2014. október 30., csütörtök

Ráhel a menekülési alibi

Az internet adóztatása körül egyelőre még csak a kedélyek lángolnak. Itthon. Külföldön meg kínos közröhejjé degradálódik a magyar kormányzat görcsölése. Holott nem kicsi alaptörvény-szintű hekkelés is zajlik ebben a témában. Miközben nem nehéz kitalálni, hogy ki az aki messze jár, amikor az ég zeng. Természetesen a miniszterelnök.

Ami az alaptörvénnyel kapcsolatos megállapítást illeti, annak a gondolatnak az az alapja, hogy a pletykák szerint az internetadó benne van a büdzsében. Márpedig, mint tudjuk, a költségvetéssel kapcsolatban nincs helye népszavazásnak. Nem feledve: a legközvetlenebb népszavazás a tüntetés. Amiből az is következhet, hogy a tüntetéseket rendőrhatalmi eszközzel, a fentiekre hivatkozva fogják esetleg hamarosan szétzavarni. Ha még lesznek. Mert azért a bármi áron való megszavazásnak van egy fásultságfokozó hatása is. Habár, ha a részleteket megismerik az emberek, akkor könnyen szaladhat fel az agyvizük. A kádárista puhításnak szánt felső határ ugyanis nem személyenként, családonként, hanem előfizetésenként látszik érvényesülni. A vonalas és telefonos internetkapcsolattal rendelkező magánszemély tehát egy mozdulattal fizetheti ki a jelen mobil-netes előfizetésének alsó hangon is a felét pluszban. Vagy legalább is azzal összemérhető adót áldozhat azért, hogy nagyjaink pazarolhassanak. Illetve bocsánat, iskoláztathassák a gyermeküket.

Mint például Orbán Viktor, aki a minap Svájcba távozott. Az első gyanúk, internetes találgatások alapján azért, mert egyszerűen a gyávaság vált uralkodóvá az uralkodóban. Ez sem lepett volna meg sokakat. Ahogy az sem, ha elemtöltésre kell távoznia. Habár ez utóbbi kapcsán inkább Graz-ra szoktak célozgatni a nemzetközi bithálózat lakói. Talán már csak ezért is utálja Orbán Viktor az internet használóit. Minedenbe csak beleütik az orrukat. Még a gyógyszeres dobozkáiba is. Pedig az csak az övé, ő rakosgatja magának. Így aztán igyekeztek kijelenteni, hogy nem a vezér hagyományos gyávasága, hanem nagyon is érthető okokból utazott az alpesi országba. Mármint számára érthető okokból. Mert különben elég érthetetlen az ok, és annak fedezete.

A legújabb hírek szerint a lányát ment meglátogatni. Ami minden atyának szíve joga természetesen. Ahogy az vesse az első flasztert, aki nem szeretné, ha a lánya egy svájci iskolában szerezzen pincérszakos, vagy más vendéglátó-iparos oklevelet. A különbség csak az, hogy Orbán Viktor lánya meg is teheti. Azt követően, hogy a kedves papa semmibe vette az itthoni diákságot a múlt években zajló tüntetések után, Klinghammerrel és Baloggal sújtotta felsőoktatást, és saját szájúlag nyilatkozta, hogy felesleges annyi diplomás. Nyilván a lánya kivétel. Alighanem azért, mert rájött: a lánya alapjában véve semmire sem alkalmas, és amíg nem avanzsál nemzeti keltetőgéppé, addig is parkoló pályára teszi. Hacsak nem a leányzó próbált menekülni a süllyedő feltsuthiából. Különösen esetleg akkor, ha esetleg nem kívánt keltetőgéppé válni, és ennek elhárítása itthon sokkal kínosabb lett volna, mint határokkal odább. Elvégre volt már időszak amikor felmerült: hazánk abortuszexportban is jobban fog teljesíteni.

Ennek azért ellentmond, hogy a miniszterelnök lánya nem orvosi látogatásra, hanem évekre érkezett Lausanne-ba. Az École Hoteliere Lausanne diákjaként. Igazán potom pénzért, hiszen forintban csak tízmillió felett van a féléves képzési díja. Ami azért akkor is markáns tarifa egy átlag magyar szülőnek, ha az emlegetett Executive MBA megszerzése például a vendéglátóiparban mindössze egy évig tartó képzése az adott iskolának. Ami nagyjából egy felsőfokú szakirányú továbbképzésnek felel talán meg. A fellengzős név dacára. Tehát még parkolópályának sem túl hosszú. De legalább drága. Már csak a lakbér miatt is. Miközben meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy a képzésre való jelentkezési lap magyarországi tartózkodási hellyel elsőre mintha le se lenne tölthető. Ami felvetheti azt a kérdést is, hogy Orbán Viktor lánya, amennyiben ez így van, és minden szakra érvényes, mikor is költözött ki az országból? De ne általánosítsunk. Már csak azért se, mert a még indultak listájában azért megtaláljuk hazánkat is. Meg aztán, vannak elegen, akik távoznak az országból nélküle is. Így akár egy itthoni képzésre is mehetett volna. A gazdasági exodus résztvevőivel is kapcsolatot tartó turisztikai szakon például. Már háromszázezer forint alatt. Itthon. Magyarországon.

Inkább legyünk elégedettek, hogy olyan gazdag az ország, hogy a miniszterelnöknek meg sem kottyan egy markáns tandíj kifizetése a leányzónak. Mert fel sem merülhet, hogy nem a fizetéséből verte a fogához a garast erre a célra. Habár az is előfordulhat, hogy a földbizniszben kivételesen szerencsés és tehetséges first lady finanszírozza a lánya taníttatását. Mint befektetést arra az időre, amikor a felcsúti stadion szotyola-árusítását is családban kell majd tartani. Esetleg törvényileg kötve egy lausanne-i diplomához. Lúzerországban. Addig pedig kiváló kifogás a feltámadó atyai vágy, Minden olyan esetre, amikor a miniszterelnök Svájcba vágyik. Vagy csak el az országból, ahol olykor még vannak tömegek, akik ellenérzéssel merik kezelni a nagyszerűre álmodott eszméit. Gondosan kiérlelve. A keresztfolyosón túl. Napóleonok és Krisztusok termei között.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése