő tisztté. Különösen, mert Simicskó úr már valamelyik nap megígérte: terrortámadás márpedig lehet. A színpadon levő pisztoly márpedig el szokott sülni. Egy kormánynak nagyon jól jövő terror-ígéret pedig már szinte olyan, mint a pisztoly a színpadon. Azzal a különbséggel, hogy a színpadi játéknál mindenki tudja, hogy csak színház. Mint az egész világ. Esetleg Mátrix. Az egész világ. S benne a számítási hibák okozzák a lebukást.

A robbanás kapcsán már születtek összefoglalók, és elég szomorú, hogy számos reakció nyitva hagyja a lehetőséget: a kormány monománja is lehet a robbanás mögött. Amennyiben ők robbantottak az ő érdekükben, a nagy semmi ellen. Ez nem csak akkor szomorú, ha beigazolódik. Tulajdonképpen sokkal rosszabb, hogy a hazai hatalom honosaiból simán kinézhetőnek tartják többen az ilyen jellegű provokációkat. Ha beigazolódik, akkor morális tekintetben akkor is hazaárulás, a haza polgárainak biztonságérzete ellen elkövetett árulás, ha majd csak sikerül néhány szerencsétlen nyakába varrni. Tulajdonképpen a kormány azzal jár a legjobban, ha sikerül bebizonyítani a gázrobbanásos elméletet. Beleértve azt is, hogy a gázrobbanás szórt szét néhány szöget. Mely elmélet mellé felsorakoztatható érvként, hogy a két rendőr megsérült. Súlyosan megsérültek, de élnek. Amit a kartácsaknák, mint ami a szögesbomba is, áldozatai elég ritkán mondhatnak el magukról.

Azt meg befele szakadó rácsok mondhatják el magukról ritkán, hogy a belül robbanó gáz detonációjától rohannak a lökéshullámok befele. Ahelyett, hogy kifelé igyekeznének. Viszont van olyan beszámolómorzsa, amely több robbanást is hallani vélt. Egy kicsi itt, egy kicsi ott. Középen meg a rács, amelyik azt sem tudja már szegény feje, hogy merre is görbüljön. Megátkozván a napot, amikor odarakták. Különösen, mert akkor, ha a hatalomnak nem érdeke valamiért a teljes nyíltság, akkor az a bizonyos rács tehet majd mindenről. Ami még mindig jobb, mint az, ha a két sérült rendőrt tenné majd mindenért felelősnek valaki. Esetleg a szögeket. Elvégre azok garantáltan ott voltak. Valószínűleg a vallomást is megtagadták a terhükre róható szabálysértés, az illetéktelen légtérhasználat, ügyében.

Addig meg röpködnek tovább a variációk a robbantásra. Jelenleg most éppen egy zacskós alakot keresnek, és a szögekkel töltött csőbomba teóriája is befutó helyre került. A Nol.hu az összefoglalót meg azzal vezeti fel, hogy: „A rendőrség segítséget kér, a TEK és a kormány egyelőre hallgat a szombati budapesti robbanásról”. Amiből a rendőrséget értem, hogy a lakosság segítségét kéri. A TEK-től meg a kormánytól viszont nem tudom mit várnak. A TEK fontos ojjektumokat őriz, és nem ér rá ilyesmire. Meg ők elhárítók, és nem kivizsgálók ugyebár. A kormányból legfeljebb a belügyér mondhatna valamit. De Pintértől a várható reakció: várjuk meg a vizsgálatok végét. A kormány, mint olyan mi a fenét mondhatna? Ha nincs benne a keze, akkor okkal hallgat. Ha benne van, akkor meg pláne. Akkor meg?

Ami biztosnak tűnik. A népszavazás előtt jól jött egy robbanás, amiről egyelőre azt tudjuk, hogy két rendőr megsérült, és szögek használták illetéktelenül a légteret. A menekültek pedig még ettől készülhetnek valami provokációra, az ország meg a szavazásra. Együtt.


Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése