Kérdőjeles grácia-avatás

Hogy a végén kezdjem: valóban könnyű Belgiumból ugrálni. Akkor is, ha valaki fagylaltárus, és akkor is ha valaki történetesen pszichológus. Az utóbbinak annyival is könnyebb, hogy jobban ki tudja számítani a cselekedete hatását. Ez aztán persze egyéb kérdéseket is felvet.

S akkor most kanyarodjunk az elejére. Egy Kende Judit nevű pszichológust nem avattak doktorrá. Nem orvosdoktorrá, hanem a phd-avatástól tekintettek el. Vagy ő tekintett el tőle. Alkalmasint a belga ugróiskolát is ő emlegette a Facebook-on. Ahol angolul és magyarul is ismertette az eseményt. A nem-avatás oka különben az, hogy nem kívánt felesküdni az alaptörvényre. Azaz nem volt hajlandó elmondani az erre hivatkozó doktori eskü szövegét. Abból az indíttatásból, hogy az alaptörvénynek nevezett kipingált leirat olyan kitételeket tartalmaz, amelyekkel nem ért egyet. Erre olcsó poén lenne ellőni azt, hogy a játékszabályokkal akkor is tisztában lehetett, amikor belevágott a doktori cselekménybe. De a novemberi nyilvános vita alkalmából már mindenképpen. Legalább olyan olcsó poén, mint kikiáltani a „karakán-csaj” díszdiploma nyertesének. Különben mindenki szíve joga, hogy a populista megközelítések melyikét választja. Némi igazság mindkét irányból megtalálható lesz.

Miközben az utóbbi minősítésen azért rág némi moly-likat az a kis mellékkörülmény, hogy az angol nyelvű Facebook-szövegben található egy igencsak politikai töltetű hivatkozás a hazai emberi jogi helyzetet illetően. Ami azt sugallja, hogy a jelek szerint angolul karakánabb tud lenni, mint magyarul. Esetleg a magyar nyelvű olvasókba kár bele a hivatkozás, Mielőtt azonban bárki nekiállna Kende Juditot szalonpolitizáló diszkó-tündérnek tekinteni, álljon itt az is, hogy 2011-ben egyike volt azoknak, akik a gyöngyöspatai gárdamegmozdulások elleni tiltakozást kezdeményezték. Ez különben helyére illeszti a doktori avatás körüli politikai megnyilatkozást is. Valószínűbb, hogy szó nincs hirtelen felindulásról, és sokkal inkább egy jól kiszámított személyes akció húzódhat meg a háttérben. Azt is mondhatnánk, hogy csapnivaló pszichológusnak kellene tartanunk, ha nem így lenne. Ebből a szemszögből nézve sokkal valószínűbb, hogy pont azért csinálta végig a doktori cselekmény mindengrádicsát, hogy a végén egy jól irányzottnak szánt oldalvágással nemet mondjon az eskütételre.

Ha innen nézzük, akkor a tiltakozás ténye még persze tiltakozás marad, és korántsem menti fel a zsírgránitba karcolgatott mondatok mögött meghúzódó tartalmakat. De a helyzetet, a „kiállást” azért a szemet kiverő manipulatív szándék képes lehet árnyalni egy kissé. Mert olyan kérdések kezdenek előóvakodni, hogy:

• Ha az USA bírósága éppen most nem hoz döntést a meleg-házasságokkal kapcsolatban, akkor a Facebook-ra kikerült szöveg is más lenne-e?
• Ha nem lenne Belgiumban nyilvánvaló kilátásban egy másik diploma, akkor is lángolna-e az öntudat?
• S akkor, ha a magyarországi állása, megélhetése függne a magyar egyetemen kiadott papírtól?

Az eddigi munkáját ugyanis lehet, hogy senki nem veheti el, de ha itt kell fizetni az itteni munkából a villanyszámlát, a gyerek taníttatását, a szülő gyógykezelését, akkor az ugyebár egy kicsit más helyzet. A helyzet demonstratív voltát, a hölgy politikai ambícióit, de még a véleményéhez való jogát sem vitatom. Vitám legfeljebb a jelenség interpretálóival van. Mert érdemes talán kicsit kevésbé sietni szentté avatásával. S ott kezelni a jelenséget, ahol érdemes. Politikai tiltakozóakciónak egy olyan jelölt részéről, akinek alig van valós vesztenivalója.

Andrew_s