2016. június 18., szombat

Éljenek a szurkolók! Holnap is!

Szurkolói küldöttség Bordeaux-ban. Feketében
Még csak gyúrnak a csapatok, és szurkolóik, a magyar-izland meccsre. Remélhetőleg sok gólt rúg magyar válogatott. Már csak azért is, mert akkor többfelé kell majd elosztani az orbániai stadionépítések és futball-finanszírozások számolatlan milliárdjait. Amely némely vélemények szerint természetesen megérte.

Nyilvánvalóan nem azok szerint a gyermekek szerint, akik éhesen mentek eddig iskolába, és most majd éhesen maradnak otthon. Bár még az sem kizárt, hogy szerintük is. Elvégre a grundok sokszor jelentették a kitörési pontok felé vezető utak kezdőpontjait. S még azon is lehet nosztalgiázni, hogy amikor Puskás még csak a grundon játszott, akkor nem a gazdasági növekedés és a szociális költségvetés terhére épült stadionok tucatjaiban köpte a szotyihéjat a nagyérdemű fővezérség. Még Rákosi elvtársnak sem kellett ennyi stadion ahhoz, hogy a diktatúra szépség-flepnije gyanánt a sportsikerekkel takargassa a hatalmi komplexusok kiélését. De elismerem, változnak az idők. A modern kor több stadiont igényel. Takargatásra. Tömegmozgalmak esetén pedig akár tömegszállásként. Megannyi háború és például a chilei junta is szolgáltat erre példákat. Azért érdekes lenne tudni, hogy mekkora belső ellenállásra számíthat a vezéri üldöztetés-felügyelet, ha ennyi stadion kell hozzá.

De ettől, még persze szurkolhat bárki annak a cikoria-ágon, azaz pótselejtezőn kijutott bandának, amelybe számolatlanul ölték bele az adófizetők pénzét. Mert azt elég túlzás lenne állítani, hogy Orbán hobbijába az Orbán-család magánvagyona került befektetésre. Függetlenül a sport terén elért sikerektől. Amelyeknek nagy része lehet abban, hogy a miniszterelnök mindent centralizálni, kézivezérelni, illetve személyesen felügyelni szeretne. Ross belegondolni, hogy mennyi személyes kudarc, öltözőkben elszenvedett leszólás, veritékszagú péniszirigység, meg ki tudja mi érhette az egykor talán jobb sorsra érdemesült kádercsemetét. Mely hatások vezethettek oda, hogy most a személyes szélgörcseitől akar függővé tenni mindent. Alkalmasint a sportot is. Kerül, amibe kerül. Nekünk. Úgyhogy még szerencse, ha sokak szerint megérte. Mert az késleltetheti azt a népfelkelést, amit immár Gyurcsány is emleget, mint alternatív megoldást. Orbánnak tehát egyre inkább elemi érdeke is lehet a feszültségek levezetése. Ha lehet, akkor a szívének kedves ellenség-keresésben, illetve az időleges futball-sikerekben.

Így, szinte már láthatjuk, amint a hazatérő válogatottal parádézik, és fényképezteti magát. Mert megérte. Neki. Akinek a máját olyan hájjal is kenegetik, mint az Izlandban dolgozó kapus nyilatkozata. Arról, hogy Orbánnak nagyban köszönhető az EB-re való kijutás. Matus Sándor, az izlandi másodosztályban játszó portás szerint például megtérült a fociba fektetett pénz. Sajnos a vele készült interjúban nem olvasható a kulcskérdés. Az, hogy akkor miért Izlandon játszik, és miért nem itthon. De még a válogatottban sem. Igaz, valószínűleg neki meg ez éri meg jobban. Már csak azért is, mert bármi baj esetén az ottani egészségügy fogja ellátni. Nem a hazai kórházak M.A.S.H.-t idéző világa. Azzal a különbséggel, hogy nem egy film-vígjátékban megszemélyesített muszájherkulesek küzdenek a forgatásról kifürödve távozott mű-betegekért. Hanem igazi muszájherkulesek harcolnak a pénzügyi elemekkel. Olyan viszonyok között, amelyben az életért folytatott harc nem vígjátéki kísérőzönge, hanem a mai magyar tragikomédia.

De persez, ettől még mindenki szurkoljon nyugodtan az orbániai díszválogatottért. Talán még eredményt is elérnek. S akkor mindenki újra kihúzhatja majd magát Orbán mellett. Mert legalább az EB ideje alatt a vezérrel egyenrangúnak érezheti magát. Ha nem is osztályon felüli étkezdében vacsorál, mint a vezérkar. De ugyanúgy köpködheti a szotyihéjat. Be is pálinkázhat. Ellenségnek is tekinthet mindenkit, aki szerint a foci felesleges pénzkidobás. Sőt! Egyenesen a haza ellenségének is tekintheti. Elvégre tényleg milyen hazafi is az, akinek nem ér meg minden pénzt a vezér szíve csücskének simogatása. Azért hát, hajrá magyarok! Éljenek a focisták! Éljenek a drukkerek! Az EB után is. Ha lesz miből.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése