Szinte hatalmas leleplezésként, a kutakodás
díjnyertes pályamunkájaként tálalva olvashattuk
a hírt, hogy a DK egy zártkörű tanácskozásán Gyurcsány Ferenc kiállt a melegek
egyenlőként való kezelése mellett. Valójában ez nem újdonság, és még csak nem
is valami titkos projekt része. Nyilvános
volt ez már két éve is. Jelenleg pedig maga Gyurcsány Ferenc erősítette meg az Origonak
az MNO „leleplezését”. A történet mégsem csak ennyi.
A politikai történet sem, mert nyilvánvaló,
hogy a „buzizó” fórumtrollok zöld utat kapva repülnek majd rá Gyurcsányra. Pár
napig ez lesz a téma, és borítékolható, hogy az egyre kevésbé kripto-nácik egy
része a DK elnökét is le fogja buzizni. Ez a primitív szellemi élet rendje, és
a kampány trendje. Ez sem nagy felfedezés természetesen. Elég ennek
alátámasztására elolvasni azokat a hozzászólásokat, amelyek alapján a
szerzőiről azt hihetnénk, hogy csak írni tudnak. Azt is bérmunkában. Szinte
azonos szófordulatok, és zsigeri elutasítás. Lehülyézése mindennek és
mindenkinek, aki mást állít, mint ők. S azonnali visszavonuló akkor, ha érvekre
lenne valaki kíváncsi. A melegek ügyében ilyenkor előkerülnek a dicső ősök és a
Biblia. Ami mindent visz. Érvként. Egyeseknek. Holott még istentagadónak sem kell
lenni, hogy tudjuk: a homoszexualitás az egyház berkein belül sem ismeretlen. S
nem csak Umberto Eco művében fordul elő. Ugyanakkor pont az említett internetes
betűtornádók jelzik, hogy a melegek emberjogi ügyeit képviselni szándékozó
politikuson lehet fogást kreálni ennek felhánytorgatásával.
Ami azt jelzi, hogy a kirekesztő gondolatot
képviselők zsigeri reakcióira építő kampányfogásoknak igenis van foganatja. Amúgy
akár oldal-függetlenül is. S alighanem ez utóbbit mérték fel az indulati
kampányolók. A melegek elleni előítélet ugyanis szinte oldal-független, és nem
lehet, ellentétben a fasiszta szimbolikával, egyértelműen valamelyik politikai
oldalhoz láncolni. Amikor tehát a kormánypártot szolgáló média nagy garral
felhorkan most Gyurcsány Ferenc kijelentésén, akkor világos a cél: az ellenzék
sorain belül is ellenérzést kellene tudni feszíteni. Ha megfeszülnek is. De,
mint írtam, talán megfeszülni sem kel ehhez olyan nagyon. Pusztán feltételezni
a zsigeri reakciókat, előítéleteket, és a valós állapotok, valamint a
történelem ismeretének a hiányát. Például azt, hogy a melegek semmivel nem
tettek hozzá kevesebbet az emberiség kultúrtörténetéhez, mint azok, akikről nem
tudjuk, hogy melegek voltak. Mert például, éppen az egyház álszent évszázadai
miatt, sokakról nem tudjuk, hogy melegek voltak. Ellenben valójában a kutyát
sem érdekli.
Egy festmény, egy szobor esetében például
aligha az a legfontosabb szempont, hogy milyen nemi identitása volt az
alkotónak. Még ekkor sem, ha a mű utalásai alapján lehet elképzelésünk. Ha a
sznobizmust, és az aukciós árcédulát leszedjük az alkotásról, akkor a
tetszik/nem tetszik személyes dichotomiája mentén értékelünk. S ez így is van
rendjén azt hiszem. Ahogy egy tudományos eredmény esetén sem más, mint az
eredmény a lényeg. Még akkor is, ha némi erőltetéssel mondhatnánk, hogy pont ez
a bajuk a jobboldalon sokaknak. Alan Turing annak idején nagy szerepet játszott
a német háborús kódok feltörésében. Hozzájárulva a hitleri birodalom bukásához.
Márpedig a zseniális matematikus tudottan homoszexuális volt. Emiatt
kergették öngyilkosságba, és csak hatvan évvel később rehabilitálták.
A horthyzmus és náci szövetségeseinek szellemi jogutódai például joggal
haragszanak a homoszexuális Turing-ra. De nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű az
eset, s talán a homoszexualitással szembeni averziók rokoníthatók a rasszizmus,
és általában a diszkrimináció gyökereivel.
Ugyanakkor az ősök és a tágabb rokonság szexuális
identitásával éppen úgy nem tudnának elszámolni a legbőszebb ellenzők, ahogy az
elődök nemzetiségi megoszlásával. Mely utóbbira igaz, hogy a nagy moralisták
által elítélt rokonházasságok, és egyéb csalafintaságok kizárásával legalább
2^39, azaz 549.755.813.888 őséről kellene
tudniuk a melldöngetőknek egészen biztosan mindent. Csak az elmúlt ezer év
mintegy 40 generációjával számolva. Ez gyakorlatilag kizárt. Különösen, mivel
biológiai ősről van szó. Beleértve a társadalmi nyomásra eltitkolt leszármazási
adatokat is. Így szinte biztos, hogy igen sok kirekesztő szólamokban pettingelő
okostojás járna úgy, mint Szegedi Csanád az
antiszemitizmussal. Mármint akkor, ha a politikai haszonszerzés szempontjait a
racionalitással próbálnák helyettesíteni.
Miközben természetesen ott lehetnek a
személyes élettörténetek hozta különleges esetek. Így igen figyelemre méltó
lenne a válaszok összegyűjtése a diszkriminálóktól egy krízishelyzetre
vonatkozóan. Például vajon a melegeket zsigerből elítélők hány százaléka hagyná
a gyermekét vízbe fúlni, ha a kimentésére olyan valaki vetné magát a vízbe, aki
nem igazoltan heteroszexuális. De természetesen a kérdés a cigányozó, zsidózó „hülyegyerekeknek” is feltehető lenne.
Mert a társadalmi együttélés, a másik emberszámba vétele valahol itt kezdődik.
S talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy például a régi, és sok szempontból
befogadó, megengedő görög, a római kultúra a mai napig pozitív hatással bír. Ahogy
ezekben a kultúrákban a vitáknak is meg volt a maga kultúrája. Nem Platon
Akadémiájára volt jellemző az ellenfélben démonizált, megégetendő, és
eltaposandó ellenséget kereső szemlélet.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése