A nők elleni erőszak kérdésköre legtöbbször
olyan összefüggésbe kerül be a média látóterébe, ami a bűnügyi statisztikák
ismételt bővüléséről, az elkövetések számának növekedéséről ad hírt. A pécsi
rendőrség által készített figyelemfelhívó filmecskék kapcsán nem így van. Most
éppen a figyelemfelhívás leszólása vált témává.
A filmekre az Index
hívta fel első körön a figyelmet. Mindjárt, egy jónak hitt címmel, buli-ellenesnek
is bélyegezték. Majd, majd ebből a nézőpontból szemlélve sommásan megállapítják,
hogy: „hihetetlenül ostoba és hazug az
üzenetük”. Mely utóbbit tekintve akörül forog a gondolat, hogy a
megerőszakolt maga is tehet a megerőszakolásról. Ezt kapta fel az Index-re
hivatkozó 444 is, ahol mindjárt a címben, rendőrségi üzenetként aposztrofálják
azt, hogy megerőszakoltként „Tehetsz
róla”. A tisztelt néző pedig nézhet ki a fején, és elgondolkodhat a média
felelősségéről. Akár a címadási felelősségről is. Aki ugyanis olyan címeket
olvas, amelyben rendőrségi üzenetként olvassa a felmentési szándékot, az
potenciális elkövetőként akár bátorításként, elszenvedőként pedig tényleg eltitkolásra
való felhívási szándéknak értelmezheti. A klikk-, és lájkvadász szerkesztésnek
csak gratulálni lehet a felelőtlenségért.
Mert nem szeretném azt hinni, hogy az
említett, különben kontraproduktív hatás kiváltása lett volna a céljuk. Ugyanakkor,
a 444 „mentségére” legyen mondva, hogy igen komoly háttér-információs készletet
tesz közzé. Még akkor is, ha amögé a százas-szög szintű megállapítás szellemisége
mögé teszi, hogy a „rendőrség hülye”. De legalább eljutottak addig a
felismerésig, hogy a nemi erőszak az korántsem egyszerű bűn-halom. S még azt
sem állítom, hogy a közzétett filmek biztosan a legjobb megoldást jelentik a
megelőzésben. Egészen biztosan vannak hibái. Miközben az is az erények egyike,
hogy legalább megszülettek. Ami lehetne akár végzetes hiba is, ha tényleg
kezelhetetlen ostobaságot tartalmaznának. A filmek szinte képkocka szintű
leírása az Index-en elolvasható. Az alapüzenete különben szerintem nem az, hogy
ne menj bulizni, hanem az, hogy ha bulizol, vigyázz magadra. Ebből a
szempontból pontosan az az üzenete, amivel egy szülő bocsátja el az estébe
induló csemetét.
Beleértve azt is, hogy a szórakozóhelyen
nem létkérdés előadni a „Nagy Koktélpióca” című magánszámot. Aki nem hiszi,
hogy olykor valóban a minél gyorsabb berúgásra „gyúrnak”, az látogasson el egy
szórakozóhelyre, és nézzen ki a fejéből. Az alkohol és az agresszivitás,
illetve az alkohol és a mérlegelés-képtelenség közti összefüggések pedig
unalomig ismertek. Azt a rendőrségi üzenetet, hogy „ha bulizol vigyázz magadra
és maradj mérlegelésre alkalmas állapotban” valahogy nem érzem ostobának. Még
akkor sem, ha a közlés módja tényleg túlegyszerűsítettnek tűnik. Ami tényleg
erősen tévesnek tűnik a videókban, az a kihívó ruházat és a „sötétben bujkáló” kapucni
alól figyelő elkövető túlhangsúlyozása. Az utóbbi kapcsán például tudható, hogy
a nemi erőszakok nagy részénél az áldozat ismeri az elkövetőt. Nem egyszer
önként, és vele érkezik a buliba. Márpedig ilyenkor előfordulhat, hogy éppen az
ismeretség miatt, a potenciális áldozat könnyebben ismerheti, ismerhetné fel azt
a pillanatot, amikor már egyáltalán nem vicces a helyzet. Alkalmasint az sem
kizárt, hogy az éppen ezen felismerés nyomán elhajtott ismerős a szórakozóhely
közelében bevárja a leányzót, és elégtételt vesz a hiúságán.
A mém-ek is lehetnek felelőtlenek Forrás: Elephantjournal |
A probléma tehát nem biztosan a videóval
van. Talán inkább azzal, hogy a leányzóknak nem tanítják meg az áldozattá válás
megelőzésének a módjait. Nem adnak egy olyan biztos, tulajdonképpen magabiztos
alapot, amelyen állva egy buli-meghívásra tudjanak nemet mondani. A jelenlét
esetén pedig az első jelre, például a felismert leitatási szándékra,
távozzanak. Amíg a „túloldalon” is működik az önkontroll valamilyen maradéka.
Alkalmasint pedig azt kellene valahogy elérni, hogy veszélyeztetettség esetén
merjenek segítséget kérni. Merjenek odamenni a biztonsági őrhöz, legyen mód
taxit hivatni, és biztonsággal kimenekülni egy adott helyzetből. Amely
helyzetet illetően, a viselkedéshez képest, valóban nem okvetlenül a kivágott
ruhának van nagy jelentősége. Pszichológiai tanulmányok
igazolják, hogy a ruházatnak nem, a viselkedésnek
ellenben nagy jelentősége van a nemi erőszak elszenvedésében. Kimutatva, hogy azok
válnak áldozattá, akiknek a testbeszéde elárulja az alávetettségi hajlamot, a csendes
eltűrés lehetőségét, a pszichikai védekezésképtelenséget. Az áldozat valamilyen szinten tehát tényleg tehet róla. Békeidőben. A legnagyobb hatást
tehát a nevelés, a családi háttér gyakorolhatja. Egy videó óhatatlanul lehet elnagyolt, akár karikatúra-szerű is. Azt például az említettek már elérték, hogy beszélünk a kérdésről.
A nemi erőszak esetén az
erőszaktevőket menti fel legkevésbé bármi is. Mert nincs az a rossz videó, elbarmolt
tudósításcím, idióta mém a neten, ami felmentene bárkit egy ilyen, bűntett esetén. Amivel szemben valóban zéró-tolerancia kellene.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése