Szódáslovat a CÖF-nek

Van egy régi mondás azokkal kapcsolatban, akik a valós problémák helyett a pótcselekvéses önmegvalósítás útjára lépnek. Nem dakota, bár lóról szól. Az a mondás, ami már egy szakállas viccben is visszaköszön: „nem volt itt a szódás, de jól megvertük a lovát”. Valami ilyesmi juthat eszünkbe elsőként arról, hogy a CÖF kitiltaná az országból az amerikai ügyvivőt André Goodfriend-et. Aztán az ügynek van még legalább egy olvasata is.

De először maradjunk az említettnél, a pótcselekvésnél. A CÖF létrejötte önmagában is inkább nagyon pótcselekvés-gyanús. Azt a célt szolgálva, hogy amennyiben a Kedves Vezetőnek nem tapsolnának elegen a megfelelő helyen és időben, akkor legyen egy szervezet, amelyik ezt a problémát megoldja. A megfelelő helyen és időben akár közönséget, akár felvonulókat szállítva oda, ahova éppen igénylik. Ha kell, akár talán busszal is. Ha kell, akkor talán külföldi toborzással is. Meneteltek már gyarmatellenes jelszavakkal, és ott voltak Orbán Viktor nagyobb fellépéseinél is. Talán még olyan fényképeket is tudnak prezentálni, ahol a CÖF egy emberként épít gátat a gumicsizmás Vezér lába nyomában. Egy ilyen szervezetnél szinte magától adódik, hogy amikor a vezéri banda körül szorul a hurok, akkor megjelenjenek valami frappáns, kommunikációs trükknek is beillő kezdeményezéssel. Amit aztán, a nép szavára hallgató bölcs vezér majd felkarolhat. Esetleg felkaroltathat kedvenc híveinek egyikével. Frakcióvezetővel, KDNP-elnökkel, másokkal. Mikor kivel.

Egyébként még azt sem vitatva, hogy tényleg lehetnek akár szép számmal is olyanok, akik komolyan hisznek abban, amit a CÖF képviselni látszik. Esetleg később jutottak el arra a pontra, hogy már maguk is elhiszik a kezdetben csak brahiból vállalt szerepet. Ahogy a bélyeggyűjtők között is biztos vannak olyanok, akik egykor csajozással kezdték, és filatelistákká váltak. Így az sem kizárt, hogy vannak olyanok is, akik valóban azt hiszik, hogy hazai nyomozóhatóságok hiányosságairól André Goodfriend tehet. Egy olyan nyakatekert indoklási láncon végighaladva, hogy nem azért van közszolgálati korrupció, mert szemet hunynak felette, hanem azért, mert az USA ügyvivője közölte az érintettekkel a kitiltás tényét. Amit aztán ők maguk kürtöltek szét. A botrány ugyanis nem egészen úgy kezdődött, hogy az USA bejelentette a rádióban a névsort. Vida Ildikó is, ha tetszik, ha nem, de maga igazolta vissza a kitiltás tényét. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) azzal operál ebben az ügyben, hogy az amerikai ügyvivő magyar területre tette a lábát, s így kutya kötelessége lett volna a magyar hatóságoknak átadni mindenféle bizonyítékokat. Továbbra is elfeledve azt az „apróságot”, hogy az amerikai beutazás joga magánembereknek nem alanyi jogon járó jog, hanem akár a washingtoni reptéren is megtagadható lehetőség. Alkalmasint amikor az „Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője saját bevallása szerint magyarországi korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást”, az lehetett akár egy telefon is otthonról, hogy egy adott névsort közöltek vele, és indoklásként vele is közölték a korrupció tényét. De alig hiszem, hogy a CÖF szóvivőjét, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, akár ilyesmi is zavarná.

Az eddigiekből aztán következne az, hogy miként szeretnék megvalósulva látni azt a bizonyos kitiltást az amerikai ügyvivő esetében. Ha az a gondjuk, hogy kitette a lábát a követségről, akkor nyilván az oda való egyfajta bezárással. Márpedig a magyar közelmúlt törtnetéből érdekes emlékeket meríthet felszínre ez a fajta követségre-zárás. S éppen az amerikai nagykövetség kapcsán. 1956. november 4-én a Parlamentből Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József menekült be az USA nagykövetségére, ahol egyfajta őrizeti csapdába került. Jó volna tudni, hogy a CÖF vajon szintén évtizedes házi őrizetet szán-e André Goodfriend-nek? Habár az ügyvivő a CÖF ötletétől függetlenül amerikai állampolgár marad és diplomata. Így a párhuzam az egykori hercegprímással inkább éppen olyan gesztusértékű, mint békemenet-felügyelet ötlete. Ami a gesztusok szintjén az 1956-os eseményeket követő megtorlásos korszakot idézi.

Azt a kérdést is felvetve, hogy bepróbálkozik egy teret-összepisilő területfoglalásos bojkottal is a nagykövetség környékén, vagy megelégszik azzal, hogy az ügyvivő nevét viselő szalmabábut szertartásosan megköpdösik? Bár, ha már munkát fektetnek egy szalmabábba, akkor haladó hagyományként, a korrupciós botrány kirobbanásának évfordulóján nyilvános bábuakasztást is tarthatnak. Az érpataki recept alapján. Ezzel is küzdve a korrupció ellen.

Andrew_s