2015. május 2., szombat

Basszustalanítás az Omega-koncerten

Valamikor régen, még a Kisstadionban, élő legendaként lépett fel az Omega-együttes. Ott lenni különleges élmény volt. A hely, a hangulat és a zene. Mert a koncerteknek saját élete van. Rövid elő-, és olykor nagyon hosszú utóélet mellett ott és akkor pörög, vibrál az este. Így volt ez az Omega régi koncertjeivel is. Talán ezért is gondolta a Vezér, hogy a házánál húzzák a fülébe at egykor legendás dalokat.

Amely dalokat, noha az együttest sokszor a frontemberrel azonosítják, jórészt nem Kóbor Jánosnak köszönhet a banda. Annyira nem, hogy a külföldön felvett „Omega Red Star from Hungary” angol nyelvű felvételeinek egy részén nem is az ő hangján szólalnak meg a dalok. Az énekes ezeken több esetben az a basszusgitáros, aki különben számos dal szerzője is. S aki a kezdetekben, Presser Gábor mellett a képzett zenészeket képviselte az együttesben. Mihály Tamás nevét azonban most mégsem a nosztalgikus érzések dobták be a köztudatba. Még csak nem is az együttessel kapcsolatos visszaemlékezések sem, melyeket könyvben is megjelentetett. Sokkal inkább az a politikai kiállás, mellyel érzékeltette: véleménye szerint egy átpolitizálódott, politikai jelképpé, a vezéri hatalom jelképévé vált helyszínen nem az igazi fellépnie egy valamikor önálló legendát elért együttesnek.

Akkor sem, vagy talán éppen azért, mert az említett helyszín a miniszterelnök háza végében van. Az Omega ugyanis a nyáron Felcsúton, a vezéri aréna színpadán lép, vagy lépne fel. Mely helyszín ugyan egy stadion, de milyen messze van az egykori Kisstadiontól! Nem csak kilométerben. S nem is technikában, melybe nyilván beleadtak mindent, amit az orbanista beruházók csak mozgósítani bírtak. De hol lesz vajon az a katartikus hangulat, ami az 1970-es években jellemezte az Omega-koncerteket. A sokszor ráadásszámként is elhangzó „Gyöngyhajú lány” felhangzását. Mert lehet természetesen annyi pénz, amennyiért jobb sorsra érdemes művészek is elszegődnek udvari muzsikusnak. Így volt ez Franz Joseph Haydn korában is, csak akkor Esterházy Pál Antal herceg maga fizette a számlát. Ami manapság mintha nem lenne divat. Mert olcsóbb egy szólammal elhitetni a hívekkel, hogy szó nincs közpénzekről, mint odamenni a pénztárhoz és kicsengetni a házi-stadion árát. Szóval! Van nyilván az a pénz.

Még talán az a pénz is van, amelyet készenlétbe helyezve meg lehet tölteni egy stadionnyi koncerttermet. Természetesen válogatott legényekkel és leányokkal. Mert alig valószínű, hogy Orbán Viktor személyi védereje ne gondoskodna a potenciális jelenlevők alapos szűréséről. Talán már településre sem engednek be mást, mint aki mindenben megfelel majd a nemzeti Omega-koncert látogatói számára előírt követelményeknek. S, ahogy mondanák a sarki krimóban, ez a nem mindegy. Az, hogy annak idején, 1979-ben, az emberek önként álltak, ültek, aludtak sorban azért, hogy szert tehessenek, az ORI székházában működő pénztárban a jegyre. A Kisstadionba. Majd azért tapsoltak, hogy kifejezzék örömüket, és ráadásra csalogassák az együttest. Ha azért lesznek a tervezett koncerten sokan, hogy elmondhassák: voltunk a vezér stadionjában. Vagy azért, mert kénytelenek vele, akkor az nem annyira önkéntes. Ha azért szól a vastaps mert beintik, és elvárják, akkor az lehet hangos, de egyben hamisan is szól.

Márpedig egy művészt lehet megfizetni, és székláb-faragásra is kényszeríteni. Orbanisztánban is. De a valós siker a közönség őszinte öröme, vastapsa. Lenne. S talán ez is benne van Mihály Tamás abbéli döntésének, hogy az együttes kóboroljon nyugodtan Felcsútra, de nélküle. Miközben, sajnos, abban is igazat kell neki adnunk, hogy a felcsúti stadioban fellépni egy mögöttes jelentése kinyilvánítását is jelenti. Olyan jelentéstartalommal,a mely messze túlmutat magán a koncerten. Egyfajta politikai hűségesküt sugallva. Bezárva azt a zenét, amely egykor nem a szívek bezárkózását, hanem éppen a hidak kiépítését szolgálta.

Ez természetesen éppen úgy nem jó, ahogy annak idején a kokárda pártjelvénnyé silányítása sem volt jó. De erre is igaz, hogy ameddig lesz annyi pénz, és lesz olyan együttes, amelyik számára annyi pénz lesz (elég). Addig lesz olyan verébvezér, aki odaszórja. Amit azért is sajnálok, mert esetleg a régi emlékeket is tönkreteheti. A régi nagy számokat is elinflálja, Ha az együttes nem mondja le a koncertet, az Omega e téren sem lesz egyedül. Csak kár lesz érte.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook