2014. november 11., kedd

Demagógisztáni napló: Baltát a kézbe

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Országunkba érkezett az azeri elnök, és a magyar miniszterelnök bő nyállal téve csúszóssá előtte az utat fogadta az emberi jogok baltaél-harcosát. A vélt és várt gázüzlet reményében Orbán Viktor megnyilvánult, és a felügyeletét ellátó szóvirág-csokrászok már megint nem voltak résen, hogy időben bokán rúgják. Hallgatásra intve, mielőtt őszinte szavai lebuktatják.

Alkalmasint persze ne legyünk teljesen ál-naivak. Az üzleti érdekek mentén nem Magyarország kormánya lenne a világon az egyetlen, amelyik tárgyalóasztalhoz ül diktátorokkal. Mert a gazdasági stratégiai érdekük azt kívánja, hogy bizonyos szerződések megkötésekor némi fanyalgásos álarcot vegyenek fel, de azért aláírják. De nyilván azért nem igazán arról híresek a magukat demokratának hirdető, és általános jellemzőjük szerint is demokratikus országok, hogy a stratégiai érdekeken túlmenő, stratégiai partnerséget deklaráló szerződést írjanak alá. Az üzleti szerződés ugyanis lehet stratégiai érdek, de a partneri szerződés azt jelentheti, hogy a magyar kormány a stratégiai döntéseket megvitatja az azeri kormánnyal. A szerződések megkötése előtt, harmadik féllel szembeni tárgyalásoknál is. Mert a partnerség ezt jelenti a hétköznapi olvasatban. Az üzleten túlmutató, politikai együttműködést is.

De nyilvánvaló, hogy egy diktátorral szemben egy másik diktátornak lehet a legkisebb morális fenntartása. Orbán Viktor, az aláírás gesztusával, a szabadságjogoknak hadat üzenő illiberizmus meghirdetése után, egy újabb őszinte gesztust gyakorolt. A saját világszemléletének, a saját hatalmi céljainak demonstrálása érdekében. Ha valakinek mégis kétségei támadnának, annak szerepeljen itt az a mondat a közleményből, amit alighanem még sokat fognak idézni, elemezni: „A különbözőségek ellenére Azerbajdzsánban és Magyarországban közös, hogy mindkettő világos stratégia mentén irányított, vezetett, helyes irányba fordított ország”. Orbán tehát sajnálja kicsit, hogy vannak eltérések, hiszen még nincs dinasztikus diktatúra sem, de azért világosan a centrálisan vezetett, központi akarat által irányított igazgatási modell mellé zárkózik fel.
 
Az azeri elnök válaszul megköszönte a szíves bemutatást. Azt, amivel Orbán Viktor közvetlenül is bemutatta hűségesküjét a diktatúrák mellett, és a magyar verzió megvalósulásáig is azt, hogy miként kell kezet-lábat széttárva belefeküdni egy diktátor Prokrusztész-ágyába. A kétségek további oszlatása érdekében Ilham Aliyev azt is kiemelte, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok kiválóak. De annak érdekében, hogy ne csak a politikai kapcsolatok legyen kiválóak, 200 diákot is delegálnak ösztöndíjasként Magyarországra. Azt hiszem, sokan látatlanban beleegyeznének 201-be, ha cserediákként Orbán Viktor gyermekeinek egyike kerülne ki a baltás gyilkos diákjának. Mert azért ne feledkezzünk meg arról, hogy az azeri diákok egyik díszpéldánya volt az a katona-tanuló, aki a népművészet baltás-fejszétverési ágát is mester-fokra vitte.

Így aztán előre elkezdhetünk kíváncsiskodni, hogy az említett kétszázas kontingens vajon valamelyik erdészeti szakiskolát fogják-e erősíteni? Ebben az esetben például szabályszerű felszerelési tárgyukká tehető a balta is. Ellenkező esetben mégis csak feltűnő lesz a vizsgára baltával megérkező diák, aki esetleg némi célzással beállítja az említett szakipari eszközt a sarokba, mielőtt a felelésbe kezdene. Elvégre a politikai partnerség talán büntetlenséget is ígér a jövőben. De ha nem, az se baj. Kiadatásban már rutinos az Orbán-kabinet. Otthon meg úgyis felmentik és kitüntetik majd. Elég lehet az, ha bebizonyítja: az éppen agyonvert áldozat legalább fényképen látott már egy örményt. S már lendülhet is a műszer. Oszt jónapot.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook