2018. január 16., kedd

Soros-licit: Recsk felé félúton?

A választásokhoz közeledve a Soros Györgyöt kampányarcnak felhasználó Fidesz-kommunikáció újabb spirálfordulatra állt rá. Ezen lehet ártatlan szemekkel megleődni, és költői kérdésekkel látszatmeglepődőst játszani. De felesleges. Gyakorlatilag egy, a történelem által agyongyakorolt forgatókönyvet játszik végig Orbán és csapata.

A legújabb ötlet különben az, hogy visszatették a rezsóra melegedni az ötletet: tiltsák ki Sorost Magyarországról. De legaláb a lehetőségét szeretnék keresztülhajszolni az országházi gombnyomogatókon. Az Origo szerint. Az ezt megszellőztető szövegben felsorakoznak az olyan agyonhasznált fordulatok, mint álcivilek, megvásárolt baloldaliak, és hasonlók. Arról nem szólnak, hogy a jobboldaliaknak mennyi volt az árfolyama. Amikor még Orbán is Soros egyik alapítványának pénzén járt, tanult külföldön. Amely árfolyamon lehet, hogy érdemes lenne a nagy sorosozóknak is elgondolkodni. Mert az már korábban is világos volt: ha a milliárdos valóban az ország ellen spekulálna, akkor „Orbánnak és kormányának a támogatásánál keresve sem találhatott volna jobb végrehajtót”. Sokkal célszerűbb lenne ugyanis egy cezaromán vezető megvásárlása, mint a bizonytalan jövőjű ellenzéké. Ebből a szempontból, ha létezik egyáltalán Soros-terv, akkor lehet, hogy a Fidesz környékén sem ártana, ha néhányan elmesélnék a saját verziójukat.

Mert a nagy füstöt eregető lózungok azok röpködnek össze-vissza. Gyakorlatilag folyamatos harci stresszt kiváltva és fenntartva. Évek óta. Egyre emelve a tétet. Ami azért törvényszerű, mert az azonos izgalmi állapot fenntartásához a korábbi, hasonló célú, szövegek által megemelt ingerküszöböt kell átvinnie az újabb, és mégújabb, megszólalásoknak. Az, aki beül egy ilyen csónakba, az mindaddig folytatni kénytelen a licitet, amíg „megmondóemberi” pozícióban hagyják. Ez magyarázza azt, hogy egyre újabb ellenségek kerültek elő a hatalmi retorikában, és az egyre irreálisabb ellenségképekhez egyre körmönfontabb összeesküvés-feltevések kezdtek párosulni. Amely feltevések azért is lehetnek szimpatikusak, mert az igazi összeesküvés-elméleteket csak erősítheti a bizonyítékok hiánya. A Fideszért akár vallásháborút is hirdetni kész híveket meg egyébként sem feltétlenül befolyásolják a tények. Nekik a vezér fél, negyed, majd huszadigazságai is a messiási megnyilatkozás szintjére emelkednek.

Ugyanakkor az ellenségképekhez szinte természetszerűleg kerülnek egyre közelebb a belső szabotőrök, a hon kijelölt ellenségei, akiket megvettek. Ez a retorikai fordulat a történelemben nem egy esetben vezetett leszámolásokhoz. Fel lehet tenni a költői, és persze álnaív kérdéseket, hogy: „Mit terveznek a sok sorosisztával? Büntetőtábor? Kényszermunka? Illegalitás?” De alig valószínű, hogy szükséges megjátszani az ostobát. Elég visszagondolni az orbáni szövegekre az elmúlt évekből. Már elég régóta felbukkannak azok a motívumok, amelyek alapján mindenki ellenség, és hazaáruló, aki nem nyalja fényesre Orbán tomporát. Ez már 2015-ben, a tusványosi melldöngetéskor is meg lett izenődve. Ami a táborokat illeti: az is tudható a történelemből, hogy Dachau első lakói nem zsidók, hanem ellenzékiek voltak.

Amely ponthoz az orbanizmus is eljuthat. A koncepciósnak is tekinthető eljárásokkal voltaképpen a határhoz ért a hazai hatalomgyakorlás. A választások célja a kiteljesedés megakadályozása is lehetne. Akár.


Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook