Varga növérszálló-felújítást avatott

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Varga Mihály, talán komoly belső válságokat leküzdve, bemenni látszik a főnöke után a populizmus zsákutcájába. Ezt annak kapcsán gondolhatjuk, hogy elment egy nővérszállóba, és beszélt az egészségügyi fejlesztésekről. Azonban nem egy nővérszálló átadása volt az esemény kiindulópontja, mert a Szent János Kórház nővérszállójának felújítása kapcsán tett látogatásról szóló képek szétvert ajtókereteket, kiemelt ajtókat mutatnak. A felújítás ugyanis még javában zajlik. Így sokkal inkább arról lehet szó, hogy valakinek meg kellett szólalnia Balogon kívül az egészségügy kapcsán.

Mert a szakminiszter önleégetésből jelest kaphat ugyan, de ez kevés lehet a kormány üdvösségéhez. Amit el szeretne nyerni a kormányfő. Legalább attól a kevés biztosnak tűnő szavazótól, akik biztosíthatják az átalakított választási rendszerben a győzelmet. Lehetőleg a szavazó kisebbség uralmát az ország egésze felett. A szép bolsevik emlékek nagyobb dicsőségére. De ettől még odébb vagyunk. Ma még csak nyilatkozatháború zajlik a permanens szájkarate a permanensen forradalmi permanens szabadságharca jegyében. A pillanatnyilag még nem túl felújított nővérszállóra tehát elment a miniszter, és kísérletet tett arra, hogy népszerüsítse a kormány egészségügyi politikáját. Arra a gondolatfűzérr felfűzve, az MTI közleménye alapján, hogy az „egészségügy lemaradását, hátrányát nem lehet pár nap alatt ledolgozni”. Amire, természetesen lehetne azt mondani, hogy: „törekedni azért lehetne rá”. S talán ennek illusztrálására gondolhatta kiemelni, hogy a kormány 2010 óta 500 milliárd forintot költött a kórházak megújítására. Amelynek valóságtartalmát, cáfolat hiányában fogadjuk el. Azonban tegyünk mellé még néhány adatot. Nevezetes azt, hogy az idén áprilisi adatok szerint a Vizes VB költsége súrolja a 100 milliárdot. Azóta, a „surranó pályákon” elköltött pénzekkel, 170 milliárd körüli becslásnél tartunk. Talán ez az utolsó számadat. Ugyanakkor a 2016-os becslések szerint 215 milliárd körül volt akkor astadionhullám költségvetésének a kiadása. Ami azt jelenti, hogy a kormányfő verítékszagú öltőzőnosztalgiájára közel annyit fordított a kormány, mint a kórházakra. Holott a pangó stadionoknál talán több embert érint az egészségügyi ellátórendszer állapota.

Ugyanakkor érdemes egy kicsit elgondolkodni azon is, hogy a közlemény miként jelöli meg a kormányzati támogatás megosztását is. Elősegítve a Budapest vidék szembeállítást, és az Orbán szemében „bűnös főváros” szívatását is. Mert azt mondja a közlemény, hogy a fővárosi kórházakra azért nem jut elég pénz, mert „a 4-es metró az összes fővárosi fejlesztési forrást elvitte”. Ami azt is jelenthetné, hogy a metró ezek szerint egészségügyi beruházás. Ellenkező esetben kicsit nehezen értelmezhető, hogy ugyanabból a keretből finanszírozzák, mint a kórházak működtetését, korszerűsítését. Hacsak tényleg nem a szívatás, és a fővárosi fejlesztések szándékolt visszafogása a cél. Keresve egy gagyi indokot arra, amiért a vidéki kórházakra több jutott, mint a fővárosiakra. Ami abban az esetben indokolt is lenne, ha az ellátás az egész országban egyenletes lenne. Azonban pillanatnyilag olyan hírek járnak, hogy az orvoshiány vidéken a súlyosabb. Akár a bezárások határára, vagy azon is túljuttatva kórházi osztályokat. Ami azt jelentheti, hogy vagy továbbutalják a betegeket a főváros irányába, vagy a kedves betegből kedves halott lesz. Az előbbi esetben a fékezetten megfinanszírozott fővárosi ellátórendszerre terhelik rá azt a kötelezettséget, ami alól kihúzza a kormány a kereteket. Az utóbbi eset egy embertelen cinizmust tételez fel a kormányzat részéről. A kormányzati nyilatkozatok fényében mindenki ítélje meg maga azt, hogy ennek mennyi a realitása. Azért érdekes lenne a vidéki kocsmából fővárosba szalajtott miniszterelnök reakciója arra, hogy a budapesti közlekedésre és egészségügyi ellátásra két-háromszoros felárral legyen csak jogosult az, aki nem állandó lakos a fővárosban. Elvégre kár lenne megállni féluton, ha már árkot ás a hatalom az ország és fővárosa közé.

A most zajló felújítás, a nővérszálló felújítása, így üdítő kivétel is lehet. Vagy egész egyszerűen olyan állapotban lehetett, ami a kormánypárt delegálta polgármester számára, a választások előtt, már nagyon vállalhatatlan volt. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere szerint ugyanis az 1964-ben épült nővérszállón azóta nem történt semmilyen felújítás. Márpedig ötven év sok idő egy épület életében. Ha igaz, hogy senki nem csinált semmit 1964 óta, akkor tulajdonképpen műszaki csoda az épület. Hogy még áll egyáltalán. Azért érdemes talán azt is figyelembe venni, hogy Láng Zsolt 1998 óta az önkormányzati testületben ül. 2006 óta polgármesterként. De ne keressük a kákán a csomót. Legalább most kiderült, hogy „méltatlan körülmények alakultak ki”.  Jobb később, mint még később.

Andrew_s<