 |
| Ray Bradbury (1920. augusztus 22. – 2012. június 6.) Forrás: nydailynews.com |
Fahrenheit.
Mértékegység, mely jelképpé vált. Aki nem hiszi, gondoljon olyan fogalmakra,
mint a „digitális fahrenheit”, vagy az olyan filmcímre. mint Michael Moore
alkotására, a „Fahrenheit 9/11”-re. Noha mit sem változott a szó jelentése, a
mögöttes tartalma kapcsán szinte mindenkinek a megsemmisítés, a hatalmi célú
információeltűntetés jut az eszébe. Nem véletlenül, hiszen Ray Bradbudry
antiutópikus tudományos fantasztikus regénye, a „Fahrenheit 451” a talán örökre
új tartalmat adott a hőfok mértékegységének. Mely tovább fogja vinni az alkotó
gondolatait. Noha az alkotó a továbbiakban adós marad velük.
Ray Bradbury 2012.06. 06.-án meghalt.
Dél-Kaliforniában, 91-évesen. Befejezve ezzel a jövő krónikáját itt, e Földön.
S csak bízhatunk benne, hogy lelke megnyugvással utazott el a Marsra, amelynek
az író örök krónikásává vált. Mert, bár számos írása jelent meg, és jelent meg
magyarul is, ez a két mű az, ami talán a legnagyobb ismertséget szerezte
Bradbury-nek. A „Marsbéli krónikák” és a már említett „Fahrenheit 451”. Mely
utóbbiból François Truffaut forgatott igazán átütő hatású filmet 1966-ban. Oskar
Werner, Julie Christie, és Cyril Cusack főszereplésével. Örökre bemutatva azt a
társadalmat, ahol a könyv üldözendő métely, és az elvont, absztrakt gondolkodás
képviselői a tűzre valók. A mű hazai történetéhez tartozik az is, hogy a Bárka színház kicsit több, mint egy éve vitte színre a történetet.
Jelezve egyben azt is, hogy a kérdések, melyeket Bradbury felvetett, messzebbre
vihetnek, mint amennyi a sci-fi műfajából következne.
De éppen ez emelte
Ray Bradburyt magasra. Bár forgatókönyveket is írt, zömmel a sci-fi volt az ő
műfaja. Ugyanakkor sokkal inkább az emberi oldal jövőjét feszegette. Annyit
véve kölcsön a technikai, technológiai területről, mely a kelléktárból éppen,
hogy csak elég volt. Tulajdonképpen egyike volt a tudományos fantasztikus műfaj
humanistáinak. Egyszerre közel hozva az emberekhez az embert, és el is
távolítva azt. Burkoltan vagy élesen figyelmeztetve is azokra a jelenségekre,
melyek a riasztó csengő megrázását indokolta. Még az olyan művek esetében is,
mely például az olyan sokszor feldolgozott időutazás körül zajlik. A mű
magyarul „Mennydörgő robaj” címen vált ismertté. Írásban és filmben egyaránt.
Az, hogy az utóbbi mű ötletei közül mennyi él tovább más művekben lehet a
műelemzések tárgya. Az azonban biztos, hogy Bradbury életműve túlmutatna egy
rövid írás lehetőségein.
Így csak annyit
kívánhatunk, hogy a Mars örök krónikása nyugodjék békében, míg mi tovább
evickélünk idő folyamán.
(a cikk az euroAstra-n szintén olvasható)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése