2014. december 31., szerda

Csótányinduló


Az új úri mocsok elömöl szélesen.
Nyalva nyeldeklőit táplálva kéjesen.
Azzal mi maradt a csatorna partján,

Hol csótányhadak állnak a vártán.
Míg hulláink úsznak az idő folyamán.
Melyben múltunk látszik újra tükörként,

S a bukott szegények új piacmezején,
Kényszermunka szülte rothadt kéveként
Hullunk a világban szerteszét

Míg a csótányszolgák halk neszét.
A szél mossa el, vagy köztünk viszi szét.
Vihar előtt
Fotó: EISimay
Simay E.I. 2011. november.14

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook