Őcsényről sokan talán azt sem tudták eddig, hogy a
világon, illetve az országban van. Ugyanakkor ez az a település, amely egyre
inkább a hazai társadalom lázgörbéjét kezdi mutatni. Különösen annak a
fényében, hogy a hatalom képviselői annyira égnek a decibelkereszténység,
harsánysággal járó lázában, hogy szinte már üvöltenek tőle. A
nyíltan uszító miniszterelnök szólamaival a pokol felé vezető útra mutatva:
Előre!
Az alaphelyzet: Őcsény panziójában pihenni láttak volna
vendégül olyan gyermekeket, akiket a magyar állam hivatalos szervei befogadtak,
és ezzel igazolták, hogy háborús övezetből érkeztek. A miniszterelnök a maga
álszent fogcsattogtatásával tehát nemcsak az emberséget, hanem a magyar állam
hatóságait is szembeköpte. Nyíltan szembehelyezkedve a különben általa testére
szabott jogrenddel is. Az egyik oldalon tehát van egy emberi gesztus, amit egy
magánvállalkozó gyakorolt volna. A másik oldalon van egy miniszterelnök, aki
elárulta a saját országa törvényeit. Jogállamban ennél kevesebbért is zavartak
már el politikust. De most ezen is lépjünk tovább, mert jöhetnek ssorra a politikai
megnyilvánulások.
Harrach Péter, az állítólag keresztény, állítólag
demokrata, és állítólag néppárti szervezet, részéről kijelentette, hogy az
őcsényi panziós gesztusa
provokáció. Harrach szerint tehát a magyar állami szervek által már
megállapított menekült-státusz éppolyan semmit sem érő hámozott lufi, mint az általa
oly szeretetten tisztogatott fenék tulajdonosa szerint.
Erdő Péter, az Orbánnak menekültügyben egyszer már
hűségesküt tett egyházfi, aki talán egy életre megsértődött, maiért nem őt választották
pápává, egyszerűen otthagyta a kérdést, ahol van. Mert neki inkább
nincs véleménye. Mert talán még nem kapta meg a miniszterelnöki
kommunikációs főfelelőstől a véleményét.
Erdő azonban, szerencsére nem azonos még a saját
egyházával sem. Székely János szombathelyi megyéspüspök hangot adott annak, hogy
a keresztény kultúra része a rászoruló, a családját mentő emberek megsegítése. Befogadást
ajánlva fel az Őcsényből kiutált menekülteknek. Vagy, ahogy Beer
Miklós váci katolikus püspök is a szomorúságának adott hangot az esettel
kapcsolatban.
A legfrissebb hír szerint Bogdán László, aki Cserdit
rátette a szelektíven vak magyar térképre, arról biztosította az Őcsényben nem
kívánatos gyermekeket, hogy a baranyai
falu szívesen látja őket.
Mindezek alapján, de Máté szerint sem, valószínűleg nem
feltétlenül azok az igazi keresztények, akik fennhangon hirdetik magukról.
„5. És mikor
imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az
utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek.
Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
6. Te
pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva,
imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz,
megfizet néked nyilván.
7. És
mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt
gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg.”
(Máté 6)
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése