2017. április 6., csütörtök

Orbán és a külügyi nőügyek

Két napja Orbán egy érdekes kijelentést tett a washingtoni nagykövet visszahívásával kapcsolatban. Tudom-tudom. Sokan elmondták, hogy felháborító volt a kijelentés. De, ha belegondolunk, akkor nem jobban, mint megannyi más megnyilatkozás a kormánypártok részéről. Amelynek hatására néhányan felháborodnak. Mások meg azon háborodnak fel, hogy az egyesek felháborodnak. Aztán minden marad a régiben.

Az ominózus kijelentés ugyebár az volt, hogy a Szemerkényi Réka visszahívására vonatkozó kérdésre a miniszterelnök odalökte a véleménye hiányát leplezendő: nem foglalkozik nőügyekkel. Amiből ugyebár az következik, hogy az USA nagykövetének lenni: nőügy. Ebből a szempontból egyfajta kormányzati coming out lehet az, ha tényleg Szijjártó Péter miniszter helyettese, Szabó László képviselheti hazánkat Washingtonban. Ami természetesen nem probléma. Nekem semmiképpen. Önmagában kormányzatilag is dicséretes lehet, ha igaz. Elvégre annyit vádolták homofóbiával a kormánypártot, és holdudvarát, hogy egy igen elegáns húzással húzhatnák ki ezt a méregfogat. Ha igaz. De erről majd csak napvilágra kerül a találgatásoknál illetékesebb vélemény is.

Ahogy az esetleg véletlen őszinteség egy másik olvasata kapcsán is. Elvégre a kijelentés mögött az is meghúzódhat, hogy a visszahívott nagykövet pusztán azért nyerte el a tisztséget, mert egy „nőügy” van a háttérben. Azaz Szemerkényi Réka valakinek a nőjeként kapta a kinevezést. S most, hogy az illető dobta: repül. Vissza Magyarországra. Ez az olvasat egyrészt leleplezi a pozicionális prostitúció potenciális jelenlétét a hatalom közelében, másrészt az eljövendő nagykövet kinevezését illetően is találgatásokra adhat okot. Nem ellentmondva az említett álláskifekvési teóriának sem. Abba az irányba nyitva ki a találgatások előtt az ajtót, hogy vajon kinek a nője, illetve fiúja lesz a következő nagykövet. No meg elkezdhetünk arról is találgatni, hogy a többi nagykövet vajon kinek, vagy kinek volt, az ágyasa. Ráadásul az ilyen feltevéseket akár erősítheti is az érintettek tagadása. Úgyhogy Orbán esetlegesen véletlen elszólása tulajdonképpen az összes nagykövet, és nagykövetségi tisztségviselő alkalmassági szintjét a „nőügyek” szintjére csúsztatja. Ha pedig az érintettek nem tiltakoznak egy emberként, akkor ezt tekintsük kollektív beismerésnek?

Így aztán több szempontból felháborítónak tekintett orbáni komment tulajdonképpen az egész külügyi apparátust minősíti. Le. Ha a miniszterelnököt komolyan vesszük. S nem csak a kormányfő szokásos baromságainak egyikeként bukott ki a trágyavilla a száján.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése