 |
| Forrás: Városi kurír |
A március idusára
szervezetten tervezett Békemenet kapcsán számos, a külföldiek
részvételét is kiemelő írás jelent már meg. Ezen polemizálni tehát
korántsem tekinthető hézagpótlásnak. A busszal érkező eseményturisták korántsem
titokban érkeznek. Migránsoknak sem tekinthetők. Szimplán turisták. Ha nincs is
tudálékos körtefából készült varázsládikájuk.
Van azonban sokaságuk.
Amellett van egy hatalmas előnyük is. Valószínűleg nem mind beszélik anyanyelvi
szinten a magyart. Talán konyhanyelven sem. Így korántsem kell zavartatniuk
magukat a magyarországi viszonyok ismeretétől. Pontosan úgy megetethetők az
eléjük szórt, szűrt információval, ahogy az egyszeri kormánypártinak is elég,
ha a hatalomnak lengőbordáig benyalók szerkesztette híreket ismerik. Holott
elolvashatnának, megismerhetnének más nézőpontokat is. De az emberi élet véges.
Nem lehet minden információt megszerezni. Marad a kisebb ellenállás. A kisebb
ellenállás meg korántsem az önismereten, a helyzetértékelésen és a
felelősségvállaláson keresztül vezető úton van. Ezt pontosan tudják azok akik
olyan rendezvényeket rántanak össze, mint most a Békemenet.
Amely menetelés első
alkalmával is az volt az eszmei kínálata, hogy „nem Te nem gondolkoztál a hitelfelvételkor, hanem a bankok a hibásak”.
Mindenben. Nem csak abban, amiben tényleg sárosak, hanem mindenben. Pontosan
ugyanazt a logikát követve, hogy nem az a baj, ha az adott ember járt az iskola
mellé, ha a kocsmába gyűjti a tapasztalatot, ha nem tanult idegen nyelveket,
ha nem ismer más kultúrákat. Nem kérem, nem hibás. A cigányok, a zsidók, a
migránsok, illetve „természetesen” Soros tehet róla. A törvényekkel támogatott
korrupcióról pedig az ellenzék. Még véletlenül sem a kormány. Mert a kormányban
olyan emberek ülnek, akik felmentést adnak minden rossz döntés, minden egyéni
kudarc érzése alól. Csak el kell menni egy kicsit menetelni, és eközben a
feszültséget is le lehet vezetni. Azt a belső feszültséget, amit a saját rossz
döntésekkel, elégedetlenségekkel, kudarcokkal, a megméretéskor tapasztalt
könnyűségekkel való szembenézés okozhatna.
A felelősség
áthárításának a mechanizmusa egyébként remekül megfigyelhető az iskolákban.
Amikor elkezdődik a tanár hibáztatása a diák egyéni megfelelésképtelensége
miatt. Amikor az a tanár a hibás, aki gondolkodásképességet, a házi feladat
elvégzését várja el, és nem az a gyerek, aki nem végzi el a feladatot, aki csak
a címszavak felmondását tekinti tudásnak. Ahogy az a szülő sem válik vétkessé,
aki nem a tudás felé haladást várja el a csemetétől, hanem a követelmények
lazítását a hatalomtól. Amikor a hatalom enged ennek, csökkenti a
tankötelezettséget, szétveri, alacsony színvonalú egyen-szellemi esztergapaddá
szervezi az oktatást, akkor nem tesz mást, mint erősíti a fenti folyamatot.
Azt, amelynek a végén felesleges rácsodálkozni, hogy a feladatokkal megbirkózni
képtelen, nem egy esetben funkcionális analfabéták jelennek meg tömegesen a
munkaerő-piacon. Akik aztán szembesülnek a saját színvonaltalanságukkal, és
megtartják a maguk kis békemeneteit. Agresszívek és konfliktusgenerálók.
Amellett biztos
utánpótláscsapatai a nagy békemeneteknek is. Elvégre ott vannak az általuk
sosem látott migránsok, akik elveszik azt a munkájukat, amit tudásuk sem lenne
elvégezni. Ellenben menetelni még tudnak. Hangosak is tudnak lenni.
Ellenségesnek lenni sem nehéz. Mindenkivel szemben, akik el akarják venni a nekik
szellemi placebót adó hatalmat. Aki azt hiszi, hogy a békemenetek valami
újdonságot jelentenek, az nyugodtan ábránduljon ki. A tömegek frusztrálása,
majd a generált frusztrációk tömeges levezetésének, illetve a saját
felelősséget áthárító összegyűlés felajánlása nagyon is ismert recept. Aki nem
hiszi, az mélyedjen el Helene Bertha Amalie Riefenstahl, 1933-1934 évi, munkásságában.
Amely munkásság nem csak azt demonstrálja, hogy az említett recept nem új,
hanem azt is, hogy általánosan alkalmazható. Nem kötődik országokhoz, ha közös
ellenséget, vagy közös vezér-eszmét, illetve akár mindkettőt lehet találni.
Hitlernek is voltak
számos országban követői. Magyarok is. A közelmúltban magyarok is részt vettek a
lengyelországi rasszisták felvonulásán. Most külföldiek jönnek, esetleg nagyobb
számban is, eseményturistának. Felzaklatott, frusztrált, helyismerettel, magyar
nyelvtudással nem feltétlenül rendelkező emberek. A maguk igényeivel,
decibeljeivel, kultúrájával. A hipotetikus migránsok helyett a valóságban.
Mindenki fogadja őket szeretettel. Mert tudjuk, hogy a békemenetre csupa
akadémikusi tudással felfegyverzett, szerzetesi fogadalmat tett, absztinens és
galamblelkű ember fog idebuszozni. Illetve buszozott ide.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése