2015. augusztus 19., szerda

Boross Péterrel nem az a baj, hogy megőszült

Tényleg nem. Az ugyanis éppen olyan biológiai állapot, mint megannyi más jele az életkor előre haladásának. Ráadásul fiatal korban is előfordul. Tehát nem sok megkülönböztető hatása van. Legfeljebb messziről látható valakinek, hogy fehér a haja. Ez azonban nem garancia semmire. A politikai józanságra és a hallgatni tudásra sem. Holott az egykor kormányfő talán saját magának használna néha a legtöbbet, ha hallgatna. Méghozzá mélyen.

A hallgatás ugyanis számos előnnyel jár. Az ő esetében például feledhetővé tenné, hogy egy huszadosztályú politikus. Aki egy nem sokkal jobb politikus után vette át a kormányzást, és semmit nem tett a rendszerváltásnak nevezett, vélhetően előre lezsírozott, politikai gesztus veszteséglistájának mérséklésére. Ellenben számos alkalommal kiállt irgalmatlan ostobaságok védelmezőjeként. Ahogy a fasiszta népirtás részaktusát idegenrendészeti akciónak minősítő Szakályt is bőszen védelmébe vette. Nyilván nem teljesen véletlenül, és aligha önzetlenül. Elvégre az is egy megszólalási lehetőség volt számára. Márpedig egy belsőleg beképzelt, de külsőleg szinte nulla-hatású politikai szereplő számára minden ilyen lehetőség kellhet, mint egy falat kenyér. Talán ez motiválta a legutóbbi interjút is, melyben szintén igen furcsa dolgokat mondott a Magyar Hírlap honlapján megjelentek szerint. Ezúttal a bevándorlás minősítése kapcsán. Amellyel kapcsolatban azért az államalapítóról és a történelemről is megemlékezett. A nyilvánvaló riporteri alákérdezés nyomán.

Szent István kapcsán szinte természetes, hogy az idegeneket megbecsülő intelmekről esik szó az interjúban. Melyben, biztos, ami biztos, gyorsan leszögezi, hogy a balliberálisok ebből semmit sem képesek felfogni. Az orbanizmusnak tett gesztusként „természetesen” az sem hiányozhat konklúzióként, hogy az ellenzék nemzetellenes. Mintegy felmondva a refrént Orbán tusványosi beszédére. Amely mintegy előkészítette a talajt ahhoz, hogy az ellenzék idegennek, és ezáltal táborba zárhatónak lehessen minősíthető. Boross Péter tehát gyorsan biztosította, a sajtón keresztül, Orbán Viktort, hogy tőle minden támogatást és nyelvének teljes hosszát megkapja. Ez persze az egykor talán jobb sorsra és nagyobb politikai súlyra érdemes politikust minősíti. Le. Valahova a bányászbéka feneke alá. Holott mindez csak az első nagy interjú-tiráda végén szerepel konklúzióként. Egy szép nagy gondolatív végén.

Azon ív végkifejleteként, amely mentén Boross Péter először kifejti, hogy az államalapító azért is volt nagy király, mert Szent István „ugyanis hódító királyunk volt”. Mely hódítások végén „Szent István a terjeszkedés során a meghódított népek vezéreit kívánta az udvarban tartani azért, hogy ne lázadjanak fel ellene”. Ámde, mint az öregúr tovább fejtegeti, „Magyarország számára a befogadási hajlandóság a 16. század, a török hódítás utáni néhány száz évben tragikus következményekkel járt, ez Trianonban csúcsosodott ki”. Tehát világos: az államalapító meghódította a környéket, humanistán magához költöztette a leigázottak vezéreit, hogy ne lázadjanak, fókuszba helyezi az integrációt, a befogadást, majd ebből szinte már-már következik is Trianon. Mintegy azoknak a hálátlan, leigázottan integrált népeknek köszönhetően. Ja, hogy közben mégis csak ott volt a török hódoltság? A tatárjárás? A járványok utáni betelepítések? A spontán vándorlások? Az nem számít. Ahogy Boross Péternél az sem játszik, hogy Trianon inkább köszönhető az I. Világháborúban betöltött szerepnek, a pökhendi külpolitikának, a Szent István integrációs politikájával való szakításnak.

Magyarország ugyanis valójában a megannyi történelmi népességmozgás ellenére képes volt megőrizni integritását, nyelvét, és önálló kulturális fejlődésének irányát. Amire nyilvánvalóan hatottak a nemzetközi körülmények. De aligha valószínű, hogy az amerikai tápláléknövények vagy a török fürdőkultúra térhódítása, az évszázados vegyes házasságok jelentették volna a lejtőt. Amikor tehát Boross Péter zavaros fejtegetése végén megállapítja, hogy az ellenzék különben is nemzetellenes, akkor majdnem olyan nagy retorikai tettet hajt végre, mint az a főiskolai tanár, aki szerint Trianon miatt vannak ma öngyilkosságok. Elvégre, ha el lehet jutni bárhonnan Trianonig, és onnan egy macskaugrással az ellenzék idegenségéhez, akkor már minden szép, nemzeti, és alanyi jogon tökéletes. Az, hogy a Magyarország szabadságharcát fémjelző Aradi 13 között is zömmel „idegenek” voltak, az egy másik idősíkon zajlik a volt kormányfő fejében. Azon az idősíkon, amelyen a világ csak nemzeti magyarok, és szemét idegenek halmazaira osztható. Függetlenül attól, hogy puszta véletlenként született ő maga is ide. Mert elsősorban a Homo sapiens egy példánya. S ebben semmivel nem különlegesebb, mint bárki más a földön. Így, tulajdonképpen ő is egy integrációs eredmény következtében beszél magyarul. Bármekkora zagyvaságot is ejt ki a száján. Ugyanis egy olyan embergyerek felnövekedésének az eredménye, akinek a puszta genetikai képlete is csak egy véletlen következménye, és aki megszületése után egyszer csak magyarul kezdett beszélni. Integrálódva szülei lakhelyének környezetébe.

Ahogy más országba születve lehet, hogy éppen az angol megszállást vezetné le az ezer évvel korábbi nagy elefánt-vándorlásokból. Igaz, akkor barna lenne a bőre, és valószínűleg szóba sem állna saját magával. Mert az említett interjúban azt is kifejti ez a szegény szerencsétlen vénember, hogy a bevándorlókkal alapvetően a bőrszínük, a genetikájuk miatt van baj. Mert szerinte: „Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is”. Végső soron alig helyezkedve más bázispontra, mint báyerzsóti, a cigányokat olykor leállatozó orbanista publicista. Mert Boross Péter elvégre tudja. Neki megsúgták odafentről. Azt is, hogy normális, és cseppet sem rasszista. A hangok megsúghatták neki, de mire a száján kiviharzanak a szavak, már csak az eredetiben sem teljesen demokratikus galtonizmus marad. Némi fasisztoid beütéssel, és a humanizmus teljes hiányával.

De legalább ismét elmondhatja magáról: szót kapott és most ő megmondta. Merre van egyenesen előre. A szakadék mélye felé. Azért az ilyen elvek szószólóinak egy választ egészen biztosan lehet adni.

Kedves Boross Péter, volt miniszterelnök úr! Si tacuisses, philosophus mansisses! – oktat a latin mondás. A gyengébbek kedvéért: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!

Egyszerűbben:
Kedves Boross Péter volt miniszterelnök úr: fogja be a száját!

Ha így sem világos: Kuss!

Andrew_s

1 megjegyzés:

  1. Miért? Nem szokhattuk még meg? Orbán talán értelmesebbeket mond? Vagy értelmesebbeket mondott Gyurcsány, Horn és Medgyessy..? Maradjunk abban, hogy negyed százada nettó idióták vállalják el a miniszterelnöki posztot ebben a nyomorult Abszurdisztánban, és folyamatosan eszelős baromságokat zagyválnak...

    VálaszTörlés

Comments on Facebook