2017. március 25., szombat

Demagógisztáni napló: Sör és fenéksorrend

Lázár sörrel
Fotó: Veres Nándor / MTI
Azt írj az újság... Illetve azt írja a Magyar Nemzet... Szóval, a Magyar Nemzet néven nevezett újság, hogy a Heineken betámadása a voksokért zajlik. Erdélyben. De legalább is arról lehet szó, hogy sokkal nagyobb a tét, mint a vörös csillag, mint olyan. Pláne most, hogy Lázár is elrongyolt koccintani az Igazi Csíki Sör gyárába. Azért persze érdemes lenne tudni, hogy egy átlagos magyar kocsmalátogatót ez mennyire érdekel. De nem végeztem közvéleménykutatást.

Miközben azért élek a gyanúperrel, hogy éppen úgy lennének olyanok, akik csak a vállukat vonogatják, mint olyanok, akik kiállnának a kormány mellett. Mert miért is ne támogatnák meg pont Romániában, és pont a sörgyártást. Elvégre itthon már nincs hova költeni a pénzt. Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve. Főleg a halottasházban. A tepsiben fekve. Mert ott már mindegy. Ellenétben az odáig vezető úttal, amit a magyar egészségügy hányattatásai közepette kell végiglavírozni. De félre bú, és félre könny. Lesz csíkszentsimoni igaz sör, és lesz öröm. Valakinek. Talán Lázárnak is. Amikor koccint. Talán Semjénnek, amikor teljesülni látja a szavazatvadászati tervet. Legalább egy kicsit. Mármint akkor, ha feltételezzük: a sörvédelmi akcióterv szavazatokra váltható. Azoknál, akik csiklandó kényszert éreznek a határon túl, hogy belebeszéljenek a mások csalánosába. A határon innen. De ez majd kiderül. Egy év múlva. Addig persze elmondhatjuk, hogy minden kormányzati akció a szavazatokról szól.

Akár a sörvédelem is. Amellyel kapcsolatban pár napja is azt írtam, hogy a Heineken itthoni befenyegetése talán nem egészen választható el a marosvásárhelyi bíróság döntésétől. Az persze egy egészen más kérdés, hogy a kommunikáció hámozott léggömbjein kívül mennyire lehet érdemi ez a támadás. Meg a csíkszentsimoni sör támogatása. Mert egy vízióban megjelenik egy kép, amint az Igazi Csíki Sör kiszorítja a holland piacokról a Heinekent. Felvásárolják a Heinekent gyártó sörgyárakat, és kifüstölik a világból. A tulajdonosok pedig megjelennek az Astoriánál. Budapesten. Egy üres söröshordót verve dob gyanánt, és az aluljáró áthaladó forgalmának adakozó kedvű tagjaitól próbálnak egy-egy bélást lejmolni. Hogy megvehessék a kormány által aznapra előirányzott adagjukat az Igazi Csíki Sörből. Melyet immár a Szíriusz erre vetődő lakói is isznak. Mit isznak! Vedelnek! Vödörszám. S lőn reggel. S lőn, hogy a vízió eloszlik. Bár lehet, hogy a kormánytagoknak is vízióik vannak. hasonlóak. De akkor csak fel kellene ébredniük. Mert valószínűleg elaludtak egy térképen, és a Fogarasi havasok nagyon nyomják a homlokukat. Belülről.

Felirat hozzáadása
A nyomástól, vagy az annak köszönhetően vibráló csillagoktól aztán emlékezetkiesés léphetett fel. Elfeledve, hogy 2014 februárjában még arra voltak büszkék: stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Miniszterelnökség és a Heineken. Nem is sokkal a 2014-es választások előtt. Amikor nyilván cseppet sem számított az a pár milliárd, amit Hollandia tolt bele a magyar gazdaságba. Meg az akkor nagy örömmel közölt ötmilliárd eurós forgalom sem számított. Ahogy a Heineken soproni alkalmazottai is nyilván örömtől könnyes szemmel, önként ajánlják fel munkahelyeiket az Igazi Csiki Sör kedvéért. Ha a Heineken esetleg úgy dönt, hogy a kormány kenje a hajára a csillagait, és majd szállítja máshonnan a sört, ha minden kötél szakad. A magyarok meg csempésszék be, ha akarják. Akár csillaggal, akár anélkül. Szijjártó Péter meg vigyorogjon Semjénre a választások előtt, ha akar. Meg Lázárra. Akkor is, ha nem akar.

S ennek fényében egy másik vízió kezd tornyosulni. Az, hogy ez az egész nemhogy nem a csillagokról szól, de még csak nem is az erdélyi vagy soproni szavazatokról. Mert sokkal inkább szólhat arról, hogy az Orbán fenekéhez sorban álló második vonalban tört ki a latrinamegközelítési pozícióharc. Amolyan kremlinológiai mellékzöngékkel. Amelynek során majd kiderül, hogy ki a legény az ászokfán. Meg ki mikor rántja félre a nyelvét, és ki lesz az új vezéri kedvenc. Vagy talán vezér? Kívülről aztán mindenki drukkolhat akinek, és aminek akar. Elvégre az árát mindenki megfizeti a nyelvcsapásoknak. Aki adózik.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook