2018. február 5., hétfő

Páter Böjte! Ne tukmáld! Kössz!


Böjte Csaba azt mondja, hogy az igazi kereszténység nem a védett felelőségnélküliségről szól. Igaza van. De. Mondott pár egyebet is, amiben már nehezebb felhőtlenül egyetérteni a szerzetessel. Akkor sem, ha a napi munkája alapján nagyságrendekkel tesz többet az emberekért, mint a jelenlegi kormány.

Mert az, hogy ki kiért imádkozik a maga hátsó szobájában, az természetesen magánügy. Annyira, hogy maga a templomi jelentéttel való hivalkodás sem mindenben felel meg az evangéliumok elvárásainak. Mert azok szerint az igazi ima nem az utcán, nem a közösség előtt kivagyiskodva történik meg. Ahogy a hit megvallása sem harsányságában kellene, hogy megnyilvánuljon. De, ahogy nap nap után tapasztaljuk, erről egyelőre szó nincs. Mármint a visszafogottságról. Amikor egy vezérigazgató feltünősködik azzal, hogy ő imádkozva hozza-viszi a gyermekeit, akkor ezt aligha tekinthetjük visszafogott vallásgyakorlásnak. Akkor sem, ha teljesen megfelel annak a politikai közhangulatnak, amit a mindennapokban láthatunk. Ami abból látszik kiindulni, hogy minél hangosabban mondja valaki, annál keresztélnyebb.

Hát nem. Márcsak azért sem, mert ez a szemlélet sokkal inkább hasonlít a „minél nagyobb, annál szocialistább” szemlélethez, mint ahhoz, amit Jézus és követői hírdettek annak idején. Egyben ez az a pont, ahol jelentősen elágazhatnak a vélemények. Ahonnan nem igazán értek egyet az annak idején, az állampolgárosítási kampányban is reklámarcságot vállaló szerzetessel. Nem is elsősorban az említett PR-szerepért. Sokkal inkább, mert a jelenlegi hatalom-politika a melldöngetés, a megosztás, és nem egy ponton a néphülyítés politikájának tűnik. Az utóbbi, a folyamatosan lelepleződő hazugságokkal szegélyezve, közvetve is igaz. De a szétvert oktatással közvetlenül is.

Így Böjte Csaba azon imája, amelynek záró gondolata az azért való imádkozás, hogy a nép vezetőinek esetében „munkájuknak gyümölcse beérjen”, legyen a szerzetes kiváltsága. Meg azon klevesekét, akik részesülnek a kondérból fröccsenő szaftból. Akiknek a gyermekei a közoktatásban maradnak le a nemzetközi szintről, akiket a közrabszolgaság érint, vagy fenyeget, akik sorban állni kényszerülnek egy ételosztáson, akik hajszálra vannak a sorban állástól, akiknek a rokona ismerősen külföldre menekült az egzisztenciális nyomor elől, akit a hatlomtechnikai manipuláció ér, illetve negatívan érint, az valószínűleg kevésbé szeretné, hogy beérjen az a gyümölcs. Akármennyire is tukmálja a kétségtelenül méltán ismert szerzetes.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook