Konzervatív cölöpök

Vasárnap még úgy tűnt, hogy a Pride elmúlt. Egyébként tényleg vége az ideinek. De ez, mint szinte az várható volt, korántsem szegi a kedvét azoknak, akik a téma kapcsán szeretnék megkapni azt a pár pillanatnyi népszerűséget. A humanizmus jegyében kár lenne ezt a jogot megtagadni Felföldi Zoltántól. Már csak azért sem, mert egy egész fajta nevében nyilatkozik. Szerinte.

A fajta, szerinte, a konzervatív fajta. Így biológiai érdeklődésem teljében kezdtem olvasni. Várva az antropológiai leírását annak, hogy első ránézésre miről ismerszik meg a volt lakitelki polgármester képviselte genetikai entitás. Aztán kiderült: legfeljebb arról, hogy önmagát tekinti etalonnak. Lenézve, vagy inkább zsigerből kirekesztve mindenki mást. A konzervatív fajta ezek szerint ego-, és cezaromán lenne? Komoly kérdés. Amit valószínűleg a magukat konzervatívoknak vallóknak kellene egymás között tisztázni. Beleértve azt is, hogy a Homo nemzetség külön faját, a sapiens faj egyik alfaját képviselik-e? Mert ennek alapvető tisztázásig még az is kérdéses, hogy a Felföldi-fajta embernek vagy esetleg csak hominidának tekintődjön-e? Valamint az is bizonytalan, hogy a most publikált nyolc tétel tulajdonképpen kire, kikre is vonatkozik? Ahogy az, is hogy miért nem hét az a nyolc. A hét sokkal közelebb lenne a népi hagyományokhoz. De lehetne kilenc is, ahogy Jézus kilenc boldogság-tételt fogalmazott meg (Mt 5 3-11). Bár a kilencedik közvetlenül a tanítványoknak szól, és nem általános tétel. Úgyhogy inkább nyolc az a kilenc. Így Felföldi Zoltán talán a konzervatív boldogság-tételeket adta közre.

A legelső, különben nagyon helyesen, megadja a fogalmi keretet. Tagadva a „meleg” szó használatát, és globálissá téve a „homoszexuálist”. Azért persze megkérdezhetnénk a heteroszexualitás bajnokát arról, hogy milyen kapcsolatnak tekintené egy nők iránt vonzódó nő kapcsolatát egy nőként viselkedő férfival. Noha, gyaníthatóan a válaszban dominálna az „öőőö...” és az „izé”. Már csak azért is érdekes lenne a kérdésről alkotott vélemény, mert a második tételben közli, hogy a homoszexualitás abnormális. Amiből persze nem következik semmi. Egyszerűem azért, mert a „normális”-„abnormális” kifejezéspár csak egymáshoz képest értelmezhető. Ráadásul mindkét oldal csak címkézi a másikat. Magát tekintve „normálisnak”. Elfeledkezve arról, hogy az ember alapvetően egy hordában élő főemlős. Mely hordában annak idején is meg lehetett a nagyon fontos szerepe a tényleges szaporodási közösségből való kivonulásnak. Ha nem így lett volna, akkor az evolúció ugyanolyan ritkává gyérítette volna az ilyen jellegű determinációkat, mint ami a spontán mutációk gyakorisága. Ez olyan 10^(-14) 10^(-10) közötti nagyságrendben szokott lenni az élővilágban. Ami alapján nagyjából 10.000.000.000 – 100.000.000.000.000 emberből egy lenne homoszexuális. Plusz-mínusz egy nagyságrend. Amiről tudjuk, hogy nem így van.

Innentől Felföldi azon tézise, hogy „teljességgel alkalmatlan az élet továbbvitelére, és abnormális, mert gusztustalan és életidegen, és a normális embernek ettől teljesen felfordul a gyomra”, inkább a baromság kategóriába esik. A faj, és nem a szexuálisan önző egyed, továbbvitelében nyilvánvalóan van evolúciós előnye a homoszexualitás jelenlétének. Talán éppen az, hogy azoknak az utódoknak a továbbgondozását szolgálta, akiket a nemi szervükkel gondolkodó alfaszereplők eldobtak. Genetikailag sem tekinthető teljesen életidegennek, mert akkor az evolúció dobta volna ki. Marad a gyomor. Amiből legfeljebb az következik, hogy az ex-polgármester nem szeretne egy férfivel egy ágyban tölteni egy légyottot. Azonban érdekes lenne egy másik számot is ismerni. A Földön, vagy akár csak a közvetlen környezetében előforduló olyan nők számát, akik viszont Felföldi Zoltánnal nem szeretnének egy ágyban ébredni. Ha ezek száma nullánál nagyobb, akkor vajon ebből az is következik, hogy mindenki, aki nem fekszik le Felföldivel, az gusztustalan és életidegen szexualitással bír? S ezeket vajon szelíd rábeszéléssel győzné meg a konzervatív észosztó, vagy az erőszak is beleférne?

A többi tétel zöme ezek alapján szinte szóra sem érdemes. Mert több részben a kormánypropaganda egyes elemeit, a közképviselt szemellenzők finom-beállítási használati utasítását böfögi fel. Két szemlélet azonban csak megér pár gondolatot. Az egyik, hogy a nemi identitásukban nem Felföldi-fajtájúakat eltiltaná néhány foglalkozástól. A listába bekerült a tanár, a színigazgató, és a miniszterelnök (mit tudhat Felföldi Orbánról?). De vajon miért maradtak ki például a papok? Esetleg ezer más foglalkozás képviselői? Holott a papokról hallhatott valamit, mert olyasmit ír egy ponton, hogy „szerzetes és házas ember sem lehet valaki egyszerre”. Azt pedig tudjuk, hogy a rendi homoszexualitás olykor előfordul. Annyira, hogy Umbert Eco is megemlékezik róla a „A rózsa neve” című művében.

Az a tétele pedig különösen messzire vezetne a konzervatív hominidának, hogy „a homoszexuálisokkal munkájuk során kapcsolatba kerülők lelkiismereti aggály esetén ne legyenek kötelesek végrehajtani bizonyos – munkájukból egyébként adódó – feladatokat”. Az égő házba berontó tűzoltó tehát először kérdezze meg a füstmérgezéstől ájult sérültet, hogy milyen a szexuális orientációja? Esetleg vezessék be a ruhán alkalmazható megkülönböztetést? S tessék mondani: az első internálótábor Lakitelken lesz? S tessék mondani: a táborparancsnok Felföldi lesz?

Azért, ha tényleg cölöpöket kellene leverni, akkor egy bunkó, Felföldi személyében, már van hozzá.

Andrew_s