2014. november 21., péntek

Schmitt Pál negyven közrabszolga éhbérén nyomorog

Ha véletlenül aggódtam volna azért, hogy szegény Schmitt Pálnak a végén koldulnia kell, most már akkor is megnyugodhatnék. A közeljövőben nem lesz rászorulva. Valószínűleg. Másoknak meg amúgy sincs más lehetősége. Esetleg még elmehetnek prostituáltnak. Igazán nagy dicsőségére a dübörgő közrabszolgaságnak. Viszon még így is szinte morális magasságokba emelkedve a legújabb Nemzet Sportolójához képest.

Mert a sport-témában az utóbbi években legütősebb hírt a plagizált doktorijával generáló, egykor, még sportolóként, talán tényleg jobb predesztinált bukott politikus lett most a Nemzet Sportolója. Ezzel a korábban csak lehetőségként felmerült kiválasztottság tényszerűvé vált. Mert például akár vissza is utasíthatná Schmitt Pál ezt a tisztességet. Ehhez azonban tükörbe kellene néznie. Amellett le kellene mondania arról a kis extra jövedelemről, amit kiválasztott sportolóként még hozzáragaszthat a havi bevételhez. Amely utóbbiról ugyan csak becslést közöltek, de ez a becsült havi bevétel is igen jelentősnek tűnik. A hivatalos címek, és törvényileg garantált bevétele „nettó 1 millió 844 ezer forint”, ami könnyedén felkúszhat havi kétmillió fölé az ingatlanokból származó becsült jövedelmével. Mindezt úgy, hogy ebben benn van az a köztársaságelnököknek kijáró tiszteltdíj, ami az ő esetében a hatalmas bukta miatt, inkább tiszteletlenségi díj. S lehet ugyan azt mondani, hogy vannak ennél nagyobb jövedelmek is, de azért éppen a bukás körülményei, illetve a mostani kiválasztás egyfajta morális tartalma tesznek legalább két tételt nevetségessé a Schmitt Pálnak juttatott pénzekből.

Ugyanakkor a plágiummal bukott egykori doktor beválasztása a grémiumban alapvetően mocskolja be a Nemzet Sportolója cím korábbi viselőit éppen úgy, mint a többi, még élő cím-birtokost. A sportot ugyanis aligha úgy könyvelik el általában, mint a morális nullák pasziánszát. Az ugyanakkor erősen elgondolkodtató, hogy az, aki ilyen szinten bizonyult erkölcsi semminek, az mintegy negyven közmunkás bérét élvezheti nettó jövedelemként. Alsó hangon. Míg az említetteknek, a közmunkásoknak csak az alsó polc jut. A világból. Ami még mindig lehet igazi magasság. Egy olyan országban ahol a közzé tett legújabb „részeredmények” szerint igen előkelő pozíciót foglal el Magyarország. A szegénység kútjában zuhanók között. Legalább is az MTA szociológusainak legújabb adatai szerint. Nem csak az EU átlagához képest, hanem még térségileg is több mint a lakosság negyedét sújtja a súlyos nélkülözés. A tíz év alatti gyermekeknek pedig közel negyven százalékát. Ugyanakkor jelzik, hogy a növekvő elszegényedés mögött nem a foglalkoztatottság csökkenése áll. Ami mindennél világosabban jelzi, hogy a statisztikai foglalkozatottságot növelő közmunka valójában nem segít az érintett családok valós gazdasági helyzetén. Ez a jelenség különben már jóval korábban is előre becsülhető volt. Az elszegényítési spirál alapvetően nyomorpolitikát jelent Orbániában. Ahol még a workfare is tud unortodox lenni.

S amivel kapcsolatban tévedés lenne azt hinni, hogy csak a képzetleneket érintené. Jól mutatja ezt az a folyamat, ami a kivándorlási számokban jelentkezik. Amely elég sok családot érint, és az olykor közölt, valós prostituálódás ellenére nem elsősorban a szex-ipar jelenti a felszívó erőt a határon kívül. Bár az is elgondolkodtató lehet, ha a beteg édesanyját támogatni valaki csak külföldi, és ilyen munkával képes. Amivel kapcsolatban lehetnek persze eltérőek a vélemények. De az mindenképpen a hazai foglalkoztatáspolitika szégyene, hogy belföldön sem kevés a pedagógusból, egészségügyi dolgozóból lett prostituált. Alkalmasint az oktatáspolitika, a pedagógus-életpályamodell elég sajátos letükröződéseként. Nem feledve természetesen azokat a tömegeket sem, akik nem szó szerint, hanem átvitt értelemben kényszerülnek prostituálódni. Mert a szegénység lehet ugyan tisztes a romantikus regényekben, de a napi gyakorlatban inkább megaláz, kiszolgáltatottá, védtelenné tesz.

Az ezzel visszaélő hatalom pedig önmagát tapsoltathatja egy falat kenyérért. Vagy egymásnak ugraszthatja a kiszolgáltatott rétegeket. Manipulálva, a páholyból, a haver disznajának kolbászával telt szájjal kiröhögve az arénában egymással acsarkodókat.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook