Vasárnap este a sarki péknél vettem három
egész zsemlét. Nem nagy bevásárlás, de ahhoz elég volt, hogy eszembe jusson: a
minap a vasárnapi zsemlevásárlás joga is felmerült érvként az általános
vitában. Arról, hogy vasárnap mi legyen nyitva, és mi legyen zárva. Mert
nyilvánvalóan ez most a legégetőbb hazai probléma. Úgy ideológiailag.
A zsemlevásárlás közben felmerült bennem,
hogy megkérdezzem az üzlet alapterületét, de aztán letettem róla. Mert még
kérdezni sem tudtam volna talán jól. Az eladótér ugyanis nyilvánvalóan kisebb
annál a négyszáz négyzetméternél, amit fanyalogva bár, de engedélyezne a kormánypárt
klerikális platformja. De ott van a sütöde, és nyilván van némi raktár is. Az
vajon az üzlethez tartozik? Mert bérleményileg biztosan. S mi van, ha együtt
számolják ki azt a bizonyos területet? A végén még ugrik a zsemlém, és talán
már kifizetni sem merem, ha ebbe beletekeredek, mint a kakaós csiga. Jobb bele
sem gondolni talán. Ahogy abba sem, hogy vajon különben családilag vannak-e ott
a péklegények, vagy csak lapátolják a sütnivalót? A végén még közlik, hogy
semmi közöm hozzá, és kapok a péklapáttal. Holott nyilván nagyon jó szándékú a KDNP
kezdeményezése.
Azt mondták ugyanis, hogy a családi
üzleteket megkímélik. Annak jegyében, hogy a héten egy napot együtt legyen a
család. Ott bent a boltban. Dolgozva. A dübörgő gazdaság kényszer vállalkozójaként.
Látástól mikulásig. Mert mi más is szolgálhatná jobban a családi együttlétet,
mint a vasárnapi nyitva tartás a családi üzletben. Még szavalhatják is közben,
hogy: „éljen a párt, éljen a szabadság!”. Egy álszent párt álszabadsága.
Miközben persze megértem Semjén Zsolt törekvését. No nem a vasárnapi
zárvatartást illetően, hanem a felkavart műbalhéval ezzel kapcsolatban. Ott van
a netadó, ami a haverok körmére égett. Ott van a korrupciós gyanú keltette
botrány, amiben még nem tudni hány paraszt és tiszt bukik el a sakktáblán. Valamit
be kellett dobni a zavarosba. Hátha felbukkan belőle egy angyal. Kivont
karddal, és kiűzi a vasárnapi édenből a kufárokat. Vagy legalább a vásárlóikat.
Aztán megáll ott a lángoló pallossal és segít pár hajléktalannak melegedni a
lángja mellett.
Addig azonban, míg ez nem teljesül, ott áll
az egész KDNP a vártán, és megvéd mindenkit a vasárnapi munkától. Főleg, ha nem
valami haver boltjáról van szó. Mert arról ugyebár a vak is láthatja majd, hogy
családi vállalkozás. Elvégre egy család, vagy rokonsági kör tulajdonában van,
és az attól, gondolom, máris családi vállalkozássá fog válni. Ha másként nem megy,
majd törvényt hoznak rá. Ha a kormánypárt nagyobbik frakciója is úgy gondolja
akarni. Legfeljebb szerveznek egy kis vasárnapi lovaglást, pálinkázást,
vadászatot a meggyőzés érdekében. Szigorúan korrupciómentesen, és szigorúan
elkerülve a vásárcsarnokokat és vásárterületeket. Mert a végén még eszébe jutna
valakinek, hogy a vasárnap neve is alapvetően abból a korszakból ered, amikor vásárnap
is volt az a nap, midőn a beszerezték a népek az ő szükségleteiket. Akár templomba
mentükben, vagy inkább még azt megelőzően.
Egyébként eszemben sincs elvitatni a klerikális
platform jogát arra, hogy kifejtse véleményét a vasárnapi zárva-tartást
illetően. De nem értem, hogy miért akarnak a törvény erejével kötelezni bárkit
bármire. Egész egyszerűen ki kellene hirdetniük: hithű KDNP-támogató tartsa
bojkott alatt vasárnap a boltokat. Ha sok támogatójuk van, akkor a sok vasárnap
nyitva tartó bolt, forgalom híján, amúgy is bezárna. Ám megértem Semjén Zsoltot
és egyletét, hogy ilyen felhívással nem él. Ugyanis kiderülhetne az is, hogy a
KDNP státusz-keresztényein és családtagjain kívül igen kevesen támogatják ezt a
politikai formációt. Az pedig nagyobb égés lenne, mint amire odalenn, várva az
előbb-utóbb amúgy is bekövetkező véget, talán már amúgy készülnek villásfarkuék
a KDNP árnyék-keresztényeinek fogadására gyúrva. Így sok választása tényleg nem
marad a szegény madárvadásznak, mint azért
harcolni, hogy törvénnyel igazolják már, legalább egy kicsit: még számít a KDNP
politikai léte, még a világon van, és nem csak egy cégbírósági vagy milyen
bejegyzés apró betűs záradékaként leledzik a Parlamentben.
Ha pedig tényleg megvalósul kötelező
vasárnapi zárva tartása a kiszemelt, és tönkremenetelre kijelölt üzleteknek,
akkor jöhet a következő felvonás. Markukba pökhetnek, és kereshetnek valami
újabb jó kis témát maguknak. Hátha kihúzzák addig, amíg a Fidesz valahogy megbirkózik
a maga válságával. Például kiengesztelik Simicskát, Csányit, illetve sikerül
megtalálni azt a belső ellenfelet, akit odaültethetnek, miközben a Vezért,
szigorúan saját kérésére hosszú szabadságra küldik akkumulátort tölteni. Alternatívaként hozhatnak törvényt arra is, hogy tünteteni sem lehet vasárnap. Mert vasárnap a terek, és a tüntetők is, zárva lesznek.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése