2016. május 13., péntek

Tanévvégi, mozgalmi újratöltés

A pedagógusmozgalom kifáradásának képzete ellen is felszólalt Törley Katalin. A Nol.hu tudósításában a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform szóvivőjeként szereplő Törley annak kapcsán szólalt meg, hogy bejelentette a következő demonstrációt. Ami szinte egy pillanat múlva ott lesz a kormányzat nyakán. Alig június 11-ig, közel egy hónapig kell még nap-nap után aludni addig.

Amelyhez azért érdemes azt is figyelembe venni, hogy az előző, országos sztrájkként meghirdetett akció sem ma, hanem április 20-án volt. Ami azért elég szélesre nyitott idő-ablakot jelent ahhoz, hogy korántse lehessen folyamatosnak tekinteni a megmozdulásokat. Amely sorozat már csak azért sem teljesen tekinthető hézagmentesnek, mert az időközben bejelentett államosításra igen szerény vállvonogatás volt a pedagógusok vállára emelkedett vezetők reakciója. Tüntetés pedig nem volt. A hiány okaként valószínűleg a „csak” a leginkább körvonalazható válasz. Mert ha valami, akkor ez az államosítás, valamint Palkovics tárgyösszevonós lázálma akár okkal verhette volna ki az azonnali tüntetésre beállított biztosítékokat. De nem. Törley, illetve a Tanítanék, és a Civil Közoktatási Platform (CKP) talán valami gyűjteményes kiadásban szeretnék elrendezni ezeket.

Ami nem is lenne annyira nagy gond, ha valóban százezrek sietnének a pedagógusvezetők egyetlen hívó szavának a hatására az utcára. De az elég jól láthatóan nem így történt az eddigi megmozdulások, tüntetések során. Mely jelenséggel kapcsolatban korábban azt vélelmeztem, hogy leginkább a társadalom megszólításának igénye hiányozhat. Mert lehet természetesen azt mondani, hogy minden kritika káros. azt is lehet mondani, hogy aki kritikát fogalmaz meg, az elárulja a tanárokat. Valamint azt is, hogy aki nem tapsol Puklival egyszerre, az egyenesen belerúg a tanárokba. Mind a százezernyibe. Akik különben szintén nem egy emberként vonultak az utcára. Így a pedagógusokat szervezők a jelek szerint még a pályatársakat sem tudták tömegesen megszólítani. Gondolom, hogy a tanárokba rúgást emlegetők ezt az említett távolmaradók önkínzó önrugdalásaként értékelik. Mert a szervezők a tükörben a tökéletes mozgalom-mag tökéletes hajtásait látják.

Az, hogy továbbra sincs a társadalom széles köreinek kommunikálható alternatív oktatáspolitika? Hát istenkém. Minden nem lehet. Ahogy mit kell folyton a tanárképzéssel és a tanárok alkalmasságával is előjönni? Nem igaz? A tanárok alanyi jogon szépek, okosak, alkalmasak, kompetensek és szakmailag szeplőtelenek. Ahogy a vezetők is hitelesek, még szebbek, még okosabbak, és még kompetensebbek. Aki meg ezt nem hiszi, az pukkadjon meg. Egyébként pedig ott van, kérem, az internetes sufniban a gondosan összerakott szakmai anyag. Különben tényleg ott van. Álljon itt a teljes cím: http://hivatlanul.com/oktatasi-civil-szervezetek-szakanyagai/. Nem is fűznék hozzá, pillanatnyilag, semmit. Inkább azt javaslom, hogy aki teheti, olvassa el.

Ha pedig valaki úgy értékeli, hogy ez valóban tekinthető annak az alternatív oktatáspolitikai szakanyagnak, amely alkalmas a falusi szántó-vetőtől az akadémikusig minden szülőt, és nagyszülőt megszólítani, akkor az ő számukra legyen az. Ám ebben az esetben próbáljanak választ adni arra a kérdésre is, hogy amennyiben ez valóban egy, a társadalom széles rétegeit megszólítani képes oktatáspolitikai üzenet, akkor a pedagógusokat szervezők miért nem ezt kommunikálva hívták utcára még a pályatársaikat sem? S szülők százezreit? Az ugyanis világos, hogy a tömegek jelenléte nélkül kevés az esély a változásra. Tehát, vagy a szervezők sem hittek abban, hogy az említett szakanyagok széles tömegeket képesek megszólítani, vagy szándékosan nem ezzel szólították meg az embereket. Az első esetben továbbra is hiányzik a társadalmat megszólító program, míg az utóbbiban csak nő a vezetők hitelességi deficitje.

A Nol.hu tudósításában az említett megszólítási kérdésre nem kapunk választ. Igaz, ezt a kérdést fel sem tették Törley Katalinnak. Aki azt üzenné a lap szerint a kormánynak, hogy ne számítson nyugodt nyári szünetre. Elvileg megelőzendő a nyári szünetre időzített kormányzati lépéseket. Miközben azt is olvassuk ugyanabban a szövegben, hogy a június 11-ére megszervezett „tömegtüntetéssel zárnák le a tanévet”. Ami azt is jelentheti, hogy aztán szépen nyugodtan elvonulnak, és augusztusig elteszik magukat a kompótos tálba. Ahonnan őszre mennek szépen a levesbe. Így lehet, hogy sebtében közölni kellene a nyári megmozdulási naptárat. A félreértések elkerülése érdekében.

Mielőtt még azt hinné valaki, hogy június után mégis csak ott hagynák a lehetőséget a kormánynak a szabad, és tüntetésektől mentes nyár kihasználására. Csak aztán nehogy valaki azt higgye, hogy a végén még kormányt akarna dönteni a pedagógustársadalom. Ami, a társadalom valós megszólításával akár be is következhetne. De az talán nagyon nem tetszene a mozgalom olyan arcának, mint a kormányt megdönteni nem akaró Pilz Olivérnek. Amellett, hogy Orbán után esetleg egy demokratikus vezetés kerülne a hatalomba. S akkor Pukli úr illiberális álmainak is lőnének. Aki talán most építi ki saját autoriter légvárainak katakombáit. Némi jobbikos segédlettel.

Melynek akár abban is lehetett némi hatása, hogy az említett szakmai anyagokból még a leginkább összefogott gyűjteménnyel sem állt ki egy mozgalom-szervező sem. Mert az nem lett volna más, mint a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, még 2013-ban összeállított munkája. A „Fehér könyv az oktatásról”. Amely talán nem elégíti ki a széles körben közérthetően kommunikálhatóság kritériumát, de a semminél határozottan több. Viszont egy olyan munka, amellyel kapcsolatban felmerülhet akár Bajnai Gordon neve is. Márpedig ez a kormánypárti és Jobbik-szimpatizáns vezetők számára, a szakmai vitathatóságtól is függetlenül, nagyjából a pokolba vitt tömjénnel lenne egyenrangú. Nem hogy még elő is vegyék.

Azért persze jó lenne, ha június 11-én, minden szkepticizmus cáfolataként ott lennének a tanárok százezrei a tüntetésen. Akkor, talán, Patyomkin Várkert-bazárjánál még hiteles vezetőket is választhatnának maguknak. De még az is lehet, hogy a CKP ott fogja bemutatni az orbanizmussal szembeni oktatáspolitikai programját. Amelyik, például, nem tűri meg a származás-alapú diszkriminációt. Még burkoltan sem. Kizárja a diktatórikus elemeket az oktatásból, a szakmaiságot a hatalomtechnika elé helyezi. Hajlandó a kontraszelekciós örvények megtörésére, és nem utolsó sorban partnernek tekinti a szülőket is. Nem csak a jelen vezéreknek tapsolókat, hanem az eddig meg nem szólított, gyakorlatilag levegőnek nézett tömegeket is.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook