Egy ellenzéki jelleggel bíró tüntetés rendőrhatósági
betiltása kapcsán mindig felmerülhet az, hogy alapjában véve a leírt és a valós
indok között van némi rés. Olykor szakadék. Még akkor is, ha különben érthető a
leírt indok is. Mint legutóbb, amikor a miniszterelnök háza előtti tüntetést
tiltották be.
A hivatalos
indok ugyanis az, hogy a tüntetés zavarná a környék békéjét és nyugalmát. Bucsek
Gábor rendőrségi főtanácsos szerint a XII. kerület Cinege utcában lakóknak
joguk van ahhoz, hogy vadidegen emberek ne nézzenek az utcáról az orcájukba. De
a kertjükbe sem. S tulajdonképpen ez egy teljesen elfogadható vélemény. Magam
is utálnám, ha a jól megérdemelt köldökvakarászás közben belesnének az ablakon.
Habár erre elég régóta ismert egy igen hatásos megoldás. Úgy hívják, hogy
függöny. A főtanácsosi határozatról szóló hír hatására hirtelen arra is
gondoltam, hogy adakozást kellene kezdeményezni. A miniszterelnök ugyanis ezek
szerint egy olyan környéken kénytelen meghúzni magát, ahol nem telik a népeknek
függönyre. Aztán az is eszembe jutott, hogy az ugyanitt lakók ugyanakkor igazán
nyílt és befogadó emberek lehetnek.
Az ugyanis teljesen jogos elvárás, hogy
idegenek ne szemléljék az említett hasvakarást, de még emlékezhetünk a környék
korábbi zárlatára is. Akkor a miniszterelnök hasonló műveleteinek titkossága
érdekében a TEK zárta le a környéket. Az ő jelenlétük tehát nyilván azért nem
zavarta az ott lakókat, mert nem voltak idegenek. A végén még ki fog derülni,
hogy tulajdonképpen a környékbeliek zárlatoltak annak idején.
Jelmezkölcsönzőből beszerzett TEK-nek látszó ruhában. De inkább a nyílt, és
befogadó légkörre szavazok. A barátságos, és a környékbeliekkel hamarosan
pertut ivó terror-elhárítókat befogadta a Cinege utca baráti közössége. S akkor
máris nem vad idegenként tartottak ellenőrzést, hanem barátként kukkantottak be
a lakásokba az utcáról. Mert egy ilyen barát nyilván megérdemel minden nyíltságot.
Különben esetleg nem benéz az ablakon, hanem beugrik. Bakancsostól. Az meg ki a
fenének hiányzik?
Aztán arra is gondoltam, hogy egy ilyen
gondoskodó főtanácsos is kell, mint egy falat kenyér. Személy szerint sajnálom,
hogy nem volt belőle néhány példány korábban is a városban. Akkor például,
amikor nem egy facér napra, hanem hetekre lakták be a Parlament előtti térséget.
De arra is emlékezhetünk, amikor Gyurcsány Ferenc háza környékére vetődtek oda
a csendesen lopakodó akkori ellenzékiek. Oda is kellett volna egy Bucsek Gábor.
De nem volt. Csak tüntetés. Hiába, akkor a kutyát sem érdekelte a környékbeliek
nyugalma, kertje, ablaka. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy Orbán
Viktornak és a környékében nyomorgóknak ne lehetne joga a csendes magánéletre. Igenis,
joga van. A miniszterelnöknek különösen. Fárasztó idegmunka lehet a bennfentes
információkkal való megfelelő sáfárkodás közepette olykor megszólalni a
nyilvánosság előtt. Még akkor is, ha panelbeszélgetések gyanánt panelbeszédeket
mond legtöbbször.
Az egykori pisis forradalom kapcsán aztán
eszembe jutott az is, hogy volt pár évvel olyan is, amikor egy hidat zártak le.
Olvassuk tehát, mit is mond a Fidesz a hídlezárásról: „A
baloldali provokátorok nem bírnak magukkal, újra Budapesten balhéznak. Az
elmúlt évek sorozatos törvénytelen és erőszakos akciói után, most éppen a
Szabadság hidat zárták le”. Hopp! Zavar lehet az erőben, mert anno az
Erzsébet hidat zárták le. No igen. Ez a Fidesz-állásfoglalás a mai nap terméke,
tényleg a Szabadság hidat zárták le tüntetők. Érdekes lenne megtalálni azt a
nyilatkozatát a mostani kormánypártnak, ami az Erzsébet hídi blokád mélységes
elítélését foglalja magába. Mert azért annak a hídnak a lezárása semmivel nem
volt jobb, mint emezé. S persze például a TV-székház felgyújtása sem volt egy
kifejezetten erőszakmentes eseménysorozat része.
Csak hát ugye az üléspont nyilván erősen
meghatározza a Fidesz-nyilatkozatokban éppen elítélt eseményeket. Az álláspont
ilyetén determináltsága nem új. S ahhoz képest, ahogy Orbán Viktor szembemenni
saját korábbi énjével, még csak nem is kirívó.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése