2014. október 5., vasárnap

Demagógisztáni napló: Kósa ismét megaszondja

Forrás: Fidesz
Kósa Lajos egy szép nagy alföldi város polgármestere. Azé, amelyből olykor Floridába rándulnak át a tisztviselők. Kipihenni a nagy fáradalmakat. Meg talán néha Kósa Lajost is. De ez egy régi történet. Az új az, hogy összeraktak neki egy derekas kampánybeszédet. Amit, egy másik sapkát öltve szépen el is regélt a Fidesz sajtótájékoztatóján.

Most éppen nem a polgármesteri, hanem a párt-alelnöki csörgősipka fedezékében. Ahogy azt a tiszta forrás, a kormánypárt honlapja is közzé regélte. Azzal a címmel, hogy „Elengedhetetlen az önkormányzatokkal való jó együttműködés”. Amire persze rögtön felmerülne a kérdés, hogy ugyan kinek a részéről. S már tolakszik is a válasz, hogy a kormányzat részéről. Ami természetes lenne. Hiszen az emberek önkormányzatot választanak. Maguknak. Magunknak. A kormánynak pedig kutya kötelessége azokkal az önkormányzatokkal együttműködni, akiket az emberek választanak. Amikor tehát bizonyos városok, például a főváros fideszes büntetéséről szólnak a látszatok, akkor az csak a látszat lehet. Még akkor is, ha Kósa Lajos szinte kendőzetlenül zsarol a kampány égisze alatt.

Mert a címben szereplő lózung üres fecsej, amennyiben az alatta olvasható kiemelésre téved a révedt tekintet: „Olyan polgármestereket válasszanak a településeken, akik képesek az együttműködésre”. Tehát itt már látszik a fogazat fehér része, mely zománc keményen odakarcolja: szó nincs kormányzat által tiszteletben tartott közválasztottakról. A polgármester működjön együtt. Akkor is, ha közben csikorog a fogzománc. Különben az uniós pénzekből egy vasat sem kap. Oszt jónapot! Mert a Fidesz alelnöke, úgy nem mellesleg, a floridázó önkormányzat vezére ott Debrecenben. Ha valaki akkor ő pontosan tudhatja, hogy miként kerülnek szétosztásra az egyes jobbágy-önkormányzatok felé a különben egész országnak szánt fejlesztési pénzek.

Kósa Lajos különben azt is elmeséli, hogy miért kellene a népeknek mindenképpen a Fidesz jelöltjeire voksolni. A tudósítás szerint „hogyha az önkormányzati választások eredménye azt mutatja, hogy csökkent a bizalom a kormánypártok iránt, akkor nehézkesebbé válhat a pénzintézetek elszámoltatása, és a jogtalanul elvett pénzek visszajuttatása a magyar családoknak”. Ez a szép körmondat igencsak érdemes a sorai közti betekintésre. Először is világos, hogy jogállamban ilyen el sem hangozhatna. Jogállamban adottak a törvények, amelyeket független bíróság tartat be végső fórumként. Nem egy önkormányzati választás eredménye dönti tehát el, hogy a pénz jogtalanul került elvételre, vagy sem. Alkalmasint persze a magánnyugdíj-pénztárak körüli hercehurca is hazugságnak bizonyult. Selmeczi Gabriella mégsem alperesként fordul meg a bíróságokon mostanában. Kósa Lajosból viszont legalább kitört az őszinteség, és ékes szavaival igazolta a jogállamiság alapjaiba vert ékek létét. S akkor még nem is említettem a nyilvánvaló zsarolást: „Ha nem ránk szavaztok, akkor a családokat kiéheztetjük”. Világos, tiszta beszéd. A Fidesz környékén ritka, szinte sallangmentes kivitelben.

Miközben jó lenne látni a bevetendő százezres aktivistatömeg költségelszámolását. Mielőtt kiderül esetleg, hogy közbenzinből járják a világot, és közhúsból osztják a ragut. Az, hogy az ilyen megnyilatkozásokra az ellenzék nem reagál, vagy valami maszatoló rizsát tálal fel, abban sajnos Kósa Lajos egyik részigazsága a ludas. Az ellenzékre sajnos igaz, hogy „szétesett, bohózatot játszott”.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook