2016. január 14., csütörtök

Diploma és kilövés

Forrás: C-press
Farkas Flórián politikai napjai a jelek szerint meg vannak számlálva. Nem azért, mert esetleg csibészségen fogták. Ez nála nagyobb csibészekkel is előfordul ebben az országban. Ha azonban a Magyar Nemzet kezd el lebegtetni valamit, ami karaktergyilkosságra is alkalmas, az már jelent valamit. Márpedig most erősen úgy tűnik, hogy ráakadtak Farkas Flórián szakdolgozatára, illetve annak hiányára. Mellyel mielőbb bottal szeretnék verni a miniszterelnöki biztosnak.

Márpedig ez könnyen előfordulhat, hogy azt jelenti: eldördült a startpisztoly. Innentől szabad prédává nyilvánítva az ÖRO kapcsán amúgy kínos híreket gerjesztő politikust. A most publikált cikk tehát egyfajta kilövési engedély megadását is jelentheti. Holott még a cikkből is az olvasható ki, hogy a találgatás a 2000-es évek elejétől szinte folyamatos. Márpedig nehéz elképzelni, hogy egy évtized alatt senkinek nem jutott eszébe komolyabban utána nézni annak, hogy Farkas Flórián mikor milyen iskolákat végzett valójában. Már akkor, ha ez valóban érdekelt volna érdemben bárkit is. Akár az ellenzéke soraiban. Elvégre egy rektornak akár az „utcáról” is lehet nyugodtan levelet írni. Egy erősen kérdéses, inkább politikainak tűnő doktori-védéses absztrakció kapcsán próbálva. Nullától alig, de azért attól különböző eredménnyel. Ha tehát bárki fel akarta volna térképezni Farkas Flórián végzettségét, az eddig is megtehette volna. Különösen akkor, ha felmerül a kamuzás gyanúja.

Nem mintha egy érettségit, egy diplomát odahazudni a moralitás csúcsa lenne. Ha tehát lelepleződik a csalafintaság, akkor bukjon is ki a politikai közéletből. Hozzátéve, hogy mindenki mással együtt, akire rábizonyítható a hasonló akció. Kiemelve a rábizonyítás misztériumát az előző malasztból. Továbbá kiemelve a „mindenki más” szókapcsolatot is. Nem azért, mintha nagy nyelvi lelemény lenne, hanem azért, mert az lenne csak egy igazi kis magyar csoda. De, mint azt tudjuk csodák márpedig nincsenek. Ekkora csodák semmiképpen. Mert amennyiben lennének, akkor a nemzeti indigó büszke címének tulajdonosa örökre eltűnt volna a közéletből. Holott a másfél évvel ezelőtti állapotok alapján, az akkor mintegy negyven közmunkás bérét zsebre tenni szándékozó Schmitt Pál korántsem tűnt el. Ő lett ugyanis az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke, és ezzel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja is. Ezzel valószínűleg részben sikerült a hazai olimpiai mozgalmat is lejáratni. Egyben igazolva azt is, hogy a gerinc nem vész el és át sem alakul. Elvégre az, ami nincs, az ilyen műveletekre nem képes.

S akkor még Farkas Flórián érettségijén, diplomadolgozatán problémázik bárki is? Csak úgy? Aligha. Mégiscsak egy kilövési engedély lehet a háttérben. Még akkor is, ha messzemenően elítélendő minden csalás. Ismétlem: minden. Ugyanakkor az nyilván ostoba vizsgálódási alap, hogy miként lett sikeres politikus, ha nincs érettségije. Ad abszurdum az érettségi lehet jogosítvány, de garancialevél semmiképpen. Amellett akár sikeres politikus is lehet valaki anélkül. Ha azt tisztességgel, sok munkával, az emberek iránti elkötelezettséggel éri el.

Ha vizsgálódni akarnak a sikeresség záloga kapcsán, akkor inkább ez utóbbiakat kellene vizsgálni. Elfogadva, hogy egy kamuzott diploma morálisan annulálhatja a teljes pályafutást. Általában. De nem orbanisztánban, ahol kétséges doktorikkal, morálisan megbukva nyugodtan ülhet valaki vezető pozícióban. Amíg kínossá nem válik a hatalomnak. S ezzel nem Farkas Flóriánt szeretném védeni, ha vétkezett. Eltűnése a politikai közéletből alighanem jó ideje időszerű lenne. S nem (csak) a diploma esetleges hiánya miatt.

Andrew_s

2 megjegyzés:

  1. Már ahogy megkezdte az egyetemet az 1. Orbán-kormány alatt, az se volt semmi. A bölcsész politológia (hisz akkor még nem is volt társadalomtudományi kar, szal volt a jogász és a bölcsész politológia az ELTÉ-n) eredetileg B-szak volt, vagyis olyan vehettek részt 1 belső felvételin, akik 1 másik szakra már az egyetemre jártak, ez gyak 1 viszonylag laza (legalább is az akkori szóbeli felvételikhez képest laza) elbeszélgetést jelentett. Aztán ezeket a B szakokat átalakították A szakokká, vagyis csak rendes (írásbeli-szóbeli) felvételivel (igen, akkoriban még volt felvételi) lehetett bejutni) viszont nem kellett egyetemre járni hozzá. De volt 1 átmeneti év, amikor A és B szakként is elindították. A mi Flóriánunk pedig pont ekkor jutott be. Nem volt egyetemista, de mégse az A szakos komoly felvételin, hanem a B szakos laza elbeszélgetésen vett részt, és nyert felvételt.

    VálaszTörlés

Comments on Facebook