2012. június 6., szerda

Elhunyt a Mars krónikása.

Ray Bradbury (1920. augusztus 22. – 2012. június 6.)
Forrás: nydailynews.com
Fahrenheit. Mértékegység, mely jelképpé vált. Aki nem hiszi, gondoljon olyan fogalmakra, mint a „digitális fahrenheit”, vagy az olyan filmcímre. mint Michael Moore alkotására, a „Fahrenheit 9/11”-re. Noha mit sem változott a szó jelentése, a mögöttes tartalma kapcsán szinte mindenkinek a megsemmisítés, a hatalmi célú információeltűntetés jut az eszébe. Nem véletlenül, hiszen Ray Bradbudry antiutópikus tudományos fantasztikus regénye, a „Fahrenheit 451” a talán örökre új tartalmat adott a hőfok mértékegységének. Mely tovább fogja vinni az alkotó gondolatait. Noha az alkotó a továbbiakban adós marad velük.

Ray Bradbury 2012.06. 06.-án meghalt. Dél-Kaliforniában, 91-évesen. Befejezve ezzel a jövő krónikáját itt, e Földön. S csak bízhatunk benne, hogy lelke megnyugvással utazott el a Marsra, amelynek az író örök krónikásává vált. Mert, bár számos írása jelent meg, és jelent meg magyarul is, ez a két mű az, ami talán a legnagyobb ismertséget szerezte Bradbury-nek. A „Marsbéli krónikák” és a már említett „Fahrenheit 451”. Mely utóbbiból François Truffaut forgatott igazán átütő hatású filmet 1966-ban. Oskar Werner, Julie Christie, és Cyril Cusack főszereplésével. Örökre bemutatva azt a társadalmat, ahol a könyv üldözendő métely, és az elvont, absztrakt gondolkodás képviselői a tűzre valók. A mű hazai történetéhez tartozik az is, hogy a Bárka színház kicsit több, mint egy éve vitte színre a történetet. Jelezve egyben azt is, hogy a kérdések, melyeket Bradbury felvetett, messzebbre vihetnek, mint amennyi a sci-fi műfajából következne.

De éppen ez emelte Ray Bradburyt magasra. Bár forgatókönyveket is írt, zömmel a sci-fi volt az ő műfaja. Ugyanakkor sokkal inkább az emberi oldal jövőjét feszegette. Annyit véve kölcsön a technikai, technológiai területről, mely a kelléktárból éppen, hogy csak elég volt. Tulajdonképpen egyike volt a tudományos fantasztikus műfaj humanistáinak. Egyszerre közel hozva az emberekhez az embert, és el is távolítva azt. Burkoltan vagy élesen figyelmeztetve is azokra a jelenségekre, melyek a riasztó csengő megrázását indokolta. Még az olyan művek esetében is, mely például az olyan sokszor feldolgozott időutazás körül zajlik. A mű magyarul „Mennydörgő robaj” címen vált ismertté. Írásban és filmben egyaránt. Az, hogy az utóbbi mű ötletei közül mennyi él tovább más művekben lehet a műelemzések tárgya. Az azonban biztos, hogy Bradbury életműve túlmutatna egy rövid írás lehetőségein.

Így csak annyit kívánhatunk, hogy a Mars örök krónikása nyugodjék békében, míg mi tovább evickélünk idő folyamán.

Simay Endre István

(a cikk az euroAstra-n szintén olvasható)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook