Fotó: EISimay |
A valamikor Moszkváról elnevezett tér környékén egy
plakátba botlottam. Ez, kiadóként a Fidelitast feltüntetve, Sorost ábrázolja,
amint Botkát igazgatja. Felirata: „A
milliárdos embere”. Ami igen gondolatébresztő cím. Elfogadva, hogy a
Fidelitas tagjainak a kora, és a hitviláguk esetleg felmentheti őket pár
gondolat alól, azért a gondolkodás tilalma nem egy általánosan kötelező
állapot. Még.
Alaphelyzetként egy pillanatra tegyük félre azt a
szellemi színvonalat, amit valószínűleg puszta alakoskodásként érzékelhetünk a
Fidesz-kormány közelében sertepertélők némelyikénél. Mely alakoskodást azért
sejtem, mert a volt rezsibiztos, vagy a Debrecenből szalajtott frakcióvezető
önerőből nem lehet a megnyilatkozásaik szintjén. De ezt most hagyjuk, és
vegyünk elő néhány alaptézist a Fidesz és vezére lózunggyűjteményéből. Ezek
közé tartoznak a Soros György aktuálisan kötelező utálatának olyan szólamai is,
amelyek bőven túllihegik az összeesküvés-elméletek határát. Ilyen például az
is, hogy Soros György az ország gazdaságának destabilizálására törekszik, és
ennek érdekében mozgósítja a teljes vagyonát és szürkeállományát. Az orbáni
hitrendszer ezt érintő evangéliuma szerint Soros ennek érdekében pénzeli a
migránsokat is támogató civil szervezeteket, illetve a civileket általában. A
Fidelitas plakátja szerint pedig Botkát is.
Ezt követően tekintsünk el egy pillanatra attól is, hogy
Soros György vagyona elég lenne-e a magyar gazdaság zsebre tételéhez vagy sem.
Ellenben fogadjuk el azt az alapgondolatot, hogy Soros valóban a magyar
gazdaság hosszú távú destabilizálásában érdekelt. Ő tudja miért. A másik
oldalon meg villantsunk fel pár olyan jelenséget, ami szinte biztosan jele a
destabilizálódásnak. Különös tekintettel azokra, amelyek hosszú távra is
kihathatnak. Ezek között szinte üvöltve kéredzkedik az elsők közé az innovatív
és hatékony munkavégzésre alkalmas munkavállalók nagyfokú elvándorlása. A
gazdasági exodus nem csak az adott generációt érinti, hanem értelemszerűen a
szülőnek alkalmas korban kivándorlók utódgenerációit is. Mind a gazdaság hosszú
távú fejlődését, mind az itt maradók ellátását is veszélyeztetve. Kieső adókat,
kieső nyugdíjalapokat is eredményezve.
Az elvándorlás mellett szintén megemlíthetjük azokat a
beruházásokat, amelyeket bátran sorolhatunk a nonproduktív kategóriában. Mert
aligha mondhatja valaki, hogy a stadionok az elsődleges termelés eszközparkjába
tartoznak a mezőgazdasággal, illetve az ipari termeléssel szemben. Még a szellemi
szférákban sem. Ahol azonban bátran számba vehetjük az oktatáspolitikát.
Amelyet legutóbb a lex-CEU kapcsán szoktak emlegetni. Holott a zuhanórepülésnek
az is legfeljebb csak egy kísérő jelensége. Akkor is, ha Soros ellen irányul,
és akkor is, ha nem. Az oktatás színvonalára a CEU-tól függetlenül is jellemzők
a szinte rendszeresen jelentkező röhögő-, illetve sírógörcsök. Attól függően,
hogy kinek milyen kedve támad a tankönyvek, vizsgatételek idiotizmusai kapcsán.
Miközben a tanárok alkalmasságának kérdése lassan a talpnyalásra való
alkalmasságot fedi le legjobban. Vagy távoznak a pályáról, illetve akár az
országból is.
Az eddigiekkel párhuzamosan mérlegeljük egy pillanatra
azt, hogy amennyiben egy ország gazdaságát, és ezen keresztül a politikai berendezkedését
akarná valaki destabilizálni, akkor erre kik a legmegfelelőbbek. Azok, akik a
hatalomba vannak, és akár káros törvényi környezetet is meg tudnak valósítani,
vagy azok, akiknek alig van országosan értékelhető politikai befolyása? Mely
utóbbi kategóriába nyugodtan besorolhatjuk a civil mozgalmakat éppen úgy, mint
Botkát, és az szinte az egész ellenzéket is. Tekintve, hogy operatív politikai
hatásuk a mindennapokra nem igazán van. Miközben a kapcsolatok rendszere Soros
Györggyel igencsak áttételesnek tekinthető. Ha ezt követően elkezdjük
mérlegelni a manapság tapasztalható tendenciákat, a hatalom megoszlását, a
politikai befolyásolás lehetőségét, és a Soros-pénzekkel való kapcsolatot,
akkor egy akár furcsának is tekinthető véleményhez is eljuthatunk.
Orbán Viktorról például pontosan tudható, hogy
Soros-pénzen tanult. Botkánál alighanem nagyobb és közvetlenebb befolyása lehet
a hazai politika mindennapjaira. A kormány politikájára mindenképpen. Azokra a
tendenciáknak a kialakítására is a hatalomban levő kormánynak van nagyobb
ráhatása, amelyek hosszú távú hatással bírnak. Ha tehát Soros az ország hosszú
távú bukására fogadott volna, akkor Orbánnak és kormányának a támogatásánál
keresve sem találhatott volna jobb végrehajtót. Így azonban eljuthatunk oda is,
hogy amennyiben az említett országromboló beavatkozás gyanújának helyt adunk,
akkor a plakáton Botka helyére sokkal inkább Orbán kívánkozna. A „milliárdos
embere” címre mindenképpen ésszerűbb jelölt lenne, mint a civilek és az
ellenzék együtt véve. Már akkor, ha Soros tényleg az ország romlását akarná, és
ehhez tényleg egy potens ügyvivőt akarna kiválasztani. S akkor is, ha ez a
felségárulással. és istengyalázással egyenértékű gondolat lehet a Fidelitas
háza táján.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése