2015. július 15., szerda

Idegenészeti conteokedvelőknek

Forrás: Slothed
Az összeesküvés-elméletekben (conspiracy theory) az a jó, hogy nem zavarják a tények. Egészen egyszerűen, mert egy hívő conteo-pártit a tények hiánya csak megerősít a hitében. Elvégre az lehet a legerősebb összeesküvés, amelyik a tényeket is képes elleplezni, és akár a gravitációs törvényeket is meghamisítani. Következzen most csak nekik, a conteo-pártiaknak, egy szigorúan spekulatív, idegenészeti ámokfutás.

A kiindulási pontot nyugodtan meríthetjük a kormánytól jobbra, illetve még inkább jobbra levők kedvenc frázisai közül. Azok közül, ami már-már, legalább egy cinkos kikacsintás erejéig a kormányhoz közeli fejekből is kikandikál olykor. Ez ugyebár az, hogy az egész menekülthullámot a „tudjukkik” generálják. Csak nekünk, csak most, és pénzt, paripát, no meg időt sem kímélve. Reggeltől estig azon konspirálva, hogy nekünk rossz legyen. Ezen felbuzogva itt kerítést hajt majdan a puszta, és a hősök megvédik Európát a „tudjukkik” generálta menekülthullámtól. Ami vagy ellenünk, de leginkább Európa ellen irányul. Tehát a kiindulási pont adott. Már csak a hullámgenerátorokat kell hozzárendelni a történethez, keresni egy rohadt jó helyre tett hordót, és lehet vádolni, mártírkodni, mártírkodva vádolni, stb. Nincs más dolgunk, mint megtalálni a „tudjukkik” megtestesítőit.

A gárdabajtársi dzsemborin erre a szerepre Amerikát gondolták nagy valószínűség szerint kijelölni. A két évvel ezelőtt leírtak alapján, megpróbálkozhatunk egy pillanatra komolyan venni. Az az eszmefuttatás ugyan nem erről a témáról, hanem általában a birodalmasodásról szólt,de próbáljuk meg összekötni. Amennyiben az USA a birodalomépítés útjára lép, akkor nyilvánvaló, hogy ezt elsősorban az erőforrásgazdálkodás, mondhatni a kő kemény érdek motiválja. A köpködések elkerülése végett leszögezhető, hogy a birodalmak kialakulását szinte mindig ez motiválta. Szinte a „szinte” nélkül. Még akkor is, ha ehhez találtak fedősztorikat. Olyanokat, mint a kereszténység terjesztése, a kultúra támogatása, a hős honfiak megvédése, a bűnös népek megbüntetése, és hasonlók. Amerika területe felé a kutya nem akart volna a birodalmát kiterjeszteni a napelemek kifejlesztéséig, ha az indiánok a szél fútta sívó homok országát lakják, ahol egy gramm, nem sok, arany sincs, és művelésre is alkalmatlan.

Ha elfogadjuk az amerikai birodalmasodást, akkor szinte adódik az aktuális conteo, hogy onnan forszírozzák a menekültek útra kelését. Azért, hogy azok, kellően magas számban jelen legyenek Európában. Instabilitást okozva, és a nemzetek közt is gyanakvó homlokráncolást gerjesztve. Joggal tehetné fel valaki a kérdést, ahogy olvastam is ilyesmi ellenvetést a neten, hogy az USA-nak miért jönne jól az öreg kontinens megcincálása. Mondván, hogy katonai, politikai szövetséges, és gazdaságilag sem utolsó partner. Ha birodalmasodási szempontból nézzük, akkor erre is választ találhatunk. Az EU egyik előremenekülési útja szintén egyfajta birodalomépítés, illetve ennek első lépcsőjeként egy USE (Európai Egyesült Államok) kiépítése lehetne. Ezzel azonban már konkurensként jelenne meg a globális erőforrások „piacán”. Ami ellen megfelelő „fegyver” lehet a menekültkérdés, mint olyan, ami ezt a folyamatot lassítja, fékezi. Elodázva egy olyan pillanatra az időben amikorra az erőforrások újrafelosztása már megtörténik. Nem jelentve többet birodalmi konkurenciát, de fennmaradva, mint piac. Miközben a nemzetieskedő törzsek olykor megrángatják egymást a nekik fenntartott, izolált homokozóban.

A birodalmasodás felől szemlélődő conteonak azonban az a bája, hogy a világ korántsem egy pólusú. Európa, földrajzilag, de sok szempontból gazdaságilag is, több potenciális gócpont közé van ékelődve. Ezek egyike kétségtelenül a keleti szomszédságban van, és a „Paks II”-projekt is mutatja a „ruszkik haza” óta elfeledett barátság fellángolását. Azon lehet vitatkozni, hogy az orosz törekvések mennyire megalapozottak, és mennyire nem. Az azonban nehezen vitatható, hogy a múltban gyökeredző birodalmi önérzetnek van némi alapja arrafele. Ami lehet igény a jelen, vagy a közeljövő építkezéseihez is. Amelynek egy kialakuló USE éppen úgy gátja, csak immár a túloldalról, mint a korábbi forgatókönyv alapján. Ugyanakkor a gazdasági, geopolitikai pozíciószerzést egy ideológiai szembenállás is táplálhatja. Nem kis részben megtámogatva azzal, hogy az amerikai törekvések fogaskerekei közé sikerülhet némi homokot szórni. De ha eltekintünk az európai piac esetleges értékvesztésétől, az európai birodalomépítés hátráltatása szintén lehet érdek.

Furcsa módon ékelődik be ezek közé a forgatókönyvek közé az a szerep, amellyel a kerítésépítők tulajdonképpen magukra húzták a menekültáradatot. Egyfajta szociprovokációbval azok utazását is leindítva, akik esetleg megültek volna egy darabig. Márpedig az is nyilvánvalónak tűnhet, hogy amennyiben a magyar határokon megjelenik az extra menekülthullám, akkor az az EU orra alá is tör némi borsot. Márpedig ez már túlmutathat azon, hogy hazai hatalmi érdekeket szolgálja csupán az kerítés-ötlet. Ráadásul úgy húz be délkeletről tömegeket, hogy nem kell hozzá szelektív háttérhatalmakat feltételezni. Az persze megint más kérdés, hogy miként reagálna a hazai jobboldal conteo-hívő rétege, ha a szellemi rétegvízben a kormányközeli ötletelőket látná kapálódzni. Amibe belefér, hogy állandóan a kultúra, és általában Európa megvédéséről hallunk. Védtek itt már meg nyugdíjpénztárakat is.

De természetesen mindez csak hipotézis, mintegy annak illusztrálására, hogy akár keleti bíztatásra, de a „tudjukkik” akár a spájzban is lehetnek Ha kellően bele akarna valaki zavarodni a találgatásokba. Mert a conteo is lehet egy fura fegyver. Márpedig a múlhatatlan emlékű Hober Mallow kalmárfejedelem is megmondta: „Hogy megfordítsam Salvor Hardin híres mondását; fabatkát sem ér az az atomfegyver, amellyel nem lehet mindkét irányba célozni.” (Isaac Asimov – Alapítvány).

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook