2015. június 4., csütörtök

Hatalmi úszólecke a Kertészeti Egyetemnek - betoncsizmában

Kedden, a médiából összecsipegethető információk szerint, leült tárgyalni Palkovics László felsőoktatási államtitkár kedden a Budapesti Corvinus Egyetem vezetőivel. Amiből az egészen nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem egy tervezett intézkedés előtt, hanem menet közben tekinti csak tárgyalópartnernek az érintetteket. Ugyanakkor közölte, hogy a pánik megalapozatlan volt, és mindenki húzzon haza.

Az államtitkár szavai nyomán azonban inkább mélységes pánikba kellene valószínűleg zuhanni. Megnyugvás helyett. Ha ugyanis az Index értesülései helyesek, akkor a Corvinus sorsa kormányzatilag egy olyan politikus kezében van, akinek halvány lila fogalma nincs semmiről. Mármint azon kívül, hogy bármi áron meg akarja tartani a maga, alighanem nyomorszintű, javadalmazással járó, pozícióját. Amely szempontból talán még a rektor is partner. Gyanítható ugyanis, hogy egy egyetemi rektor nem az oktatási ágazat közmunkás-béren foglalkoztatott tisztségviselőinek egyike. De el az ilyen irányú demagógiával. Olvasgassuk csak, mit írnak a kiváló államtitkár böffeneteiből szemezgetve?

Ezek között, például, van egy olyan költői kérdés, hogy. „Hogy lehet, hogy a budai részt csak a pesti oldalon keletkezett bevételekből lehet fenntartani?” Amiből nyilvánvalóan látszik, hogy az államtitkár megpróbálja eljátszani a tegnap Földre pottyant szellemi újszülöttet. Az ugyanis szinte biztos, hogy amennyiben azonos fejpénzt számolnak a két ágazatra, akkor nyilvánvalóan a kertészeti ágazat vesztessé válik. Egy kertészmérnök képzéséhez alkalmasint elég komoly infrastruktúra kell. Földterület, és az annak kezeléséhez szükséges teljes agrárgazdasági géppark, és hasonlók. Csupa filléres eszköz. S persze mindezek mellé kellenek az oktatási infrastruktúra olyan elemei is, mint a tantermek, szemináriumtermek. Nem egy esetben speciális felszereltséggel, ha lehet. A kettő közt pedig az átmeneti pénzfalók, amilyenek a laboratóriumok is például. Nem vitatva természetesen, hogy a közgazdászokra égető szükség van, és minden pénzt megérnek, egyvalami biztosan leszögezhető. Az, hogy egy közgazdászra egységnyi termőterületből kevesebb kell, ha ki kell képezni. Még akkor is, ha némelyik esetében, mint a hazai pirospetty-felelős esetében is, az ország jobban járna, ha kapálna inkább. Az MNB-t irányítása helyett. De nyilván ő a kirívó példa. Nem a közgazdászokat általában, csak kormányzatot minősíti. Ahogy az államtitkárai is. Akiknek nem fér alighanem a fejébe, hogy amennyiben azonos, vagy a közgázra magasabb fejpénzt állapítanak meg, akkor a költői kérdése szakmaiatlan és ostoba. Esetleg aljas és rosszindulatú. Szabadon választott.

Alkalmasint a többi, látszólag az ésszerűsítést szolgáló, és nem kevésbé költői kérdés is hasonlóan alapos előtanulmányokat sejtet az államtitkár részéről. Olyanok, hogy miért is kell egy kertészeti képzéshez a specialitásokkal tisztában levő  Budán Kertészeti Gazdaságtan Tanszék. Az államtitkár pofátlanságával egyenértékű válasz nagyjából az lenne, hogy: „azért, hogy nála képzettebbek foglalkozzanak szakágazati kérdésekkel”. Az, hogy a mezőgazdasági ökológia, valamint a közgazdasági környezettudomány közti különbséget nem ismeri, már meg sem lephet senkit. Amióta a Fidesz egyik zsenije szerint a balneológia a cetvadászat volt,,, Ám a csattanó nem is ezeken a szinteken van. Az egy sokkal érdekesebb kérdése Palkovics álomtitkár kartársnak, hogy „Mit akar kezdeni az egyetem a lerobbant épületekkel?” Mármint azokkal, amelyek a folyamatos forráselvonás és az elsorvasztó alulfinanszírozás nyomán tényleg nincsenek top-formában. Tulajdonképpen akár jogos is lehetne a kérdés. Különösen, ha nem lennénk pontosan tisztában azzal, hogy hasonló kérdések szokták megelőzni azt a javaslatot, ami alapján: ha nem tudtok velük mit kezdeni, adjátok el. S mert a kormányzatnak esze ágában sincs forrásokat biztosítani bárminemű fejlesztéshez, a maffia-kérdés aljassága, és mélységei valósak. Márpedig egy másik kijelentés alapján szó nincs arról, hogy a kormányzat nevében az államtitkár bármilyen kötelezettséget is vállalna: "Senki nem akarja bántani a Corvinust, senki nem akarja eladni az épületeket, de az egyetem vezetésének lépéseket kell tennie a szervezet optimalizálására".

Ezt követően az egyetem válasza is lényeges ismeretekkel árnyalhatja a mai magyar valóságról, oktatáspolitikáról alkotott véleményünket. Az egyetem közleményét a tárgyban az eladási botrányt kirobbantó VS.hu közli. Eszerint „a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése június végéig készíti el a hatkarú egyetem jövőképéről szóló stratégiai dokumentumot”. Ami két dolgot is jelez. Patkóbélig benyelték azt a blöfföt, ami mögött semmilyen kormányzati garancia nincs, és csak költői sugalmazások, kérdések képezik a mantra magvát. A másik, hogy a rektor mélységesen mélyen meghajolva partner a kormányzati idiotizmusban. Az 1979-es Meteor című film egyik aranyköpését jutatva az eszünkbe arról, hogy miközben árad a Volga, bizottságokban vitatkoznak az úszólecke szükségességéről. Alkalmasint partnerré válva az időhúzásban is. Ha ugyanis június végére ígérnek valamit, akkor az pont a szünidőre teszi lehetővé a kar-robbantást. Amikor a számítások szerint ugyebár tanár és diák egyaránt nem sok van.

A csordogáló hírek alapján viszonylag egyszerűnek tűnik a képlet a szóvirágok mögött:
  • A kormányzat garanciavállalása: nulla;
  • A rektori szervilizmus: maximális.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook