2012. augusztus 5., vasárnap

Sólyom és a királylány ajándéka

Forrás: Origo.hu
Aszófő, az ott tartott falunap bekerült a napi politika fókuszába. Nem azért, mert olyan fergeteges műsort rendeztek. Holott a helyiek számára alighanem az lett volna az igazi jó hír. Sólyom László volt köztársasági elnök azonban elintézte, hogy az aszófői falunapot a kormánypártok bírálata tegye emlékezetessé. Az internetes utca emberei közül sokan szinte azonnal el is kezdték bírálni. Sólyom Lászlóval az élen. Szóba hozva akár megválasztásának furcsa történetét is.

Annak ellenére, hogy Sólyom László, visszatekintve talán a jobb köztársasági elnökök közé tartozik hazánk harmadik köztársaságának történetében. Ma már. Azok fényében elsősorban, amit Schmitt Pálról el lehet mondani, vagy inkább érdemes elhallgatni annak érdekében, hogy a tisztség maradék presztízsének homokvárát kevésbé szórjuk szét az időben. Megválasztására azonban rányomta bélyegét az, hogy a jelenlegi köztársasági elnök Áder János vakondoknak nevezte azt, aki ellene szavazott a Fidesz-nek vagy holdudvarának és szövetségeseinek tagjai közül. Gyakorlatilag egy elég sajátos demokráciaelvet előrevetítve, mely a jelenlegi kétharmad esetében ért be. Mert most már a valós hatalom is a rendelkezésre áll ahhoz, hogy érvényre jusson. S persze érdemes figyelembe venni azt is, hogy az utolsó két köztársasági elnök nyíltan a hatalomban levő nagyobbik kormánypárt katonája volt.

Így Sólyom László, miközben a megválasztásakor gyakorlatilag ráerőltették az országra, egész működése alatt sem igazán tudott szabadulni sokak szemében attól, hogy a Fidesz lekötelezettje. Nem parlamenti konszenzus emelte a posztba, és sokan vélték akkor is úgy, de vélik ma is úgy, hogy igazi úriember olyan körülmények között visszalép, és nem fogadja el a hatalmat bárkitől, bármilyen gerinctorna árán. Egyébként ez részben Szili Katalin esetében is fennállt volna, de őt nem segítette a Nemzeti Vakondvadász. Sólyom László azonban nyert, köztársasági elnökként megnyitva azok sorát, akik politikai, pozícionális alamizsnaként töltötték be ezt a tisztséget. Akkor is, ha alkotmányjogászként talán, ellentétben utódjával, legalább tudta mit csinál. Ám nehezen feledhető, hogy a demokrácia alapintézményét, a parlamentet illetően nem volt túl hangos a Fidesz ülés-bojkottáló, zsigerből obstruáló viselkedésével kapcsolatban.

Ezzel is táplálva folyamatosan azt a kísérő zöngét, a kétesen megítélhető dunai vízlépcsők kapcsán amúgy sem mindenki szemében pozitív politikai szerepet játszó, Sólyom László esetében, hogy „Fidesz kegyelméből” lett köztársasági elnök. Pedig az, ha köztársasági elnökként olykor a Fidesz-re is „rászól”, talán a saját politikai presztízse is megérte volna. Mert a jelen nyilatkozatait is szélesebb körben tenné hitelesebbé, ha akkor sikerül az erre, a politikai megítélésére, elfogadottságára, vetülő árnyékokat kicsit megritkítani. Ez persze mára szintén közhelynek is tekinthető. Ízlés szerint. Mert az, aki a volt köztársasági elnököt pajzsra szeretné emelni, amúgy is meg fogja tenni. De a valós mondani valójának kommunikációs értékét alapvetően a befogadó közeg, és a kommunikáció körülményei is meghatározzák. Ja, és ez is közhely. Ám ez mit sem von le talán érvényességéből.

A nyilatkozatai hitelét ugyanis óhatatlanul befolyásolja a személyes presztízse. Az, amit ki lehet érdemelni, de nem lehet bemenni érte a boltba. Igaz, ahhoz, hogy kellően komolyan vegyenek egy véleményt nem egyszer annak kinyilvánítási formáját is érdemes alaposabban megválasztani. Elvégre teljesen nyilvánvaló, hogy egészen másként kezelnek egy olyan véleményt, amit egy kocsma udvarán nyilvánítanak ki, mint azt, amit egy parlamenti fogadáson. Még akkor is, ha a kijelentések igazságtartalma ettől értelemszerűen nem fog megváltozni. S persze, ismert az a megoldás is, hogy „nem Neked mondom, de azért vedd komolyan”. De ehhez előtte nem kell bemenni a kommunikációs elefántnak a porcelánboltba. Márpedig sokszor éppen a nyilatkozatok rejthetik az időzített bombákat. Annak fényében, hogy köztársasági elnökségének története leírható úgy is, hogy „a Fidesz adta, Orbán Viktor elvette”, felvetheti a személyes sértettségét is. Az ideáktól eltekintve ugyanis Sólyom László is ember. Miért pont ő ne érezhetné úgy, hogy érdemtelenül tették partvonalon kívülre. Különösen, ha a Fidesz viselt dolgaival szemben tényleg elnézőbb volt, mint a riválissal szemben, Ez nyilván olyan, amiről szintén meg lehet mindenkinek a maga véleménye.

Ugyanakkor Sólyom László azért igyekezett azon, hogy hírt adjon nézeteiről. Az Origo-n az egy évvel ezelőtti interjú kapcsán olvasható az a megállapítás, miszerint „Sólyom szerint néha az indokoltnál hevesebben támadták a kormányt”. Miközben „az alkotmány életfontosságú szerve kapott sebet”. Miközben Sólyom az interjú során azt is leszögezte a következő ciklusa kapcsán, hogy: „Abból pedig, hogy nem kérdeztek meg, sőt hogy már a kampányból gondosan kihagyták az elnök kérdését, tudhattam, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében nekem nem lesz helyem. Más kérdés, hogy illett volna ezt idejében megmondani.” Lehet persze, hogy ezt sem a megbántottság, sértettség mondatta vele, de azért személy szerint beleérzek egy ilyen attitűdöt. Márpedig nehéz ettől, és korábbi ténykedésétől eltekinteni akkor, amikor Sólyom László kritikus megnyilatkozásait olvassuk a Fidesz hatalomgyakorlásával, alkotmányfelfogásával kapcsolatban. Érthetővé téve azt, ha azok fogadtatása nem egyértelmű. A véleményfutamokban sokszor felmerül, hogy amióta nem köztársasági elnök, azóta finoman szólva is kritikusabb a jelenlegi kormánypártokkal, az általuk hozott törvényekkel szemben, mint amilyen kritikával kezelte köztársasági elnökként.

Az előzmények ismeretében végső soron az is kétséges lehet, hogy a kormányzat mennyire veszi komolyan annak a volt köztársasági elnöknek a véleményét, akit annak idején ők jutattak a székbe. Tekintsék akár lekötelezettjüknek vagy sértődöttnek, amiért végül Schmitt Pál követte. A közlés komolyságát persze kommunikációs fogásokkal is lehet valamilyen szinten fokozni. Ez sem ismeretlen az ezzel foglalkozók szemében Valószínűleg, ha Sólyom László egy komoly kritikát megfogalmazó sajtóközleményt ad ki, majd a média-képviselőket fogadva tart az ügyről nemzetközi sajtótájékoztatót, akkor az jelentősen növelte volna a kritika ázsióját. Azonban, továbbra sem Aszófőt megbántani akarván, kormányzati kritikát egy falunapon kihirdetni olyan akció, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a vélemény súlyát, presztízsét. Mert egy pozícióban levő elnöknél lehet, hogy ez működik, Sólyom László esetében az így csomagolt vélemény olyan lehet, mint a királylány ajándéka. Mondta is, meg nem is veszik a megfelelő súllyal figyelembe. Amitől persze a demokrácia lebomlására, a kormányzásra, a kétharmadra vonatkozó véleményei még igazak lehet. Csak esetleg elszállnak a semmibe, mint a mesebeli ajándékmadár.

Simay Endre István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook