2014. december 25., csütörtök

Nyomor-Karácsony és Bayer-Karácsony

A Karácsony sokszor indukált fegyverszünetet a háborúkban, és a politikai csatározásokban egyaránt. Ezzel végső soron semmi gond nincs, mert az ember azt hihetné, hogy a szeretet profétájának szentelt ünnepen ez akár természetes is lehetne. Így első közelítésben egyfajta megmondóemberkedést lehetett volna sejteni a kormánypárti felhívásban.

A Fidesz országgyűlési frakciója, miután számos politikai konfliktust sikerült kiprovokálni, és kis híján hadat üzenni, a retorika szintéjén legalább is, az USA-nak, közleményben hívott fel a politikai tűzszünetre. Mondván, hogy: „az ünnep idején felejtsük el a napi politikát és küzdelmeket”. Nosza felejtsük. Mármint a küzdelmeket. Mert a politikát nehéz elfelejteni olyankor, amikor szinte beletolakszik a mindennapokba. Nem is csak abban az értelemben, hogy a politika sok szempontból mag a köznapi élet, hanem olyan szempontból is, hogy nehéz például nem a szociális közviszonyokra gondolni a köztéri ételosztásokon kígyózó sorokat látva. Amelyek esetében az sem vigasztaló, hogy láthatóan évről évre visszatérő kényszer-eseménnyé váltak. S attól sem lenne jobb a valós helyzet, ha a közterek optikai tunningjának a jegyében betiltanák ezeket az ételosztásokat. A szegénységen aligha változtatna. A stadionok számán sem.

Amelyek számát különben felemlegették Orbán Viktor Facebook-köszöntésének hozzászólói is. Nem is annyira véletlenül. Miközben persze lehet azon vitatkozni, hogy a miniszterelnök karácsonyi képüzenetének hozzászólásában ellenvéleményeket kifejteni mennyire sorolható az indulati pótcselekvés kategóriájába. Mert a valós problémák valós megoldása tekintetében aligha. De legalább az elmondható, hogy a miniszterelnök személyesen nem szegte meg azt a farkció-elvárást, hogy nyílt politikai üzenetet intézzen a néphez. Azt megtette egy nappal korábban, a felvételről sugárzott interjúban. Spontán szerkesztett leereszkedéssel a királyi TV-csatornán. Miközben a fullajtárok egyike azért csak megtette azt a szívességet a kormányzatnak, hogy a szentestét belengje a gyűlölködés és fenyegetés szelleme.

Nem más, mint a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa. A pártvezér harcostársa, és sokat próbált pubilicistája, a békemenetek egyik szervezője. Aki ennyiből nem találta volna ki: természetesen Bayer Zsoltról van szó, aki „Szomorú Karácsony” címmel látta jónak kifejteni, szinte szokásosnak tekinthető nézeteit. Mármint tőle megszokottan szokásos, hiszen a cigányokat leállatozó világlátását aligha ejthetett csorbát a Jézus születésére emlékező napon azzal, hogy meghirdette az összezárást. Hogy ki ellen? Gyakorlatilag bárki ellen, aki szembe mer szegülni vezére és első polgára politikájával. Emlegetve lenin-fiukat, az amerikai ügyvivőt, és mindenki mást. Leginkább talán a Soros pénzén támogatottakat. Amivel kapcsolatban azért talán Orbán Viktort sem ártana megkérdeznie. Akit kétségtelenül kár volt annak idején ösztöndíjba részesíteni. Több esze nem lett tőle, és demokratikusabb sem lett. A jelennek meg ezt üzeni a békemenet-szervező hangnyúl: „Százharminchárom napotok lehet nektek is.” Kiknek? Hát a szövegösszafüggések alapján alighanem azoknak, akik nem állnak az első sorban, „ha kitör a háború a Soros pénzén”.

Mert a tüntetőkkel kapcsolatban valami olyasmit látszik leszögezni, hogy „jó, ha tudjátok: Úristen ne adja meg, hogy egyszer nektek kelljen félnetek”. Mert ő, I. Bayer Zsolt, úgy érzi, hogy a türelmük végtelen. Pontosabban, felségtöbbesben, „a mi türelmünk majdnem végtelen”. Aztán mi lesz? Ha „egyszer megindulunk, akkor nem állunk majd meg”. Gondolom még tart a publicista önvizsgálata abban a tekintetben, meddig nem akar megállni. Lehet például, hogy csak Bécsig, de lehet, hogy egész Washingtonig gondol monstre békemenetet szervezni. Lehetőleg gyalog. Bár az óceán alján kicsit nehézkes lesz átsétálni. Habár, a keleti nyitás értelmében a Csendes óceán felé elindulva, a Mariana-árok alján megtalálná például a miniszterelnök bátorságának a mércéjét is. A saját szintjét pontosan érzékelteti az, hogy burkolt zsidózását és alig burkolt fenyegetődzését pont a Szenteste napján publikálta Orbán Viktor ötös számú talpnyalója. Nem mintha máskor kevésbé lenne gusztustalan. Mert van, akinek a megélhetési nyomor jut, míg másnak a szellemet mérték szerényen.

Andrew_s

1 megjegyzés:

Comments on Facebook