 |
| Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd |
Országunkba érkezett az azeri elnök, és a
magyar miniszterelnök bő nyállal téve csúszóssá előtte az utat fogadta
az emberi jogok baltaél-harcosát. A vélt és várt gázüzlet reményében Orbán
Viktor megnyilvánult, és a felügyeletét ellátó szóvirág-csokrászok már megint
nem voltak résen, hogy időben bokán rúgják. Hallgatásra intve, mielőtt őszinte
szavai lebuktatják.
Alkalmasint persze ne legyünk teljesen ál-naivak.
Az üzleti érdekek mentén nem Magyarország kormánya lenne a világon az egyetlen,
amelyik tárgyalóasztalhoz ül diktátorokkal. Mert a gazdasági stratégiai érdekük
azt kívánja, hogy bizonyos szerződések megkötésekor némi fanyalgásos álarcot
vegyenek fel, de azért aláírják. De nyilván azért nem igazán arról híresek a
magukat demokratának hirdető, és általános jellemzőjük szerint is demokratikus
országok, hogy a stratégiai érdekeken túlmenő, stratégiai partnerséget deklaráló
szerződést írjanak alá. Az üzleti szerződés ugyanis lehet stratégiai érdek, de
a partneri szerződés azt jelentheti, hogy a magyar kormány a stratégiai
döntéseket megvitatja az azeri kormánnyal. A szerződések megkötése előtt,
harmadik féllel szembeni tárgyalásoknál is. Mert a partnerség ezt jelenti a
hétköznapi olvasatban. Az üzleten túlmutató, politikai együttműködést is.
De nyilvánvaló, hogy egy diktátorral
szemben egy másik diktátornak lehet a legkisebb morális fenntartása. Orbán
Viktor, az aláírás gesztusával, a szabadságjogoknak hadat üzenő illiberizmus
meghirdetése után, egy újabb őszinte gesztust gyakorolt. A saját
világszemléletének, a saját hatalmi céljainak demonstrálása érdekében. Ha valakinek
mégis kétségei támadnának, annak szerepeljen itt az a mondat a közleményből,
amit alighanem még sokat fognak idézni, elemezni: „A különbözőségek ellenére Azerbajdzsánban és Magyarországban közös,
hogy mindkettő világos stratégia mentén irányított, vezetett, helyes irányba
fordított ország”. Orbán tehát sajnálja kicsit, hogy vannak eltérések,
hiszen még nincs dinasztikus diktatúra sem, de azért világosan a centrálisan
vezetett, központi akarat által irányított igazgatási modell mellé zárkózik
fel.
Az azeri elnök válaszul megköszönte a
szíves bemutatást. Azt, amivel Orbán Viktor közvetlenül is bemutatta hűségesküjét
a diktatúrák mellett, és a magyar verzió megvalósulásáig is azt, hogy miként
kell kezet-lábat széttárva belefeküdni egy diktátor Prokrusztész-ágyába. A
kétségek további oszlatása érdekében Ilham Aliyev azt is kiemelte, hogy a két
ország közötti politikai kapcsolatok kiválóak. De annak érdekében, hogy ne csak
a politikai kapcsolatok legyen kiválóak, 200 diákot is delegálnak
ösztöndíjasként Magyarországra. Azt hiszem, sokan látatlanban beleegyeznének
201-be, ha cserediákként Orbán Viktor gyermekeinek egyike kerülne ki a baltás
gyilkos diákjának. Mert azért ne feledkezzünk meg arról, hogy az azeri diákok
egyik díszpéldánya volt az a katona-tanuló, aki a népművészet baltás-fejszétverési
ágát is mester-fokra vitte.
Így aztán előre elkezdhetünk kíváncsiskodni,
hogy az említett kétszázas kontingens vajon valamelyik erdészeti szakiskolát
fogják-e erősíteni? Ebben az esetben például szabályszerű felszerelési
tárgyukká tehető a balta is. Ellenkező esetben mégis csak feltűnő lesz a
vizsgára baltával megérkező diák, aki esetleg némi célzással beállítja az említett
szakipari eszközt a sarokba, mielőtt a felelésbe kezdene. Elvégre a politikai
partnerség talán büntetlenséget is ígér a jövőben. De ha nem, az se baj.
Kiadatásban már rutinos az Orbán-kabinet. Otthon meg úgyis felmentik és
kitüntetik majd. Elég lehet az, ha bebizonyítja: az éppen agyonvert áldozat
legalább fényképen látott már egy örményt. S már lendülhet is a műszer. Oszt
jónapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése