2016. június 7., kedd

Nagykoaliciós alakulóűlés volt?

Ha már a Jobbik a kispadra ültette, Novák Előd elbúcsúzott a Parlamentben. Ez önmagában nem is lenne hatalmas esemény. Még csak nem is nagy politikai eredmény. Felértékelni egy másik leköszönő-félben levő politikus, Schiffer András értékelte fel. Az MTI tudósítása alapján mindenképpen.

Schiffer ugyanis olyasmiket kezdett fejtegetni, amelyek vagy közhelyek, vagy inkább a demagógia tárházát gazdagítják. Ahogy az a nagyszerű kijelentése is, hogy „mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez a szülőföldjén, ezt lehetőleg mindenkinek biztosítani kell, és mivel egy zöld párt elkötelezett a kulturális sokféleség mellett, mindez nem jelentheti a kultúrák összekeveredését”. Ami látszólag teljesen rendben van. Annyiban mindenképpen, hogy a legjobb természetesen mindenkinek az, ha a megszokott környezetében, nyugodtan és békében élheti le az életét. Ha azonban ezzel a szemlélettel elég messzire megyünk vissza a történelemben, akkor valahol az olduvai hasadék környékén találnánk magunkat. Ahol a zöld párt akkori hős jogelődei hadakoznának a fáról való lejövetel kulturális elutasításán. Azon az alapon, hogy ők nem keveredni akarnak lemászottakkal, hanem egymás mellett élni. Ők a fán, mások meg elsétálva. De elfogadom: ez is egy demagóg megközelítés.

Valójában azonban nem csökkenti az LMP-frakcióban fizetést felvevő képviselő fejtegetésének ostobasági koefficiensét. Ha ugyanis a kultúrák élő hordozói, azaz az emberek egymás mellett élnek, és nem húznak fel mesterséges gátakat, akkor a keveredés magától is lezajlik. Ha nem így lenne, akkor lehet, hogy Schiffer András meg sem születik, vagy Matolcsy-pettyel a fenekén lovagolna hátrafele nyilazva. Az életszerű állapot azonban az volt a történelemben, hogy a kultúrák keveredtek. Még olyan szinten is, mint a konyhaművészet. Amellyel persze, ahogy annak idején a halasiakkal szemben sem vártam el, le nem beszélnék senkit a nyereg alatt puhított húsról, amit természetesen nem ízesít paprikával, borssal, és csak a saját maga koptatta gerslivel köríti. Mert a paprika, a napraforgó, a krumpli, a rizs, és megannyi más a kulturális keveredés eredményeként kerül az asztalunkra. Ha a keveredés nem következik be, akkor az egyik kerületben csak rizst, míg a másikban csak csicsókát ehetnének. Nem önszántukból, hanem kötelező jelleggel. Mert a spontán kialakult közösségi városrészek közt csak van némi keveredés. Hol kulturális, hol biológiai. Hol mindkettő.

Ugyanakkor tudjuk: a történelem során már sokszor szorítottak közösségeket mesterséges falak közé. Annak érdekében, hogy az egyes kultúrák hordozói se szellemi, se biológiai értelemben ne keveredjenek össze, hanem jól definiált határokkal éljenek egymás mellett. Ilyen kulturális gettórendszert üzemeltettek annak idején az európai egyházak, egyes uralkodóházak, vasfüggönyök közé húzódó diktatúrák. De ismert a fizikai gettórendszer is. Amelynek meghirdetése szintén nem volt mentes a kulturális demagógiáktól. Mely kulturális demagógiák a Fidesztől és a Jobbiktól sem állnak olyan nagyon messze. Elég, ha felidézi bárki, hogy hányszor ugattak a „keresztény európai kultúra” megvédéséről, mint küldetéstudatuk tárgyáról. Anélkül, hogy túl sokat foglalkoztak volna ennek valós tartalmával. Ebből a szempontból Schiffer nyilatkozatával talán csak lezárult az a folyamat, amelynek korábbi állomása az LMP egy újabb nyitási akciója volt a Jobbik felé. Összegyógyítva azt, ami együvé tartozik.

Az esetleges kétségek eloszlatását maga Novák Előd oldotta meg. Azt fejtve ki, hogy „úgy tűnik, Schiffer Andrásnak és a magamfajta idealistáknak nincs helyük a mai politikában”. Világosan érzékeltetve, hogy a szélsőjobb részéről megértették, és elfogadják az LMP gesztusát. Azt, hogy a Fidesz-Jobbik koalíció mellé lépett. Amely már kerítésügyben is felsejlőben volt. Az LMP-vel megerősített hallgatólagos koalíció pedig a szükségállapot kihirdetésének törvényi előkészítése kapcsán korábban is kirajzolódott. S amelyet a Jobbik apró-pénzre váltott, amikor szavazatával hozzásegítette a Fideszt az ehhez szükséges parlamenti kétharmadhoz. Az MSZP pedig az LMP-n keresztül csatlakozott a „minden sarokra katonát” projekthez. Ismét olyan kérdéseket tolva előre, hogy vajon történtek-e háttéralkuk 2014-es választás ellenzéki betlire játszása kapcsán? S akkor, ha igen, akkor abban egy rendpárti fordulat előkészítése is benne volt, vagy elég volt az ostoba eljátszásának ígérete? S vajon a jelen helyzetben beszélhetünk-e már egy Fidesz-Jobbik-LMP-MSZP nagykoalícióról, vagy kell-e várni 2018-ig?

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook