2015. január 31., szombat

Nagykoalícióban érdekelt kis keleti kudarc?

A keleti nyitás úgy tűnik erősen alávetett a kormányzat szelekciós nyomásának. Egyfajta, nyelvhosszra zajló nemesítésként. Kerül, amibe kerül. Ezt jelezheti a VS minapi híre, amely most éppen közel húszmilliárd kihajításáról tudósít. Nagyon úgy fest ugyanis, hogy a festői Vietnámban elbukott beruházás ezzel az úri gesztussal ér fel.

Január 22.-én úgy járt le a magyar-vietnámi megállapodás határideje egy onkológiai beruházással kapcsolatban, hogy az Eximbank nem adhatott ehhez hitelt. Mielőtt ennek kapcsán megint a gonosz bankokat kezdené bárki csepülni, a VS.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem a bank hibája. A magyar kormány két éve halasztgatja az aláírását annak a dokumentumnak, ami lehetővé tenné egy hatvan millió eurót kóstáló keret mozgósítását. S ez lett volna az alapja annak, hogy magyar beruházó és beszállítói érvényesülhessenek a távoli országban. Még akkor is, ha ez az összeg nem pluszban jelentkezett volna, hanem az EU-s tagsági díjat csökkentő tényezőként. A gazdaságot azért nem csak a megtakarítás támogatta volna. Lévén, hogy a keretnek legalább a felét hazai vásárlásra kellett volna fordítani. Megépítvén Can Tho városában az 500 ágyas kórházat. Annak alapján, hogy még 2012-ben nyert erre pályázatot a KÉSZ-csoport, valamint konzorciumi partnereként, a Novotrading Medical Kft.

A pályázat vesztese a VMD Kórházi Technológiai Zrt. volt, melynek van némi kötődése a VS.hu szerint a politikához, illetve a regnáló hatalomhoz is. Lehet, hogy a novemberben Vietnamban tárgyaló Áder János államfő valójában az ottaniak „jobb belátásra” bírásában is utazott? Alighanem ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekre nem igazán fogunk egyhamar választ kapni, Ahogy arra is bajos lehet a politikai erőviszonyoktól, és az ezek mögött épülő gesztusrendszerektől mentes választ kapni, hogy mi értelme volt egyszerre bukni egy jó referenciát tartogató beruházást, és az ebből származó hasznot. Pénzben és munkahelyben egyaránt. Még akkor is, ha tudjuk: a kormányzat szerint se szeri, se száma a munkahelyeknek, és a szegénység csak lexikonból ismert fogalom. A Sándor-palotában és a felcsúti hizlalda környékén. Másoknak a napi túléléshez kapcsolódik.

Ahogy a VS.hu jelzi, nem csak a Fidesz-hez köthető politikusi grémium lehet érdekelt az említett pályázati vesztes cégben. Maróth Gáspár egy MSZP-hez köthető politikus, Weisz Imre neve is felbukkan a tudósításban. Így aztán valahogy úgy alakulhatott, hogy miközben a vietnámiak ragaszkodtak az eredeti pályázatot eredetileg megnyerő beruházóhoz, a politikai lobbi inkább veszni hagyott mindent, ami nem a jól fésült, és általa szabályozott, befolyásolt körbe tartozó cégeknek kedvez. Aminek van egy nagyon kellemetlen mellékzöngéje. Nem csak azt illetően, hogy aki nem paríroz, annak coki. Ezt nagyjából eddig is mindenki sejthette. Az azonban egy felettébb zavaró momentum, hogy akár nyílt veszteséget is képesek az egész országnak okozni egy-egy cég kedvéért. Na jó, ezt is sejthettük azért. De ha igaz az említett érdekeltségi rendszer, akkor bizony valami sokkal sötétebb, egyfajta gazdasági nagykoalíciói is mutyizódhat a háttérben.

Úgy lehetünk ezzel, mint az egyszeri parasztbácsi a műrepüléssel. Sejtjük, hogy nem szentek a politikusok, sejtjük, hogy vannak gazdasági lobbi-érdekek, bízunk benne, hogy van gond az ellenzékiséggel. De azért azt nem szívesen látjuk, amikor az egész egy csomóba büdösödve a nyakunkba hullik.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook