Tarlós irányt mutat a jobbszélre Fotó: MTI / Beliczay László |
Tarlós Istvánt decemberben a szőnyeg
szélére állították Moszkvában. Amikor is, szélesen mosolyogott azt követően,
hogy beleverték az orrát abba az okádásba, amit korábban maga helyezett el a
kapcsolati asztalon a Moszkva tér nevének elvételével. Megígértetvén vele, hogy
Moszkva tér márpedig lesz. Nem éppen ott, ahol évtizedekig megszokták az
emberek, de lesz.
Az persze egy más kérdés, hogy randira most
is jobbára a „Moszkvára” szól az invitálás, és Széll Kálmánra legfeljebb a
történelemkönyvek emlékeznek, de Tarlósnak ez nem számít. Elvégre a
névtáblagyártók és borítéknyomtatók már nyertek az ügyön annak idején, és az ő
nagycsoportosan óvódás lelkecskéje is megnyugvást nyert. Ökölbeszorított
jelleme és indulatai kiélésre kerültek. Mert végső soron ő egy igazi orbanizmus-konform
jellem. Erőszakos, és bunkó. Viszont a nagyobb szerszámot ő is látja, ha meglóbálják
az orra előtt. Moszkva tér tehát lesz. S megszületett a főpolgármesteri válasz,
mely igazán mesteri módon sűríti mindazt, amit Tarlósról úgy általában
részletekben már tudtunk. A már említettek csomagolására használt pökhendi
lenézést és kivagyiságot. Ami aligha lehetett annak idején hátrány, még az
IKV-ban, amikor a hatóság embere Isten és a lakhatás ura volt. Tarlós István
tehát alapjában véve konzervatív. Konzervatívan megmaradt a pártállami vezérszemléletnél,
miközben a világ, legalább egy kis időre, odábbmozdult.
A válasz elvileg Horváth Csaba nyílt
levelére született, és szintén olvasható
az interneten. Mára már több portálon is. Azért örökítsük meg, mert érdemes:
Válasz Horváth Csaba fővárosi képviselő
Moszkva tér ügyében írt nyílt levelére
2015. február 14.
Horváth Csaba fővárosi szocialista
képviselő Moszkva tér ügyében írt nyílt levelére válaszolva a következőket
jegyzem meg:
Horváth Csaba nem frakcióvezető,
tekintettel arra a körülményre, hogy a közgyűlésben már nincsenek frakciók. A
Moszkva teret a II. kerület írásos civil kezdeményezésére neveztük, nem át,
hanem vissza Széll Kálmán térnek. Moszkva tér lesz Budapesten (nem a Széll
Kálmán téren).
Kőbányán is félre értik a helyzetet, mivel
a kerületnek nem egyetértési, hanem csak véleményezési joga van. Ettől
függetlenül azonban úgy döntöttem, hogy a helyszínről szóló végleges
előterjesztéssel megvárom a moszkvai főpolgármester néhány hónap múlva esedékes
budapesti látogatását, mikor is moszkvai Budapest utcáról is szeretnék
megállapodni.
Horváth Csabáéknak el kellene dönteniük,
miként hangolják össze az orosz katonák 70 évvel ezelőtti sorsa feletti
aggodalmaikat a közelgő Putyin látogatással szembeni ellenérzéseikkel.
Tarlós István
főpolgármester
Több okból is érdekes ez a levél. Mindjárt
ragadjunk le egy kissé az elején: „Horváth
Csaba nem frakcióvezető”. S tényleg nem. Lehetne persze azt felhozni, hogy
a képviselők még tekinthetnék informális frakcióvezetőnek. De a megoldás
egyszerűbb. Az MTI tehet az egészről. Az MTI közleményében szerepel ugyanis az
a kitétel, hogy: „Horváth Csaba, az
ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője a Tarlós István főpolgármesternek írt,
MTI-hez is eljuttatott pénteki nyílt levelében...”. Csakhogy ez így nem biztos,
hogy teljesen igaz. Az Országos Sajtószolgálatnál (OS) olvasható
nyílt levelet ugyanis nem Horváth Csaba, hanem az MSZP Országos Központ jegyzi,
és szó nincs benne frakcióvezetőről. Tarlós Istvánnak, vagy a sajtósának, az
lett volna a minimum, hogy amennyiben megszólít valakit egy válaszban, legalább
tisztázza, hogy kinek válaszol. Az udvariasság is ezt kívánná.
Aztán hivatkozik a történelmi
hagyományőrzésre, és civil kezdeményezésekre. Az orbanista civil
kezdeményezéseket ismerjük. Pont olyan lehetett, mint az a rengeteg, és különben,
azóta sem tudni hány, civil levél, amely miatt anno a Zöld Pardont is bezárták.
Mert zavarta a környékben lakókat úgy, hogy igen messze volt a legközelebbi
lakóház. A Moszkva tér kapcsán sem vitatom, hogy akár békemenetet is képes lett
volna szervezni a Fidesz egy kis átnevezésért. Vagy motoros felvonulást.
Kívánság szerint. A történelmi szemlélet sem sokkal jobb. A Moszkva tér (a
régi) esetében: a területet 1929-ben nevezték el a kizsebelés-ügyi miniszterről,
és 1951-ben Moszkváról. Majd 2011-ben nevezték újra át. A terület tehát 22 évig
volt annak idején Széll Kálmánról és 60 évig Moszkváról elnevezve. A
pökhendiség netovábbja nagy hanggal azt ugatni, hogy a 22 több mint a 60. Pont
olyan, mint a parlamenti kétharmadról szövegelni egy ötven százaléknál is
kisebb valós választási támogatottsággal. De az enélkül is tudtuk, hogy Tarlós
alapjában véve orbanista.
Kőbányán különben valóban leszavazta
képviselőtestület, hogy az Óhegy park átnevezése legyen a Tarlós moszkvai lecseszésének
áldozata. Mit is mond erről a nagytudású? A „kerületnek nem egyetértési, hanem csak véleményezési joga van”. Az
előbbiek fényében világos a tarlósi demokrácia-felfogás. Ha néhányan aláírnak
egy egész Budapestet, és több nemzedék emlékeit is érintő kezdeményezést, akkor
az szent és sérthetetlen. Amennyiben az találkozik a Nagyúr éppen aktuális
véleményével. Egy kerület megválasztott képviselőinek, praktice a kerület
lakosságának meg semmi köze semmihez, ha Tarlósnak nem tetszik a döntésük. Önleleplezésből
jeles a főpolgármester. Igazi demokretén. Amit csak tetéz az a csúsztatás,
amitől bármelyik internetes fórumon kiérdemelné a megtisztelő „I. osztályú
troll” minősítést.
Putyin látogatásának ugyanis az égvilágon
semmi köze ahhoz, hogy hány szovjet katona halt meg Budapest felszabadítása
során. Na jó! Egy kicsi. Mert nyilvánvaló, hogy a háborús szerepvállalás
alapozta meg azt a nagyhatalmi státuszt, aminek roncsaival a jelenlegi moszkvai
vezetést is megtámogatják. Az akkori áldozatok valóban megszabadították a
várost a náciktól és nyilasoktól. Ott és akkor. Amikor tehát Tarlós egy
retorikai fogással megpróbálja rátolni a náci-, és nyilas-ellenes harcok
áldozatait a Putyin-látogatásra, illetve ezzel próbál terelni a Moszkva tér
elnevezésével kapcsolatban, akkor alapvetően a mai kisnyilasoknak próbál
gesztust gyakorolni. Alighanem a szélsőjobboldalról próbálván valamiféle
tömegtámogatást keríteni maga mögé. De legalább támogatást. Kicsit zajosat,
kicsit csőcseléket, de legalább az övét. Alkalmasint persze elérve azt is, hogy
mindazokat, akik különben minden hátsó gondolat nélkül viszonyultak Széll
Kálmánhoz, szintén besöpörje a neonácik zászlaja alá.
Mintegy igazolva azt a mondást, hogy az
ostobaságnál csak egy valami nagyobb baj. Ha szorgalommal párosul. Tarlós pedig
szorgalmas ember. Ha nem is nagy híve a történelemkönyvek olvasgatásának. De
megérthetjük. Az csak megzavarná a kényszerképzeteit, és előítéleteit.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése