 |
| Lázár sörrel Fotó: Veres Nándor / MTI |
Azt írj az újság... Illetve azt írja a Magyar Nemzet...
Szóval, a Magyar Nemzet néven nevezett újság, hogy a Heineken
betámadása a voksokért zajlik. Erdélyben. De legalább is arról lehet szó,
hogy sokkal nagyobb a tét, mint a vörös csillag, mint olyan. Pláne most, hogy
Lázár is elrongyolt koccintani az Igazi Csíki Sör gyárába. Azért persze érdemes
lenne tudni, hogy egy átlagos magyar kocsmalátogatót ez mennyire érdekel. De
nem végeztem közvéleménykutatást.
Miközben azért élek a gyanúperrel, hogy éppen úgy lennének
olyanok, akik csak a vállukat vonogatják, mint olyanok, akik kiállnának a kormány
mellett. Mert miért is ne támogatnák meg pont Romániában, és pont a
sörgyártást. Elvégre itthon már nincs hova költeni a pénzt. Minden nagyon szép,
minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve. Főleg a halottasházban. A
tepsiben fekve. Mert ott már mindegy. Ellenétben az odáig vezető úttal, amit a
magyar egészségügy hányattatásai közepette kell végiglavírozni. De félre bú, és
félre könny. Lesz csíkszentsimoni igaz sör, és lesz öröm. Valakinek. Talán Lázárnak
is. Amikor koccint. Talán Semjénnek, amikor teljesülni látja a
szavazatvadászati tervet. Legalább egy kicsit. Mármint akkor, ha feltételezzük:
a sörvédelmi akcióterv szavazatokra váltható. Azoknál, akik csiklandó kényszert
éreznek a határon túl, hogy belebeszéljenek a mások csalánosába. A határon
innen. De ez majd kiderül. Egy év múlva. Addig persze elmondhatjuk, hogy minden
kormányzati akció a szavazatokról szól.
Akár a sörvédelem is. Amellyel kapcsolatban pár napja is azt
írtam, hogy a Heineken itthoni befenyegetése talán nem egészen választható
el a marosvásárhelyi bíróság döntésétől. Az persze egy egészen más kérdés, hogy
a kommunikáció hámozott léggömbjein kívül mennyire lehet érdemi ez a támadás.
Meg a csíkszentsimoni sör támogatása. Mert egy vízióban megjelenik egy kép,
amint az Igazi Csíki Sör kiszorítja a holland piacokról a Heinekent.
Felvásárolják a Heinekent gyártó sörgyárakat, és kifüstölik a világból. A
tulajdonosok pedig megjelennek az Astoriánál. Budapesten. Egy üres söröshordót
verve dob gyanánt, és az aluljáró áthaladó forgalmának adakozó kedvű tagjaitól
próbálnak egy-egy bélást lejmolni. Hogy megvehessék a kormány által aznapra
előirányzott adagjukat az Igazi Csíki Sörből. Melyet immár a Szíriusz erre
vetődő lakói is isznak. Mit isznak! Vedelnek! Vödörszám. S lőn reggel. S lőn,
hogy a vízió eloszlik. Bár lehet, hogy a kormánytagoknak is vízióik vannak.
hasonlóak. De akkor csak fel kellene ébredniük. Mert valószínűleg elaludtak egy
térképen, és a Fogarasi havasok nagyon nyomják a homlokukat. Belülről.
 |
| Felirat hozzáadása |
A nyomástól, vagy az annak köszönhetően vibráló
csillagoktól aztán emlékezetkiesés léphetett fel. Elfeledve, hogy 2014
februárjában még arra voltak büszkék: stratégiai együttműködési
szándéknyilatkozatot írt alá a Miniszterelnökség
és a Heineken. Nem is sokkal a 2014-es
választások előtt. Amikor nyilván cseppet sem számított az a pár milliárd,
amit Hollandia tolt bele a magyar gazdaságba. Meg az akkor nagy örömmel közölt
ötmilliárd eurós forgalom sem számított. Ahogy a Heineken soproni alkalmazottai
is nyilván örömtől könnyes szemmel, önként ajánlják fel munkahelyeiket az Igazi
Csiki Sör kedvéért. Ha a Heineken esetleg úgy dönt, hogy a kormány kenje a
hajára a csillagait, és majd szállítja máshonnan a sört, ha minden kötél
szakad. A magyarok meg csempésszék be, ha akarják. Akár csillaggal, akár
anélkül. Szijjártó Péter meg vigyorogjon Semjénre a választások előtt, ha akar.
Meg Lázárra. Akkor is, ha nem akar.
S ennek fényében egy másik vízió kezd tornyosulni. Az,
hogy ez az egész nemhogy nem a csillagokról szól, de még csak nem is az erdélyi vagy soproni szavazatokról. Mert sokkal inkább szólhat arról, hogy az Orbán fenekéhez sorban
álló második vonalban tört ki a latrinamegközelítési pozícióharc. Amolyan
kremlinológiai mellékzöngékkel. Amelynek során majd kiderül, hogy ki a legény az
ászokfán. Meg ki mikor rántja félre a nyelvét, és ki lesz az új vezéri kedvenc.
Vagy talán vezér? Kívülről aztán mindenki drukkolhat akinek, és aminek akar.
Elvégre az árát mindenki megfizeti a nyelvcsapásoknak. Aki adózik.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése