Tüntetés volt? Mi végre?

Gyűjtsd a kütyüt, ne sajnáld

2014. október 26.-án lezajlott a tüntetés az internetadó ellen. Kinek mekkora várakozással? Azt a tisztelt olvasókra bízom. A hurráoptimizmus iránt fogékonyak pedig akár tovább se olvassák. S egyáltalán nem azért, mert roppant módon szeretnék adót fizetni valamiért, amiért irrealitás külön adót beszedni. Hanem azért, mert éppen hogy nem szeretnék.

Ellenben a tüntetés előzetese és a zajlásáról csordogáló hírek tükrében azért az sem kizárt, hogy érdemes a nagy rózsaszín vágyfellegek mögé nézni. Legalább gondolatilag. Egyébként a kötözködők kedvéért leszögezem: nem voltam kint a tüntetésen. Leginkább azért nem, mert szinte egész a tüntetés megkezdéséig vártam néhány, korábban megfogalmazott kérdésemre a választ. Ezek, pusztán az ismétlés örömének engedve ezek voltak:

• Milyen cselekvési tervet szeretnének pártfogoltatni a jelenlevőkkel?
• Mi az A-terv?
• Mi a B-terv?
• Mi az elérendő cél, illetve mi a minimálcél, amit mindenképpen el szeretnének érni?

S ne tegye fel a kezét, aki szerint maradéktalan válaszok születtek, hanem tegye rá először a szívére, majd a billentyűzetre. Aztán ossza meg másokkal is a VÁLASZT. Már csak azért is, mert a tüntetésről szóló tudósításokban sem volt túl sok nyoma az említett kérdésekre adott válaszoknak. A cselekvési tervet illetően ugyanis az egész szervezés egész odáig bírt csak eljutni, hogy ha nem mond le a kormány az internet meg-különadózatásáról, akkor kedden ismét összejönnek. Azaz fogalmuk sem volt arról, hogy a puszta elutasításon kívül mit is akarnak. Kedden különben mit fognak mondani? Azt, hogy összejövünk legközelebb is? Aztán legközelebb? Amíg végül jól megérdemelt érdektelenségbe fullad az egész? Ez a forgatókönyv vészesen hasonlít arra, ahogy az „ellenzéknek” sikerült totális érdektelenségbe fullasztania gyakorlatilag minden rendezvényt. Amelyek esetében különben szintén nem volt sem „A”, sem „B”, sem semmilyen terv, Mármint a publikus kommunikációban. Mert a háttéralkuk ebben nem játszanak.

Látszólag volt és maradt egy cél. Az internetadó teljes negligálása. Ultimátummal, felszólalással „nemhaggyuk” előskandálásával. Ahogy kell. A szervező szerint. Alkalmasint persze tudhatóan, hogy az internetadó az adott pillanatban csak tervezet volt. Az életbelépése előtt tüntetni a visszavonásért kommunikációs öngól. Egy meg nem történt esemény elutasítása ugyanis játékteret nyit a kommunikációs értékkel bíró módosításoknak, azaz alapvetően a legélesebb fegyvernek is csorbítja az élét. Amivel már csak azért is kár volt játszani, mert a felülről korlátossá javasolt, alapvetően kádárista trükk előre látható, Rogán Antalnak köszönhetően előre tudható is volt. A tüntetés tehát ebből a szempontból a legnagyobb gesztusokat a kormányzat felé tette:

1. Orbán, különben demokráciával csak erős alkoholos befolyásoltságban vádolható kormányzata megkapta a szépségflastromot, hogy: van itt kérem demokrácia, hiszen tüntethetnek.
   
2. A különben szinte semmiben nem engedő kormányzat úgy tüntetheti fel magát, hogy meghallgatta a nép szavát, és mérsékelte az adóprést; Az utóbbival némi gesztust gyakorolva a tüntetés szervezői felé is, akik így bebeszélhetik maguknak a nagy machinátorság üdvös önámítását. Abban ringatva magukat, hogy elértek valamit.
   
3. A nyilvánvaló szervezési hiányosságok miatt a Fidesz-székház minden lehámlott vakolatmolekuláját, és üvegcserepét úgy mutogathatják, mintha nyílt színen zajló lincselés zajlott volna.

S alkalmasint a szervezési hiányosságok közé tartozik nem csak a gyűlés biztosításának, hanem magának az időzítésnek és helyszínnek a kiválasztása is. Az ultrákkal közel egy időre szervezéssel lehetőséget adni a „buli van” hangulatban törpülő szellemiségek tobzódásának azért persze könnyelműségnek tűnik. Még akkor is, ha persze utólag lehet azon vívódni, hogy ki provokálta ki a Fidesz-székház molesztálását. Azonban a tüntetés előtt is olvasható volt a felhívás arra nézve, hogy mindenki vigyen magával használt számítástechnikai vickeket és vackokat. Ha tehát a szervezők a Hősök teréig szervezték a szervezendőket, akkor vajon ott akartak ebből gúlát emelni? S ha ott akartak, miért nem emeltek? Az ugyanis jól látszik a közvetítések során, hogy egész a Lendvay utcáig nem kerültek felhasználásra. Ott meg ultra-módra.

Egy biztosan kóbor palack a biztosnál
Eredeti fotó: I. Szonja / Gépnarancs

Azon persze lehet polemizálgatni, hogy az a hat ember, akiket előállítottak kinek a buzdító hatására kezdte a székház piszkálását. Az azonban biztos, hogy a fentebb említett okokból nagy szívességet tettek a kormánynak. Miközben persze lehet azon is sopánkodni, hogy a rendőrség mit bénázott össze az objektum védelme kapcsán. Habár a TV székház egykori védelmét alulmúlni azért nem igazán sikerült. Habár a vasárnap estéről készült képriportok egyikében olyan kép is látható, amit nehéz másként magyarázni, mint azzal: a rendőrség bizony bevetésre kész gázpalackkal várta a tüntetőket. Amiből az is következhet, hogy parancsra nem léptek közbe. Például, mert kiszámított volt a székház mérsékelt megrohanása éppen úgy, ahogy a kommunikációs haszon érdekében a minimális károkozás engedélyezése is. Amit aztán ki is használ most a Fidesz.

Így talán érdemes mérleget vonni a „kinek az érdeke” szempontjából is a vasárnapi tüntetés kapcsán. A Fidesz egyértelműen kommunikációs hasznot zsebelhet be. Ráadásul nem kényszerül valós, előre ki nem számítható engedményre. Ráadásul a civil ellenzékiséget ismét egy lépéssel tovább terelhette a fásultság országútján. Ráadásul továbbra sincs egységes ellenzékiség. Ráadásul megkapta a demokrácia flastromát. Ráadásul..? Ráadásul nem tudom, hogy vajon szimplán ostoba módon lett szervezve ez a tüntetés, vagy előre megfontoltan látszik ilyen ostobának a szervezés? Mert a jelen felállásban akár Orbán Viktor is szervezhette volna. Ahogy a választások előtti „ellenzéki” történések jó részét is akár a Lendvay utcában is tervezhették volna. Ráadásul szeretnék meggyőzetve lenni, és nem pofonok útján, lehülyézéssel érvelve, hogy nem így volt.

Andrew_s