Czunyiné: Ostobán, de boldog mosollyal

Czunyiné Bertalan Juditról alighanem fogunk még hallani. Elvégre oktatásügyi főhülyének lenni nagy kihívás, és a címet sok-sok munkával, nyilatkozattal kell megtartani. Még csak a hét hülyéje címet érdemelte ki a Magyar Narancstól, de Hoffmann Rózsa példája mutatja: van hova fejlődni.

A címet különben azzal érdemelte ki, hogy elárulta a személyes boldogságának titkát. Igen-igen! Ezzel el lehet érni a kívánt címet. Azt fejtegette ugyanis, hogy ő azért olyan nagyon boldog, mert sík hülye a természettudományokhoz. S mondotta ezt olyan példát felhozva, miszerint egy savat és lúgot sem bírna ép ésszel, és előre kiszámítottan összeönteni. Amiből az például egyenesen következik, hogy simán éhen pusztulna, ha neki előre eltervezetten kellene a saját emésztését végrehajtani. Termézsetesen tudom, hogy ezzel százezrek lennének így. Ellenben közoktatási államtitkár csak egy van. Szerencsére. Mert képzeljük el, hogy véletlen maghasadás hatására osztódásba kezdene, mint az amőba. Rémes lenne. Bár lehet, hogy már fogalmazzák az ellennyilatkozatot, hogy mindez nem igaz. A világ attól sokkal boldogabb lenne. A nyilatkozat végén pedig ott fityegne a kérdés: mi a franc az amőba.

Elvégre a közoktatás felelősének a kémián kívül nyilvánvalóan a biológiával sem kell foglalkoznia. De lehet, hogy olvasott a vérhasról, és akkor talán az amőbák egyikéről is van valami halvány fogalma. Talán még mikroszkópot is fogott a kezébe. Igaz ugyan, hogy esetleg csak diótörésre használta, de még attól is lehet nagyon boldog. A boldogság záloga nyilvánvalóan nem is az, ha valaki az oxálecetsav képletével ébred, és a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus reakcióegyenleteivel alszik. De azért, ha már a tanításukért is felelős, büszkének sem kell okvetlenül lenni arra, ha lövése nincs a reáltudományokról Czunyiné Bertalan Juditnak. Aki különben talán pont ilyesmi miatt menekülhetett annak idején a sajtó kérdései elől. Biztos arra gondolt, hogy valami galád riporter még megkérdezi a hidrogén égésének egyenletét, és akkor neki kimarja a tüdejét az a sok dihidrogén-monoxid. Amiről tudjuk, hogy nagy mennyiségben belélegezve halálos szövődményeket okozhat. Czunyiné talán már tervezi is azt a törvényt, amivel be kellene tiltani a használatát.

A kartársnő megnyilatkozásai mögött különben nyilván komoly szakértői testület állhat. Önerőből ilyen hülyének lenni ugyanis túl nagy kihívás lehet. Meg azért is vélelmezhető a szakértő gárda, mert ekkora felkészültséggel aligha ítélhette meg a tankönyvek tartalmát. Már akkor, ha a képek megtekintésén túlterjeszkedő elvárásokkal élnénk. Ám annak idején atombiztosra kijelentette, hogy a tankönyvek nagyon jók, csak a hecckampány rossz. Amit a média folytat. A tankönyvekről. Ő maga ugyanis érinthetetlen. Az, aki már 2012-ben, a családon belüli erőszak kapcsán, is jelentetett a vezérnek, igen értékes lehet a párton belül. Az akkori elhíresült történések nyomán kifejtett feltétlen hűség aligha feledhető. A Párt valószínűleg azért a teljesítményért, és az időközben kifejtett igen kielégítő tevékenysége nyomán emelte jelenlegi pozíciójába.

Azért, ha már ilyen bután-boldog, érdemes tudni róla, hogy a természettudományokhoz tényleg nem sok köze volt az életben. Életrajza szerint egykoron történelem szakon végzett, és családjogi szakjogász. Ez idáig rendben van. Nem is lehet mindenki vegyész. Kell néhány történész is. De kellene egy külön államtitkár is a balneológiától zsíroldásig vezető szellemi kihívások kezelésére is. Hátha van egy hűséges tapsoló a természettudományokról szóló könyvespolc előtt életében egyszer elsétált pártkatonák között.

Andrew_s