Harccal a bank felé Forrás:http://www.fourwinds10.net |
A magyar hivatalos
fizetőeszköz zuhanórepülésben van. Ehhez a megállapításhoz nem kell látnoki
képesség, mert napok óta szólnak erről a gazdasági hírek. A politikaiak meg
arról, hogy egyes hatalmi tényezők szerint spekuláció folyik a forint ellen. A
kormányszóvivő, illetve a jegybank meg elkezdett egymásra mutogatni. Az igazság
meg valahol a sok bába között látszik elveszni.
A hétköznapi
kommunikációban szinte biztosan. Részben azért is, mert az átlag országlakónak
nincsenek felesleges euró-milliói ahhoz, hogy akárcsak elképzelje a kockán
forgó milliárdokat. Amelyek forgásában, természetesen akár spekulációs hatások
is lehetnek. Gazdaságiak és politikaiak egyaránt. Ahogy annak idején, amikor
Szijjártó, illetve Kósa döntött a forint-döntés mellett, szintén lehettek
politikai célok, amelyek megalapozták a 2010-es árfolyampottyantást. Talán
gazdaságiak is. De aligha a lakosságé, amelynek nem egy tagját érintette a
deviza-hitelek törlesztőrészleteinek ugrásszerű növekedése. Némi demagógiával
talán az is megkockáztatható, hogy a deviza-hiteleseket azért tudta Orbán
megsegíteni a későbbiekben, mert előtte olyan helyzetbe hozták őket az emberei,
hogy rászoruljanak a segítségre. Kicsit úgy, ahogy a hazai, unortodox workfare
is működik. Jobbára azok zsarolhatók közmunkában szerezhető elég fékezett
jövedelemmel, akiket előtte a hatalom taszított a nyomorszintre. Vállalkozások
tönkretételével, kirúgásokkal, meg ami a palettán még előfordul.
A jelenlegi
zuhanórepülés hosszabb távú hatásait majd szintén utólag fogjuk, talán,
megtudni. Ami azonban könnyen előfordulhat, az az, hogy talán nem véletlenül
dobta a hatalom a lovak közé a gyeplőt. Az import drágulása, a gyenge forintra rárepülő bevásárló-turisták felvásárló-ereje, például,
meglökhetik az inflációt. Ezzel megnöveli annak az esélyét, hogy az nagy
kommunikációs felleghajtásokkal kísért jövedelemnövekedések egy része
visszakerüljön a költségvetésbe. Miközben a valós értékét is csökkenti a
jövedelem növekedésének. Ezzel szinte egy menetben értékteleníti el a lakossági
megtakarítások jelentős részét is. Azt a részét, amely forintban pihen a
fiókokban, illetve a kamat szempontjából alig különböző folyószámlákon.
Márpedig a lakosság nagy része nem a korábban említett, és már akkor sem létező
euro-milliárdos számlák kivonatait nézegeti a hónap elején. Arra pedig talán
még többen emlékeznek, hogy a magánnyugdíjak államosításakor volt egy kisebb
pánik, hogy a következő tétel a lakossági megtakarítások lenyúlása lesz.
Egy jelentősebb
forint-zuhanás ezt feleslegessé teheti. A számlák elértéktelenednek maguktól.
Miközben az embereket a meglóduló infláció a tartalékok felélésére, a
megtakarítási lehetőségek csökkentésére kényszerítheti. Nem elfeledve persze
azt, hogy az, akinek jelentősebb tartaléka van euróban, az jobban jár. Nem az,
aki külföldön dolgozva őrzi a valószínűleg csak a közmunka-bérhez képest nem
szerény megtakarításait. Az azonban mindenképpen, akinek tényleges lehetősége
van, illetve volt olyan üzleteket kötni, olyan forrásokhoz hozzáférni amelyek
alapján jelentős mértékű, lehetőleg a hazai bankrendszertől függetlenül
vezetett eurós számla-megtakarítása van. Amikor tehát azt hallgathatjuk, hogy
spekuláció zajlik, akkor talán érdemes lenne azt a kérdést is kibontania egy
kormányközeli szóvivőnek, hogy ez kinek az érdeke.
Így sokkal
megnyugtatóbb lenne, ha biztosan, tényekkel alátámaszthatóan láthatnánk, hogy a
letelepedési kötvényekkel üzletelés, az állami beruházások, a
Mészáros-birodalom építése-szépítése, az Orbán-gyerekek köz-sajátlábon
taposása, és hasonlók nyomán egy kormányközeli embernek, illetve a baráti,
ismerősi körükből senki másnak sincs eurós, svájcifrankos, vagy más, ezekhez
mérhető, és velük erősödő valutában vezetett számlája. Valamint a jelenleg
inkább toporgósnak tűnő nemzeti bank prominenseinek sem. Sem belföldön, sem belföldön.
Mert kínos lenne, ha kiderülne: a forintromlás legnagyobb haszonélvezőit az
erre leginkább hatni tudó hatalom környékén kell keresni. Még akkor is nagyon kínos lenne a hezitáló jegybankot látva, ha tudjuk: másutt is igencsak mozgásba lendültek a valutapiacok a nagyvilágban.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése