Puli majd egyszer a Marson.

Nem, nem igazi puli van a Marson. Legjobb tudásunk szerint legalább is nincs ősi kutyafajtánk képviseltetve a vörös bolygón. A jövőre nézve természetesen nem tehetünk kategorikus kijelentéseket. Tehát nincs kizárva, hogy egyszer ott valahol csaholni egy fekete szőrgombóc. Addig azonban gépi reprezentációval kell megelégednünk. Már abban az esetben, ha minden összejön. S első körön „csak” a Holdon.

Addig is edzés zajlik, és a gyúrás helye sem a világűr, hanem a Szahara. Az a sivatag, ahol a Mars szimulációs terepén kerül bevetésre, a Puli Space csapat „küldötteként”, a Puli rover prototípusa. Úgy is, mint a Google Lunar X PRIZE egyetlen magyar résztvevője. Annak a versenynek a keretében, melyen 2013. február 1. és 28. között, az Osztrák Űrfórum szervezésében zajlik a MARS 2013 analóg szimulációs terepteszt. A technológiai vetélkedőn, mint azt a 2013. február 8.-i bemutatón is elhangzott, 20 ország képviselteti magát, és 17 majdan esetleg az űrben is bevethető eszköz prototípusa jön-megy a sivatagban. A hazai, a korábbi közleményekből is tudottan, a Holdat megcélzó versenyzőt Budapestről irányítva, mely irányítás technikai központja a Városháza.

Itt kapott helyet az a kísérleti Küldetésirányító Központ, melyen hat mérnök szorgoskodik azon, hogy folyamatos legyen a kontroll a Marokkóban üzemelő „hold-mars-járó” felett. Ugyanakkor bíztató, hogy ezen túlmenően elsősorban egyetemi és vállalati támogatások biztosítják a projekt hátterét. Így talán abban az esetben, ha a magyar eszköz repülne át a hadiisten bolygójára, akkor is megússzuk a politikai pozicionálását a hazai sikernek. A támogatók sorából az említett bemutatón a Hunveyor-4 egyetemi csapata mellett megjelentek az S&T Magyarország, a Telenor Hungary Zrt., illetve a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. képviselői. Kétségtelenül jelezve, hogy a tudományos és technológiai haladás támogatása lehet a napi politikán túlmutatóan támogatható. Márpedig a közel egy éve útnak indult, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Masat–1 miniműhold is azt mutatta, hogy a hazai fejlesztések előtt a világegyetem is nyitva áll.

S persze ezekre a projektekre hazánkban is igaz, hogy végrehajtásuk során olyan eredmények is születhetnek, melyek nem csak az űrtechnológiában hasznosíthatók. Nyilvánvalóan nem csak technológiai, hanem emberi eredmények is. Beleértve azt is, hogy kedvet teremthetnek a műszaki pálya választásához, melyen kétségtelenül rögösebb, tanulásigényesebb lehet az út. De érdekesebb is, ha sikerül felkelteni az érdeklődést. Márpedig az űr világa régóta jelent kihívást a kutatók és mérnökök generációi számára. Az űr, mely Jean-Luc Picard kapitány szerint is „a legvégső határ”.

Andrew_s