2014. október 9., csütörtök

Fel- és elszállva leértékelt munkaerők

Forrás: Earthcity.de
Szinte perifériális hírnek is tűnhet egy igen rövidke közlemény arról, hogy hány magyar dolgozik Emirates Airlines kötelékében. Habár lehetne abból a szempontból is értékelni, hogy az arab világból, pontosabban az ott uralkodó vallásból kisarjadt hódító mozgalom már Európa kapuját döngeti. S nem kürtökkel. Azonban maradjunk mégis inkább a híradás munkaerő-forgalmi oldalánál.

Ez alapvetően arról szól ugyebár, hogy a vidéki nagyvárosokban is toboroz az említett légitársaság. Elsősorban légiutas-kísérőket. Az említett betű-halomban nevesítve: Szegeden. Ami miatt elsősorban domborodhat a honfiúi és honleányi kebel. Elsősorban átvitt értelemben, bár a honleányi kebel estében alighanem bonusz-pont, ha szó szerint is érthető. De ne legyünk szexisták, mert szinte már hallom a felháborodott gondolatokat. Így maradjunk továbbra is a szárazabb fogalmaknál. Például annál, hogy a nagy kebeldagadás közben azért érdemes lehet kicsit jobban elgondolkodni a közvetett üzenteken.

S nem csak azon, amire akár joggal is büszkék lehetnének az iskolák. Ha komoly, és sok közük lenne ahhoz, hogy a fiatalok jól beszélnek külföldiül, Ám üsse kavics, tételezzük fel hogy így van. Az iskoláktól függetlenül azért elgondolkodtató, ha a világ másik szegletéből ide jönnek toborozni. Mert ebből két dolog biztosan következik. Az egyik, hogy költségarányosan jól képzett munkaerőre számítanak. Mert azért kár lenne azt hinni, hogy az Emirates Airlines puszta szívjóságból karolja fel a vidéken kallódó, nyelveket beszélő fiatalokat. A másik tényező, amire gondolhatunk, nem függetlenül a korábbitól, az a mobilizálhatóság. Joggal feltételezhetik azt, hogy elég reménytelen a vidék világa ahhoz, hogy meginduljanak onnan Dubai felé a munkavállalók. Az eddig alkalmazást nyert utaskísérők ugyanis a hír szerint ott élnek.

De érdemes lehet a híradás további részleteire is odafigyelni. Az egyik, hogy a toborzás oka állítólag az október 27-én elinduló Dubai-Budapest járat. Rendben. Bár azért abba a szívjóságba még ebben az esetben sem nagyon hiszek. Már csak azért sem, mert a környező országokban is elég sokan beszélnek magyarul ahhoz, hogy pár száz embert felvegyenek onnan. Ha az olcsóbb lenne. S mielőtt jönnének az árpád-sávos hatökrök, leszögezem. Nem irigylem sem a szegediektől, sem a budapestiektől azt, hogy legalább a saját helyzetükből megpróbálják a maximumot kihozni. Nem feltétlenül ők tehetnek arról, hogy ez a helyzet és ez a maximum a térségi munkaerő-piacon ennyit ér. A budapestiek pedig úgy kerülnek terítékre, hogy az említett légitársaság Budapesten nyitja meg új ügyfélközpontját, ha minden igaz. Várva azokat, akik több nyelven is folyékonyan képesek társalogni az ügyfelekkel.

Ez egyértelműen felemelkedést, de minden esetre a túlélést jelentheti azoknak, akik alkalmazást nyernek. Miközben alighanem erre is igaz a szívjóságról szóló korábbi vélelem. Pontosabban annak hiánya. Jelezve egyben annak a politikának a sikerét, amit nem kisebb személyiség fémjelez, mint a miniszterelnök. Az az Orbán Viktor, aki már az év elején is, voltaképpen, egyfajta rabszolga-kereskedőként tűnt fel az arab világban.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook