 |
| A sikeres vállalkozó focidrukkerek |
A portugáliai focikiküldöttek díszes vizsgálatáról sokan
elmondták a véleményüket. Újat mondani nem is nagyon lehet. Azok, akik a "Cristiano
homoszexuál!", illetve az "Utálunk szar Románia" rigmusok alatt
vonultak, magukról állították ki a szegénységi bizonyítványt. A szellemit
mindenképpen. Mert különben nem lehetnek olyan nagyon szegények. Talán
elkeseredettek sem.
Ellentétben azzal, amit Föld S. Péter vélelmezett „Portugál” című
publicisztikájában. Mert az kétségtelen, hogy számosak lehetnek elkeseredve
Magyarországon. Olyanok is, akik látástól vakulásig dolgoznak. S az említett
írás ezen kitételével nem is nagyon lehet vitatkozni. Mármint akkor, ha az
ember nem csak a kormányhivatalok kommunikációjában szereplő, nem egy esetben
kozmetikázott statisztikákra hagyatkozik. De a zsákfalvak, a városok újra
kialakuló szegénynegyedei lakóival ellentétben azok, akik megengedhették
maguknak a portugál-magyar mérkőzés megközelítését, aligha a nyomorból szöktek
oda egy kis ordibálásra. Mármint akkor, ha nem tételezzük fel: az utaztatásuk
mások támogatásával valósult meg. Mert az utóbbi esetben az is nyilvánvalónak
tűnne, hogy Magyarországon van egy olyan fizetőképes érdekkör, amelynek
bármekkora befektetés megéri ezt a lisszaboni felvonulást. Útiköltséggel, ellátással,
és talán napidíjjal.
De induljunk ki abból, hogy a mintegy kétezres
üvöltő-kórus a saját költségén ment oda. ebben az esetben nekik nem akkora gond
hazajönni. Elvégre sikeres vállalkozók lehetnek, ha belefért a heti
költségvetésükbe ez a kirándulás. Egyébként akkor is érdekük hazajönni, ha
bérkiabálók. Elvégre akkor meg a napidíjért érdemes hazakeveredniük. S számukra
ebben az esetben a NER sem feltétlenül csak a nemzeti együttsíbolásról szól. A
feszültségük így esetleg csak az volt, hogy megkapják-e a járandóságukat. Vagy
a főkönyvi kivonatukat. Ugyanakkor van egy kitétel, amely esetében nagyon nem
értek egyet Föld S. Péterrel. Mert az indulatokkal egyet értve írja, hogy
hatékonyabb lenne a vonulás, ha ezek az emberek „nem Lisszabon, hanem Budapest és a vidéki nagyvárosok utcáin vonulnának”.
S nem is ekkora számban. Azaz, ha „nem
kétezren lennének, hanem sokszor ennyien”.
Márpedig ez a fajta vonulás Lisszabonban sem túl felemelő.
Itthon, Budapesten akkor sem hiányzik, amikor egy „sima” klubfoglalkozás után,
és csak tízes csoportokban hangoskodnak. Több ezres tömegben pláne nem. Azt
elképzelve, hogy esetleg több százezres agyzakkanás zajlik a városok utcáin...
A vezérszólamokat is figyelembe véve akár a barna ingek osztogatását is meg
lehetne szervezni. Utána már csak a fasiszta hatalomátvételt kellene
bejelenteni. S azzal sem áltatom magam nincs olyan réteg, akik részéről volna
rá igény. Talán még olyan szereplőkkel is, akik képesek lennének
megfinanszírozni néhány lisszaboni utazást.
Azért persze jó lenne ismerni a keresztényeket annyira
féltő Rétvári Bence véleményét is a Portugáliában lezajlott kiabálás kapcsán.
Elvégre a Krisztushoz tartozók ágyjeleneteinek felhánytorgatása, és ennek
alapján való leszólása a KDNP politikusának, vagy akár politikusainak a
megszólalását is indokolhatná. Ha az emberség és kultúra nevében nem is
gondolnak megszólalni az eset kapcsán.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése