Megjelent egy olyan
összeállítás a 444.hu
oldalán, ami szinte cseppben mutatja meg a hazai oktatás alkalmatlansági
tengerét. Annak a folyamatnak a kapcsán, amelynek során egy iskolai
diákcsínyből sikerült gyakorlatilag büntetőeljárásig eszkalálni a problémát.
Addig, hogy már-már azt hihetnénk: az e-napló meghamisításáig süllyedt az annak
kezelésére jogosult tanerők egyike.
Az egyik szál
nyilvánvalóan a diák gerincéről szól. Egyrészt az elkészült videók egyikét
minden további nélkül bevállalta, míg a másikért úgy sértődött meg a jelek
szerint rá a tanári gittegylet, hogy ehhez nem igényel túl sok bizonyítékot.
Mármint a szerzőség igazolását. Másrészt a tanárokat kifigurázó képeket a
csemete a saját Facebook-oldalán tette közzé. Nem hozott ehhez létre egy
kamu-profilt, álnevet, és nem is igazán korlátozhatta a láthatóságot. Az első
kritikákat követően pedig le is szedte az összeállítás alapján. Ha a saját
profilon való közzétételt, a videó rendőrség által jegyzőkönyvezett, önkéntes
bevállalását összehasonlítom azokkal a trollokkal, akik álneveken, ál-oldalak
nevében rombolnak mindent, akkor a diák egy igazi gerinc-király. Amitől még
bőven lehetett oktalan gyermek, amikor a tanárok, az önjelölt szentek
egyletének a kritikájára vetemedett.
Mely egylet szinte
teljes alkalmatlanságát mutatja, hogy képesek voltak ebből rendőrségi ügyet
kreálni. Amelynek alapján azt is feltételezem, hogy diákként egytől-egyig olyan
mintadiákok voltak, akiknek az egész iskolájában senki nem aggatott gúnynevet
egyik tanárra. Amit nem tartok valószínűnek. Azt azonban igen, hogy talán a
most ennyire felháborodott tanárok voltak diákkorukban azok, akik a tanáraikat
gúnynéven illetőket feljelentgették annak idején. Ha másért nem, akkor azért,
hogy ezzel is demonstrálják a hatalom feltétlen kiszolgálásának szándékát. Van
ilyen diák. Régen is volt. Magam is ismertem ilyeneket. Olyanokat is, akikből később
pártfeladatból lett KISZ-titkár. Egy egészséges diákközösség általában ki is
dobja magából ezeket a jellemgyenge figurákat. Akikben ettől csak erősödik a
portás-hatalmi attitűd. Bármilyen hatalom feltétlen kiszolgálóivá képesek
válni, és bármilyen kicsi, megkapott hatalmat maximálisan demonstrálnak.
Tanárból is van ilyen.
Régen is volt. Rendszerint később pont ezek kapnak elsőként mindenféle
gúnynevekeket. Régen sem volt másként. Emlékeim szerint már általános iskola vége
fele sem. Középiskolában annyira, hogy némely tanárról ma is először a diákság
által ráakasztott név jut először az eszembe. Sajátos módon azok esetében is,
akiket tudása, emberi hozzáállása miatt akkor is nagyra becsült a diákság, és
ma is csak a tisztelet hangján tudnék szólni róluk. Amiről eszembe jut persze
az is, hogy a diákság által adott nevek is beszédesek. Vannak kedveskedők, és
vannak olyanok, amelyek nagyon nem kedvesek. De a különbségnek oka van. Nem egy
esetben a tanárokban keresendő oka. Ha tehát egy tanár, egy tanári kar vezetője
megsértődik, akkor lehet, hogy először a tükörrel kellene közelebbi viszonyt
létesíteni. S nem kalapáccsal.
A régmúlt emlékeit
pedig azért poroltam le, mert akkor is előfordult, hogy egy-egy tanár egy
életre megsértődött némelyik diákra. Az akkori, diktatórikusnak említett
rendszer pedig széles palettát biztosított arra, hogy pokollá tegyék a diák
életét. Minden rendőri segítség nélkül is. Egyébként a rendszer valószínűleg ma
is lehetővé teszi. Anélkül, hogy ehhez módosítani kellene egy e-napló
tartalmát, vagy rendőrséget kellene bevonni az ügybe. Mindaddig, amíg nem
kifejezett bűnügyről, ezzel fenyegető jogsértésről van szó. A tanárok
kigúnyolása pedig talán nem ilyen, alanyi jogon üldözendő, a
leánykereskedelemmel, iskolai pedofíliával egy szintre hozható eset. Habár ez
az ügy sem a rendőrségen indult. Az igazgatónő elpróbálta a személyes
nyomásgyakorlást, a személyi szabadsággal való zsarolást. Annak érdekében, hogy
letudja a szülők tudta nélküli kihallgatást, majd annak jegyzőkönyvezését. Az
összeállítás alapján: „...
a diák elsírta magát, kérte, engedjék el, és hagy telefonáljon a szüleinek.
Heilmann Józsefné erre végül csak úgy volt hajlandó, ha Ákos aláírja a
meghallgatásról készült jegyzőkönyvet”. Önmagában ezért a gesztusért
kellene az igazgatónőt úgy kivágni a tanári pályáról, hogy a Nap-rendszeren
kívül találja magát. Aztán, valamiért mégis bírósági ügy lett az egészből. Ami
azt jelenti esetleg, hogy a hatóság szerint is olyan eszközökhöz nyúltak az iskolában,
ami felveti a törvénysértések gyanúját?
Miközben a 444.hu
összeállítása alapján nem tűnik ki, hogy a kritika túlterjedt volna azon, hogy
a diákok pár órát, elfoglaltságot utálnak, illetve némely tanárt alkalmatlannak
tartanak a pályára. Emiatt az sértődjön meg, aki szerint a tanárképzésben
komoly és rendszeres pályaalkalmassági felméréseket tartanak. Esetleg az, aki
szerint ezeket a felméréseket rendszeresen elvégzik a tanárok között is. Netán
az is megsértődhet, aki a saját iskolaéveinek minden tanárát, minden
tantárgyát, és minden kötelezően szabadon választott elfoglaltságát imádta.
Mindenki más nyugodtan tegye le a köveket. Óvatosan. Nehogy a lábára ejtse. Esetleg
a KLIK lábára. Akik szerint „az igazgatói
irodában elvégzett meghallgatás során Ákos emberi méltóságának és személyiségi
jogainak sérülése nem állapítható meg”. Ami azt is megmagyarázza, hogy az
igazgatónő miért van ott, ahol van. A gyermek megfélemlítése, a jogi
képviselőtől való elzárása, a nyomásgyakorlás tehát teljesen rendben van a
hatalmi ágens szerint. Amit alátámaszt az is, hogy a „minisztérium úgy döntött, hogy még öt évre meghosszabbítja Heilmann
Józsefné igazgatói megbízását”. Amihez csak gratulálni lehet.
De talán nem is annyira
véletlen, hogy a tanárok, esetleg személyiségi, alkalmasságának kérdése nem
kérdés. Hivatalosan sem. A tanártüntetéseken elhangzottak alapján nem
hivatalosan sem. Mert az iskolák környékén minden rendben van. Nincs ott kérem
semmi látnivaló. Lassan igazi tanáregyéniségek sem. A rendszert pedig a jelenlegi kör működteti, kontraszelektálja, illetve fényesíti.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése